Általános információk
Három különböző artériát hagyományosan carotisnak neveznek ütőér. Az első a nagy közös carotis ütőér és a belőle kilépő két artéria, a belső nyaki artéria és a külső nyaki artéria.
Közös carotis artéria
Az arteria carotis communis, más néven „carotis ütőér”Vagy a carotis artéria, a gyakori fej artéria. Mivel mélyen fut a nyak és kíséri a nyelőcsövet és légcső tól mellkas felé fej, carotis artériának is nevezik. Pulzusa könnyen tapintható a nyak.
Párban fut a nyak és a jobb oldalon a brachiocephalicus törzsből, a bal oldalon pedig többnyire közvetlenül az aortaívből ered. Az embereknél külső és belső artériára oszlik a „carotis bifurkációban”. A carotis bifurkációjának magassága személyenként változik, és a második és a hatodik nyaki csigolya között lehet.
A legtöbb emberben a negyedik szintjén helyezkedik el nyaki csigolya. A carotis sinus a belső carotis artéria kijáratánál található. Ez nyomásreceptorokkal (baroreceptorokkal) van felszerelve, és figyeli a vér nyomás az artériás rendszerben. Innen továbbítják a nyomásra vonatkozó információkat a agy és a szív. Ezenkívül ezen a területen bizonyos kemoreceptorok mérik a szén-dioxid (CO2), az oxigén és a pH értékét a vér.
Belső nyaki artéria
A belső nyaki artéria, más néven belső nyaki artéria, az egyik hajók amelyek ellátják az embert agy. Azt is ellátja az emberi szem oxigénnel vér szemészeti artérián keresztül. A belső nyaki artéria folyamata négy részre oszlik.
A nyakrész (pars cervicalis) a nagy artéria carotis communis-tól való kijutásától a koponya. Eleinte általában a kisebb külső nyaki artéria (Arteria carotis externa) mögött helyezkedik el, majd a közepe felé halad tovább, ahol eléri a koponya. A nyak ezen részén a belső nyaki artéria nem ad le ágakat.
A nyaki részt a petrous csontrész követi (pars petrosa). Ott fut a petrous csontban, és kezdetben felfelé halad, mielőtt ívet készítene a dobüreg elülső falán, majd futás a sphenoid csont test felé. Ezt az íjat carotis térdnek is nevezik.
A pars petrosa különféle ágakat ad ki a dobüregbe (Arteriae caroticotympanicae) és a canalis pterygoideusba (Arteria canalis pterygoidea). A carotis csatorna belső nyílásának területén az arteria carotis interna-t gyakran csak a kemény agyhártya (dura mater). Közvetlenül az aljzat belső oldalán koponya, a nyaki artéria átfut a sinus cavernosuson, ezért ezt a részt pars cavernosusnak hívják.
Ezen a területen az artéria újabb S alakú ívet készít alulról hátra a felső elé. Ezt carotis szifonnak hívják. Ebben a részben a carotis elágazásokat ad a neurohypophysisnek (Arteria hypophysialis inferior), a trigeminusnak idegdúc (Rami ganglionares trigeminales), a kemény agyhártya (Rami meningeus) és a sinus cavernosus (Rami sinus cavernosi).
Miután áttört a keményen agyhártya, a nyaki carotisagy rész ”(pars cerebralis). Ez a rész az agy tövében található subarachnoid térben fekszik. Ebben a szakaszban alulról visszafelé halad a felső elülső részig, és közvetlenül utána elágazását a szem felé vezeti (szemészeti artéria).
Általában ez a rész okozza az Arteria communicans posterior-t is, amely a Circulus arteriosus cerebri része, és összeköti az agy elülső és hátsó áramlási régióját. A különféle agyi struktúrákat ellátó artéria choroidea anterior szállítása után az arteria carotis interna az elülső (arteria cerebri anterior) és a középső (arteria cerebri media) agyi artériára oszlik. Ez a két artéria biztosítja a nagyagy.
A belső carotis 4 szakaszra osztható: Pars cervicalis: A carotis sinusnál kezdődik, és a carotis csatornán keresztül folytatódik a a koponya alapja. Pars petrosa (petrous csont): A temporális csonton át felfelé fut a dobüregbe, ahol egy ívet tesz előre, más néven carotis térd. A vénás plexus közvetlen közelében fekszik.
Pars cavernosa: A koponyaalap belseje mentén és a sinus cavernosuson keresztül halad. Pars cerebralis: Az agy tövénél a szubarachnoidális térben fut hátulról előre. Van egy második felosztás is a klinikai kritériumok szerint.
Itt a pars cerebralis és a cavernosa ezen felül C1-5 szegmensekre oszlik. Az arteria carotis externa nem osztható fel szegmensekre. - Pars cervicalis (nyaki rész): A sinus caroticusnál kezdődik, és a carotis csatornán át a a koponya alapja.
- Pars petrosa (petróleumcsont): Átmegy az időbeli csonton és fel a dobüregbe, ahol egy ívet tesz előre, más néven carotis térd. A vénás plexus közvetlen közelében fekszik. - Pars cavernosa: A koponyaalap belseje mentén és a sinus cavernosuson keresztül halad.
- Pars cerebralis: Az agy tövénél a szubarachnoidális térben fut hátulról előre. Az A. carotis interna 4 szakaszból áll:
- A nyaki pars nem ágazik el. - A pars petrosa adja ki a ramus caroticotympanicust (dobüreg) és az A. canalis pterygoidei-t (csatorna).
- A pars cavernosa 6 ágra oszlik: a R. tentorii basalis, a R. tentorii marginalis, a R. meningeus (agyhártya), a R. sinus cavernosi (sinus), az A. hypophysialis inferior (agyalapi mirigy) és az R. ganglionis trigeminalis (trigeminus idegdúc). - A pars cerebralis-nak is 7 ága van. Az R. clivi, az A. hypophysialis superior (agyalapi mirigy), az A. ophthalmica (szem) és az A. choroidea anterior klasszikus artériák.
Az Arteria communicans posterior, az A. cerebri media és az A. cerebri anterior viszont a Circulus arteriosus részét képezi. Ez egy kör alakú anasztomózis, amely összeköti az Aa áramlási területeit. carotis és az Aa.
vertebralis és célja egy bizonyos létrehozása egyensúly csökkent véráramlás esetén. Az A. carotis interna az agy nagy részeit látja el (A. cerebri media és anterior, Aa. Hypophysialis, A. choroidea anterior). Különösen az elülső része, és ágakat ad a szemnek (A. ophthalmica), a trigeminus idegdúc, a dobüreg, a orr és a homlok részei. Az A. vertebralis-szal együtt alkotja a Circulus arteriosust.
