Mi tartozik az élelmiszer-címkéhez?

Tényleg tudta, hogy a címkén vagy az élelmiszer csomagolásán máshol szereplő információkat pontosan meghatározza a törvény? Ennek célja annak biztosítása, hogy a fogyasztó ne vásárolja meg a közmondásos „disznót a piszkában”. Érdemes tehát jobban megnézni. A címke többek között információkat tartalmaz az élelmiszer összetevőiről, allergénjeiről, minőségi jellemzőiről és tulajdonságairól. Ez a fajta „névjegykártya” célja a vásárlási döntés megkönnyítése és a csalás elleni védelem.

Az értékesítés leírása

Ez az élelmiszertermék neve. Az értékesítési leírás segítségével meghatározhatja az étel típusát, és megkülönböztetheti az egyéb termékektől (például hasonló).

Az összetevők listája

Jelöli, hogy mi van az ételben. Bár pontos mennyiségeket nem adunk meg, az összetevőket tömegszázalékuk szerint soroljuk fel: Az első a fő összetevő, az utolsó a legkevesebb. Különleges jellemzők: Ha egy termék egyik összetevőjét kiemelik az értékesítési leírásban vagy a képen, az összetevők listáján vagy az értékesítési leíráson fel kell tüntetni az adott összetevő százalékos arányát. Példa: tejszínpuding…% tejszínnel.

adalékok

Általában osztálynevük alapján ismerheted fel őket. Ez a kifejezés az adalék funkcióját írja le. Az osztálynév mellett vagy maga az adalékanyag neve, vagy az EU-s egységes E-szám szerepel, így például sűrítő anyag guar; emulgeálószerek E 471, E 475.

Összetevők, amelyek maguk is több összetevőből állnak

Itt az egyes összetevőket újra fel kell sorolni. Példa: Csirkeleves tésztával. Az összetevők listáján nem csak a „tészta” szerepel, hanem a tészta (durumbúza búzadara, tojás, étkezési só) szerepelnek. Kivétel: A pontos megnevezés elhagyható egyedi esetekben, ha egy összetett összetevő a termék kevesebb mint két százalékát teszi ki, és nem tartalmazza a fő allergének egyikét sem. Ebből kifolyólag, fűszer és a gyógynövénykeverékeket általában egyszerűen „fűszerként” vagy „gyógynövényként” sorolják fel.

Allergén címkézés

Az allergén címkézés szerepel az összetevők listájában (kiemelve), és felsorolja az összes olyan adalékanyagot, amely valószínűleg allergiát okoz. Ez az információ minden csomagolt termékre kötelező. Egyes gyártók a „tartalmazhatnak… tartalmazhatnak… nyomokat tartalmazhatnak” önkéntes nyilatkozatot adnak a csomagoláson, hogy tájékoztatást nyújtsanak az allergénekkel való esetleges szennyezésről. Az élelmiszer-intolerancia 90 százalékáért felelős összetevőket kötelező név szerint felsorolni. Ezek tartalmazzák:

  1. Gluténtartalmú gabonafélék
  2. Tojás
  3. Hal
  4. Puhatestűek
  5. rákfélék
  6. földimogyoró
  7. Szója
  8. Tejtermékek és laktóz
  9. Diófélék
  10. Mustár
  11. Mustármag
  12. Zeller
  13. Kén-dioxid és szulfitok
  14. Csillagfürt

Termékspecifikus információk

Egyes élelmiszeripari termékekre az uniós jogszabályok vagy az országos irányelvek szerint külön címkézés szükséges. Például olyan tejtermékek, mint pl tej, sajt és joghurt zsírtartalmát százalékban kell megadni. A gyümölcsből készült termékek, mint például a lekvár, zselé vagy gyümölcslé, fel vannak tüntetve, hogy hány gramm gyümölcsöt tartalmaznak a termék 100 grammjában. Haltermékek esetében a fogás módját, az előállítás módját és a fogási régiót a címkén feltüntetik.

Táplálkozási címkézés

2016 decembere óta kötelező az összes élelmiszer-csomagolásra tápérték-táblázatot mellékelni, amely hét információt tartalmaz a tápanyagokról (grammban) és a termék fűtőértékéről. A táblázat a következő táplálkozási értékek tartalmáról tartalmaz információkat 100 gramm vagy milliliter vonatkozásában:

  1. Energiatartalom: leírja a termék fűtőértékét - azaz hány kilojoule (kJ) vagy kilokalória (kcal) tartalmaz. A fűtőérték útmutató az energiához, amelyet a test az ételből meríthet.
  2. Zsír: Ez azt jelzi, hogy az étel mennyi zsírt tartalmaz. Ez az információ különösen releváns például lipid anyagcsere-rendellenességek vagy megemelkedett állapotok esetén koleszterin. A zsír energiát szolgáltat és a zsírban oldódó anyag hordozója vitaminok. Többek között abból áll zsírsavak. Különbséget tesznek telítetlen és telített zsírsavak.
  3. Telített zsírsavak: A telített zsírsavakat egészségtelennek tartják. Leginkább az állati eredetű ételekben találhatók meg, és nem szükséges őket nagy mennyiségben táplálékkal fogyasztani, mivel azokat maga a test képezheti. Feleslegben, telített zsírban élvezik savak növelje koleszterin szintek és lehet feszültség a szív-és érrendszer.
  4. Szénhidrát: ez kezdetben az összes szénhidrátra vonatkozik - beleértve a cukor. Az összeg azonban cukor szintén külön szerepel. Cukor és a keményítő a leggyorsabban elérhető energiaszolgáltató.
  5. Cukor: Ez a táplálkozási információ magában foglalja például a granulált cukrot, fruktóz és a laktóz. Az élelmiszerek cukortartalmának feltüntetésével a cukorbomba könnyen azonosítható. Különösen a cukorbetegek számára ez az indikáció nagyon fontos.
  6. Fehérje: Leírja az étel fehérje mennyiségét. A fehérje különösen fontos a növekedés, az izom és a sejtek szerkezete szempontjából.
  7. Só: só (nátrium klorid) a nátrium fő forrása, a szervezet számára létfontosságú ásványi anyag. Nátrium szabályozza a folyadékot és az ásványi anyagot egyensúly és ezzel megteremti az alapját a működő anyagcserének. Mivel maga a test nem tudja előállítani, nátrium étellel kell bevenni. De a túl sok só káros a szív. Ezért a só feltüntetése koncentráció egy termékben különösen fontos azok számára, akiknek alacsony sót kell fogyasztaniuk diéta szív- és érrendszeri problémák miatt.

Néha információkat élelmi rost, ásványok or vitaminok az élelmiszer-csomagoláson is megtalálható. Ezek a kijelentések önkéntesek, ezért az élelmiszer-gyártóknak a törvény nem kötelezi őket feltüntetésre.

A dátum előtti legjobb

Jelzi azt a dátumot, amelyig a bontatlan csomagolásban lévő élelmiszer megőrzi különleges tulajdonságait, mint pl szag, íz, szín és tápanyagok legalább. A dátum letelte után az étel nem romlik el automatikusan, vagy nem csökken az értéke. Használata előtt azonban ellenőriznie kell a megjelenését, szag és esetleg íz. Jellemzők: A romlandó élelmiszerek, például a csomagolt darált marhahús, a legkorábbi dátum helyett a felhasználhatósági dátumot tartalmazzák. A terméket legkésőbb ezen időpontig el kell fogyasztania. Ha az eltarthatóságot csak bizonyos tárolási körülmények között garantáljuk, akkor ezeket is feltüntetjük. Példa: „Legjobb előtt… 4–8 Celsius foknál” vagy „Hűvös, száraz helyen tárolandó.”

A töltési mennyiség

A töltési mennyiség tájékoztat a tömegről, kötet vagy a csomagolt élelmiszer darabszáma. Különleges jellemzők: Koncentrált termékek, például levesek és szószok esetében megtalálhatja azt is, hogy az elkészített termék hány liter vagy milliliter hozamot eredményez. Az infúziós folyadékban lévő élelmiszerek, például gyümölcskonzervek vagy savanyúságok esetében megtalálja a leeresztett súlyt is. Példa: 825 gramm töltési mennyiség, 490 gramm lecsepegtetett tömeg.

A gyártó specifikációja

Adja meg az EU-ban letelepedett gyártó, csomagoló vagy eladó nevét vagy cégét és címét. Igény esetén ez lehetővé teszi Önnek és az eladónak annak megállapítását, hogy az élelmiszer honnan származik.

Tételszám vagy tételszám

Hozzárendeli az ételt sok áruhoz. Sokba tartoznak azok az élelmiszerek, amelyeket gyakorlatilag azonos feltételek mellett állítottak elő, gyártottak és csomagoltak. Ha panasz érkezik az árukra, a gyártó felhasználhatja a számot a hibák belső kivizsgálására.

Azonosító jel

Az azonosító jelet arra a növényre kell azonosítani, ahol az élelmiszert utoljára csomagolták vagy gyártották. Ez az információ csak olyan élelmiszerekre vonatkozik, mint a hús és a tejtermékek, amelyek mind állati tartalmú élelmiszerek. Konkrétan, az azonosító jel tájékoztatást nyújt az EU tagállamáról (rövidítés) és a társaság székhelye szerinti szövetségi államról. Ezenkívül a címke külön számot tartalmaz, ez a gyártó létesítmény jóváhagyási száma.

Az alapár

Ez az élelmiszer kilogrammonkénti vagy literenkénti ára. Ez megkönnyíti a különböző mennyiségben csomagolt termékek - például sajt vagy hús - árainak összehasonlítását. Az alapárat a végleges árnál kell feltüntetni. Számos élelmiszeripari termék azonban mentesül e jelzés alól. Példa: 2.58 euró / 4.98 euró / kg.

Termékpecsétek és logók

Az élelmiszerek pecséttel és logóval ellátott címkézése a gyártó önkéntes jelzésén alapul. Ebben a tekintetben a logók átlátszóságában, értelmességében és minőségében nagyon különböznek. Néhány értelmes pecsét és logó az alábbiakban látható:

  • Az EU ökológiai logója és az állami ökológiai pecsét: mindkettő megfelel az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó uniós előírásoknak.
  • Ohne-Gentechnik-Siegel: A pecsét csak azokat az élelmiszereket azonosítja, amelyek nem tartalmaznak géntechnológiával módosított összetevőket. Növényi élelmiszerek esetében a géntechnológiával módosított komponensek még nyomokban sem fordulhatnak elő. Az állati eredetű takarmányok esetében ezek akár 0.9% géntechnológiával módosított komponenst is tartalmazhatnak, még a fóka nélkül is. Ezenkívül ez csak egy bizonyos etetési időszakra vonatkozik, a hús, tejtermékek vagy tojás kaptak.
  • EU minőségi címkék: a három uniós minőségi címke neve „Védett eredetmegjelölés”, „Védett földrajzi jelzés” és „Garantált hagyományos minőség”. Olyan termékek kapják, amelyeket egy meghatározott régióban, egy meghatározott területen vagy hagyományos módon gyártanak, ahol a régió és a termelés különleges minőséget és textúrát ad a terméknek.
  • Állatjóléti címke: ez a pecsét azt jelzi, hogy az állatok hizlalásában a törvényben előírtaknál jobb feltételek vannak.
  • Tisztességes kereskedelem: A logó a munkavállalók és a termék gyártásában részt vevő alkalmazottak jó munka- és életkörülményeit jelenti.
  • Regionális ablak: Ez a logó azonosítja a mezőgazdasági összetevők eredetét és termelési helyét.
  • MSC pecsét a fenntartható halászathoz: Az MSC a Marine Stewardship Council-t jelenti. Ez osztályozza a halászat fenntarthatóságát.