Kapaszkodó lélegző súlyos légzési rendellenességre utal, amely gyakran megelőzi a légzés leállását. Lélegző légzés jellemzi, mindegyik szünettel van közöttük. Megragad lélegző során a laikusok gyakran nem ismerik el fenyegetõnek felelevenítés; azonban végzetes lehet.
Mi az a lélegző légzés?
A feltétel a ziháló légzéseket túlnyomórészt azzal kezelik oxigén pótlás, mivel az oxigénhiány váltja ki. A kapaszkodás életveszélyes légzési rendellenességet jelent, amely a légzési hajtóerő hiánya miatt következik be. A szünetek jellemzik lélegző és rövid ziháló lélegzeteket, amelyek általában egészen közel vannak egymáshoz. Általában ezek a lélegzetek egyszerre, több másodperc különbséggel történnek. Azonban minél hosszabb a szünet az egyes ziháló légzések között, annál fenyegetőbb a feltétel válhat. Egyrészt azért, mert mindig előfordulhat légzésleállás, amelyet a ziháló légzés általában beharangoz. Másrészt azonban azért is, mert a agy nincs kellően ellátva oxigén ebben az esetben. Robbanásszerű, hogy a pillanatnyi légzést a laikusok többsége még mindig nem ismeri el, ezért nem érzi fenyegetőnek. Gyakran például a zihálást az izgalom jeleinek minősítik, és az érintettet csupán arra kérik, hogy ismét nyugodjon meg. Ezért általában intézkedéseket hoznak, és a segélyhívást csak akkor hívják, ha a légzés leállítása várható vagy már fennáll.
Okok
A légzés megragadásának sokféle oka lehet. Például egy gyakori okot megelőzhet egy hosszú lélegzetvisszafogás, például merülés közben. Ilyen esetekben a test reagál a hiányára oxigén ziháló légzéssel próbálva megőrizni a létfontosságú funkciókat gyors légzéssel. Normális és ártalmatlan zihálás esetekben azonban a feltétel az érintett személy és így a légzés is elég gyorsan normalizálódik. A test ugyanis normálisan szabályozza a normális ritmusra való visszalégzést, amikor már nincs oxigénhiány. Ezenkívül különféle gyógyszerek is kiválthatják a zihálást. Leginkább azonban ezt említik a mellékhatások, vagy túladagolás váltja ki. Például a zihálás különösen gyakori, ha az opiátokat túladagolják, vagy nem megfelelően fogyasztják. Ennek oka a jelenlévő mámor, ami viszont képes vezet légszomjra és így zihálásra. A szerves okok azonban a zihálást is kiválthatják. Akut vagy krónikus tüdő a betegségek viszonylag gyakran okozzák a légzés károsodását vagy hatását, és így kivezetik őket a ritmusból. Emellett azonban a légzési rendellenességet is kiválthatja szív problémák (mint pl szívelégtelenség) vagy szív- és érrendszeri betegségek.
Ezzel a tünettel járó betegségek
- Tüdőbetegségek
- Szív elégtelenség
- Szív-és érrendszeri betegségek
Diagnózis és lefolyás
A ziháló légzést általában gyorsan felismerheti és diagnosztizálhatja szakember. A beteg ugyanis látható, rövid és ziháló légzéssel küzd, ezért ritkán képes beszélni. A levegő után kapkodó lélegzet azonban az érintett személy eszméletvesztését is okozhatja hiperventilláció. A legdrasztikusabb esetben légzésleállás következik be. A rétegeknek a lehető leghamarabb fel kell hívniuk az orvost - ideális esetben a 911-es telefonszámon. A kezelőorvos általában megismeri a beteg állapotát a beteg felmérésével és néhány vizsgálat elvégzésével. Az esetek többségében csak a zihálás megszűnése és a normális légzés helyreállítása után derül ki és szükség esetén kezelhető az ok. A gyógyulás esélye ugyanis elsősorban a zihálás hátterében lévő októl függ. Emellett azonban meghatározó az a periódus is, amelyben segítséget nyújtanak. Minél tovább folytatódik a zihálás, annál veszélyesebbé válik az érintett számára.
Szövődmények
Különféle szövődmények fordulhatnak elő ziháló légzéssel. A legrosszabb esetben itt következik be a légzésleállás, ami körülbelül 13 perc elteltével a beteg halálához vezet. A legtöbb esetben a zihálás eszméletlenséghez és légzésleálláshoz vezet. Mivel a szerveket már nem látják el oxigénnel, a beteg végtagjai elkékülnek. Magukat a szerveket károsíthatja az oxigénhiány. Minél hosszabb a agy oxigén nélkül marad, annál inkább károsodik. Ez általában fogyatékossághoz vagy korlátozott gondolkodáshoz vezet. Ha a beteg nem lélegzik, sürgősségi ellátás szellőzés végre kell hajtani. Ez magában foglalja a beteg fogását orr zárja le, hogy a levegő ne kerülhessen ki a tüdőből. Ha a sürgősségi orvos időben megérkezik, a szaggatott légzés viszonylag jól megoldható. Azonban, hogy a zihálás másodlagos károsodáshoz és szövődményekhez vezet-e, nagyban függ annak időtartamától. Ezért a sürgősségi orvost haladéktalanul riasztani kell, és a beteget sürgősségi ellátásban kell részesíteni szellőzés. Ha a ziháló légzés a túladagolás miatt következik be szerek or altatók, a halál általában akkor következik be, ha a sürgősségi orvos nem érkezik meg időben.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A kapaszkodás életveszélyes tünet, amelyet minden esetben azonnal kezelni kell. Aki észreveszi önmagában vagy másokban a zihálást vagy egyéb légzési problémákat, mindenképpen értesítse a sürgősségi szolgálatokat. Csak így lehet megelőzni a légzésleállás veszélyét és meghatározni a zavart légzés okát. Ez különösen akkor érvényes, ha a tüdő betegség már fennáll, vagy annak oka ismeretlen. Ha hiperventilláció bekövetkezik, elsősegély intézkedések a sürgősségi orvos megérkezéséig szedni kell. Ha nyelés vagy ak allergiás reakció, ez azonnali orvosi ellátást is igényel. A légzési problémák első jelei esetén ajánlott orvoshoz látogatni. Különösen a légzési szüneteket kell gyorsan tisztázni, mert kezeletlenül a kezdetben enyhe tünetek intenzívvé válhatnak feszültség az légutak és az egész testet. Általában tehát a ziháló légzést mindig szakembernek kell kezelnie az okozó betegség meghatározása és a súlyos szövődmények elkerülése érdekében.
Kezelés és terápia
A zihálás állapotát főleg az oxigénellátás kezeli, mivel az oxigénhiány váltja ki. Ezenkívül a diagnózis és a kezelés során ellenőrizzük, hogy idegen test blokkolja-e a légcsövet, és ezért felelős-e az oxigénhiányért. Ebben az esetben az idegen testet a lehető leggyorsabban eltávolítják. Egy további kezelési lépés, a ziháló légzés okától függően, szintén gyógyszeres kezelés lehet. Ez különösen akkor szükséges, ha az állapotot egy másik gyógyszer vagy túladagolás váltotta ki. Néhány különleges és ritka esetben csőbevezetés szükség lehet az oxigénellátás helyreállítására - például, ha a légcső túlságosan eltömődött vagy annyira sérült a rendszeres sérülés miatt szellőzés rajta keresztül nem lehetséges. A kezelés első lépése ugyanis zihálás esetén mindig az, hogy elegendő oxigént állítson vissza a beteg számára. Csak akkor érjük el a kezelést, ha ezt elértük és a közvetlen vagy jelenlegi életveszély elhárult, az okokra és a késői hatásokra is.
Kitekintés és előrejelzés
Ha zihálás lép fel, azonnal kezelni kell. Ha nincs sürgősségi orvos, elsősegély meg kell adni a betegnek. Ha a kezelés nem következik be, vagy túl későn történik, akkor általában légzésleállás következik be, ami szélsőséges esetekben halált okozhat. A légzésmegállás következtében a szervek nem kapnak elegendő levegőt, és károsodhatnak. A agy különösen súlyosan érintett. Részei meghalhatnak vagy megsérülhetnek, így bénulás vagy pszichológiai problémák jelentkezhetnek az érintett személynél. A sürgősségi orvos általában elvégzi felelevenítés. Az, hogy a beteg további lefolyása hogyan és milyen módon zajlik, nagymértékben függ az érintett személy fizikai és pszichológiai állapotától. Ha nincs sürgősségi orvos, akkor a beteget be kell helyezni stabil oldalirányú helyzet és vészhelyzetben van mesterséges lélegeztetés. Ezt addig végezzük, amíg a zihálás megszűnik vagy a sürgősségi orvos megérkezik. A megfogás tárgyak lenyelése következtében is előfordulhat. Ebben az esetben az idegen tárgyat különösen gyorsan el kell távolítani a későbbi károk elkerülése érdekében. Maga a zihálás általában nem vezet szövődményekig, de a szerveket károsíthatja az oxigén rövid hiánya. Ezeket a következményeket azonban nem lehet egyetemesen megjósolni.
Megelőzés
A szaggatott légzés csak néhány esetben akadályozható meg. Például, ha az érintett személy tudja, hogy az ember közvetlen lehet - például ha búvárkodás közben helytelenül lélegzik vagy felszínre kerül, vagy helytelenül szed gyógyszert. Ezenkívül a betegek szenvednek a tüdő állapot megakadályozhatja azáltal, hogy elkerüli a légzési nehézségeket kiváltó környezetet és tevékenységeket, és ezáltal a zihálást. Számos olyan tényező azonban, amely kiválthatja az oxigénhiányt, így az állapot nem befolyásolható. Ezért a ziháló légzés még mindig gyakran hirtelen és váratlanul jelentkezik.
Ezt teheti meg maga is
A kapaszkodás súlyos légzési rendellenesség, és mindig orvosi tisztázást igényel. Kísérő például a sport és fizikoterápia hozzájárulhat a légutak újbóli megerősítéséhez és a panaszok csökkentéséhez. Gyengéd sporttevékenységek, mint pl úszás, gyaloglás vagy turisztika különösen ajánlott. Légzőszervi terápia a tünet enyhítésében is segíthet. Igazolt hazai jogorvoslati a ziháló légzéshez eukaliptusz, Orbáncfű, menta vagy kakukkfű. Megfelelő gyógynövények tisztítják a légutak és megkönnyítik a légzést, de pozitív hatással vannak más endogén folyamatokra is. Gőzfürdők kamilla or zsálya hasonló hatása van. Az enyhe kellemetlenség érdekében már elég lehet pihenni és sétálni a friss levegőn. Egy erőteljes köhögés segíthet eltávolítani a lehetséges idegen testeket, például nyákot vagy ételmaradékokat a torokból. Akut légszomj esetén a stabil oldalsó helyzet segít. Az érintett személyeket szintén szellőztetni kell száj nak nek orr amíg a légzési zavar nem csillapodik, vagy a sürgősségi szolgálatok megérkeznek. A légutakban is lehet idegen test, amely önállóan eltávolítható. A mérgező túladagolás következtében bekebeleződés csak kórházban kezelhető. Szerves betegségek, mint pl tüdőgyulladás vagy a rekeszizomgyulladás szintén szakértői értékelést igényel.
