Ösztradiol: hatások, felhasználások, mellékhatások

Hogyan működik az ösztradiol

Az ösztradiol hormon (más néven 17-béta-ösztradiol) természetesen termelődik az emberi szervezetben. A nőknél a legnagyobb mennyiség a petefészkekben termelődik. Férfiaknál, akiknek szervezetükben sokkal alacsonyabb az ösztradiol szintje, a mellékvesekéregben és a herékben termelődik.

Az „ösztrogén” kifejezés az ösztradiol, ösztron és ösztriol hormonokra vonatkozik.

Az ösztrogének nemcsak a női szexuális jellemzők (például petefészkek, méh, hüvely és mellek) kialakításában, hanem működésük szempontjából is nagyon fontosak.

Menstruációs ciklus és hormonális ingadozások

A menstruációs ciklus, amely körülbelül 28 napig tart, nagymértékben függ a női vér hormonszintjének változásától:

Az ovulációt a luteális fázis követi: az ösztrogén, az LH és az FSH vérszintje most csökken, míg a sárgatest hormon (progeszteron) koncentrációja nő. A sárgatest abból a tüszőből jön létre, amely az ovuláció után a petefészekben marad. Az általa termelt sárgatest hormon tovább készíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petesejt esetleges beágyazódására.

Ösztradiol fogamzásgátlásra

Az ösztradiol (mint „tabletta”) bevétele elnyomja az FSH felszabadulását – az ovuláció már nem következik be, ami lehetetlenné teszi a megtermékenyítést, majd a terhességet.

A természetes hormonális ingadozásokhoz alkalmazkodva a „tablettát” csak 21 napig szedik. Ezután hét napig hagyja abba, vagy csak egy tablettát vegyen be hatóanyagok nélkül.

Ösztradiol hormonpótló terápia menopauza esetén

Ide tartoznak a hangulati ingadozások, a fáradtság, a hőhullámok, a hüvelyszárazság és a csontvesztés. Ezek a tünetek gyakran enyhíthetők, ha nem is teljesen megszüntethetők ösztradiol terápiával.

A múltban a nők nagyon nagy dózisú hormonokat kaptak erre a célra, ami néha olyan mellékhatásokhoz vezetett, mint a mellrák és a petefészekrák. Addig is kisebb dózisú és így biztonságosabb hormonkészítmények vannak használatban.

Felszívódás, lebomlás és kiválasztódás

A legmagasabb hatóanyag-szintet a vérben körülbelül XNUMX-XNUMX óra múlva érik el. A májban az ösztradiol ezután ösztronná alakul, amely körülbelül tízszer gyengébb. Ezután főként a vesén keresztül ürül (azaz a vizelettel).

Ne tévessze össze a 17-alfa-ösztradiollal!

Azonban helyileg alkalmazzák a fejbőrön a DHT (dihidrotesztoszteron, a tesztoszteronnal rokon anyag) által okozott hajhullás esetén. Itt gátolja a DHT termelődését és ezáltal annak a hajnövekedésre gyakorolt ​​negatív hatását.

Mikor használják az ösztradiolt?

A rokon etinilösztradiol hatóanyagot sokkal gyakrabban használják fogamzásgátlásra, mivel még célzottabb hatású, ezért kisebb mennyiségben is bevehető. Nagyon gyakran ösztrogénből (etinilösztradiol vagy ösztradiol) és progesztogénből (például noretiszteronból vagy drospirenonból) álló kombinált tablettákat használnak fogamzásgátlásra, mivel ez még biztonságosabbá teszi a fogamzásgátló védelmet.

A tablettákon kívül az ösztradiol egyéb adagolási formái is kaphatók a kereskedelemben: bőrön tapadt transzdermális tapaszok, hüvelygyűrűk, bőrre felvihető oldatok és spray-k, valamint helyi használatra szánt gélek.

Hogyan kell alkalmazni az ösztradiolt

A hormonpótló terápia során az orvos dönti el, hogy az ösztradiolt folyamatosan vagy ciklusokban kell-e alkalmazni. Utóbbi esetben is van egy terápiamentes hét három hét kezelés után. Az ösztradiol egyéb hormonpótló terápiás formái az ösztradiol gél és az ösztradiol tapaszok. A tapaszok általában néhány nap alatt egyenletesen bocsátják ki a hormont a bőrön keresztül a szervezetbe. Ezért csak három-négy naponta kell cserélni.

Milyen mellékhatásai vannak az ösztradiolnak?

Az ösztradiol mellékhatásai minden tizedik-száz kezelt embernél fejfájás, depresszió, hasi fájdalom, hányinger, lábgörcsök, súlygyarapodás, mellkasi érzékenység vagy mellfájdalom. Mellkasi fájdalom előfordulása esetén értesíteni kell az orvost, aki végül csökkenti az adagot.

Mit kell figyelembe venni az ösztradiol alkalmazása során?

Ellenjavallatok

Az ösztradiol nem alkalmazható:

  • meglévő vagy korábbi emlőrák
  • megmagyarázhatatlan vérzés a hüvely területén
  • korábbi vagy fennálló trombózisos betegség (pl. vénás trombózis)
  • genetikai vagy szerzett hajlam a trombózisok (vérrögök) kialakulására
  • közelmúltban szenvedő artériás thromboemboliás betegség (pl. szívinfarktus)
  • súlyos májműködési zavar vagy májbetegség
  • porfíria (metabolikus betegségek csoportja, amely a vörösvérpigment hemoglobin képződésének zavarával jár)

Kölcsönhatások

Ilyenek például a görcs- és epilepszia elleni szerek (fenobarbitál, fenitoin, karbamazepin), a tuberkulózis elleni gyógyszer, a rifampicin, bizonyos HIV elleni szerek (nevirapin, efavirenz) és a gyógynövényes antidepresszáns orbáncfű.

Hasonlóképpen, az ösztradiol alkalmazása növelheti a vérrögök kialakulásának kockázatát, amelyek aztán eltömíthetik az ereket (mint a tüdőembólia esetén). Ez különösen igaz, ha egy nő dohányzik, vagy egyéb kockázati tényezői vannak (magas koleszterinszint, elhízás stb.).

Korhatár

A hormonpótló kezeléseket olyan nőknél alkalmazzák, akiknél a menopauza után csökken a hormontermelés. Ez általában a negyvenes-ötvenes évek végén van.

Terhesség és szoptatás

Az ösztradiol hatóanyagot lányoknál és nőknél csak a menstruáció kezdetétől szabad alkalmazni, terhes vagy szoptató nőknél nem. Ha a kezelés alatt teherbe esik, a kezelést azonnal le kell állítani, és orvoshoz kell fordulni.

Hogyan kapjunk gyógyszert ösztradiollal

Mióta ismert az ösztradiol?

A szteroid hormonokat, amelyek közé tartoznak az ösztrogének, például az ösztradiol, de a tesztoszteron és a kortizon is, nagyon korán felismerték, hogy fontos funkcionális hordozók a szervezetben. Már 1929-ben Adolf Butenandt vegyész izolálta az első ösztrogéneket, és feltárta szerkezetüket. 1939-ben kémiai Nobel-díjat kapott Leopold Ruzicka szteroidkutatóval együtt.

Az ösztradiol hatóanyagú kémiai gyártási eljárásokat csak a XX. század második felében dolgozták ki.