A REM alvási viselkedési rendellenesség (RBD) a alvászavar amelyben az álomfázis során összetett mozgások lépnek fel. A szenvedő agresszív viselkedéssel reagál bizonyos álomtartalmakra. Az RBD gyakran a prekurzor Parkinson kór, Lewy test demencia, vagy MSA (multisystem atrophia).
Mi az a REM alvási viselkedési rendellenesség?
A REM alvási viselkedési rendellenesség egy parasomnia (alvási viselkedési rendellenesség), amely a REM alvás során jelentkezik. Élénk, gyakran agresszív tartalmú álmokat tartalmaz, amelyekben az érintett személy ütéssel, rúgással vagy sikoltással reagál. Gyakran az ágyban fekvőt megtámadják, sőt megsebesítik. Önsérülés is előfordul. Az álom ki van élve. Felébredés után azonban nincs emlékezet. A rendellenességet Schenck-szindrómának vagy RBD-nek is nevezik (gyors szemmozgás alvási viselkedési rendellenesség). A férfiak az esetek több mint 90 százalékában érintettek. Az RBD általában 40 és 70 év között jelentkezik. Az esetek többségében (80 százalék felett) az érintett személyek 60 évnél idősebbek. Nagyon ritkán a 40 év alatti egyéneknél REM alvási viselkedési rendellenesség van.
Okok
Úgy gondolják, hogy a REM alvási viselkedési rendellenesség oka a szinukleinopátia. Ez a rosszul összehajtott alfa-szinuklein lerakódása a agytörzs. A Synuclein felelős a kialakulásáért dopamin. Ennek a fehérjének a genetikai módosítása következtében téves hajtogatás következhet be, amely szétválasztja annak másodlagos szerkezetét, hogy oldhatatlan fehérje komplexeket képezzen. Ez egyrészt csökkenti a dopamin másrészt ezek a lerakódások blokkolják a agy származik. Ennek során a motoros aktivitást gátló folyamatokat kikapcsolják a agy alvás közben. Ez viszont oda vezet, hogy az álomtartalmak mozdulatok segítségével ki is élhetők. Mivel a szinukleinek egyidejűleg felelősek dopamin képződésük, rosszul kibontakozásuk a dopamin termelés csökkenéséhez vezet. Ezért a REM alvási viselkedési rendellenesség gyakran kísérő tünete Parkinson kór. Ez a rendellenesség kialakulhat előtte vagy közben Parkinson kór. Mivel a keletkező lerakódások károsítják a agy, Lewy test demencia gyakran az RBD eredményeként alakul ki. Ritkább esetekben multisystem atrophia (MSA) alakul ki.
Tünetek, panaszok és jelek
A REM alvási viselkedési rendellenesség fokozott motoros aktivitásként nyilvánul meg a REM alvási fázis alatt. A betegek erőszakos álmokat tapasztalnak, amelyek főleg rovarok, állatok vagy emberek támadásával járnak. Az érintett személy ütéssel, rúgással és visítással védekezik. A mozdulatokat azért hajtják végre, mert a rosszul behajtott alfa szinuklein megszünteti a motoros gátlást. A mozdulatok bonyolultak, ellentétben azzal, hogy nem hagyják el az ágyat alvajárás. Az érintett személy alvás közbeni viselkedése, beleértve a beszédét és a sírását, nem jellemző az ébrenlét alatti viselkedésére. Az érintett személy nem emlékszik az álomra sem ébredés után. Ébredéskor az ébrenlét és az álom keveredik. Az eredmény veszélyt jelent másokra és veszélyt jelent önmagára erőszakos cselekedetek révén. Az alvás többi fázisa azonban nyugodt és normális ritmusnak van kitéve. Az alvási rendellenességek gyakorisága hetente egyszer és éjszakánként többször mozog. Sok esetben az RBD a Parkinson-kór kísérő tünete. Gyakran a REM alvási viselkedési rendellenesség idiopátiásan fordul elő, és ez a Parkinson-kór vagy a Lewy-test első tünete. demencia. Néha a rendellenesség a kognitív károsodás tüneteivel is társul.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A REM alvási viselkedési rendellenességek különféle diagnosztikai eljárásokkal azonosíthatók. Ebből a célból a rokonokat egy külső történelem részeként kérdezik meg. A beteg a tünetek önértékelését is elvégzi, és különféle kérdőíveket használnak. Neurológiai vizsgálatokat végeznek az RBD kísérő betegségei tekintetében. Így a REM alvási viselkedési rendellenesség Parkinson-kórral vagy Lewy-test-demenciával összefüggésben igazolható. Ezenkívül az RBD poliszomnográfiával is kimutatható. Ez magában foglalja az EMG használatát a mentalis izom (állizom) aktivitásának vizsgálatára a REM alvás során. Az izom fokozott aktivitása feltételezhető RBD-nek.
Szövődmények
A REM alvási viselkedési rendellenesség elsősorban növeli a balesetek kockázatát és leesik az ágyról. Mivel az érintett személy rövid ideig nem képes megkülönböztetni az álom és az ébredés után az ébredést, fennáll a veszélye önmagának és másoknak. Ha az érintett szenved a mentális betegségek, a viselkedési rendellenesség traumatikus állapotokat, téveszmés viselkedést és egyéb szövődményeket okozhat. A REM alvási viselkedési rendellenesség gyakran a Parkinson-kór vagy a Lewy-test-demencia kezdeti tüneteként is előfordul. Ennek eredményeként további tünetek és néha növekszik a viselkedési zavar. Kezelés keresztül clonazepam mellékhatásokat okozhat, például izomgyengeséget, szédülés, a járás bizonytalansága, és fáradtság. Ritkán, fejfájás, hányinger, bőr irritáció és vizelettartási nehézség előfordul. Elszigetelt esetekben allergiás reakciók vagy allergiás sokk előfordul. Gyermekeknél a gyógyszer kiválthatja a másodlagos szexuális jellemzők idő előtti kialakulását. Melatonin, amelyet gyakran egyidejűleg írnak fel, képes vezet rémálmok, hiperaktivitás és súlygyarapodás a tipikus mellékhatások mellett. Különösen a gyógyszeres kezelés kezdetén, ingerlékenység, nyugtalanság, fáradtság és száraz száj előfordulhat, bár abban az esetben melatonin, ezek a panaszok néhány nap vagy hét után eltűnnek további komplikációk nélkül.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A REM alvási viselkedési rendellenességeket mindig orvosnak kell kezelnie. Általában nem eredményez öngyógyulást, és a rendellenesség általában nem kezelhető önsegítő eszközökkel sem. Ezért elengedhetetlen az orvos általi kezelés. Általános szabály, hogy a REM alvási viselkedési rendellenességet akkor kell kezelni, ha az érintett személy állandóan rovarokról vagy más állatokról álmodik, akik alvás közben üldözik. A páciensnek általában meg kell küzdenie ezeket az állatokat, hogy elkerülje az álmában való meghalást. Hasonlóképpen a feltétel tud vezet nak nek alvajárás, amelyet szintén kezelni kell a további szövődmények és kellemetlenségek megelőzése érdekében. A legtöbb esetben a REM alvási magatartászavar tüneteit kívülállók regisztrálják, így különösen az érintetteket kell tudatosítaniuk a betegségben. A feltétel sok esetben pszichológus kezelheti. Azt azonban, hogy a kezelés mennyi ideig tart, általában nem lehet megjósolni.
Kezelés és terápia
Az idiopátiás REM alvási viselkedési rendellenességek kezelésére a jelenleg alkalmazott fő gyógyszer a klonanzepám. Ez a gyógyszer a benzodiazepinek és van egy nyugtató és izomlazító hatású. Lefekvés előtt kell bevenni, hogy csökkentse az izomaktivitást a REM alvás alatt. Hosszú távú használata esetén sem veszik el a hatások. Néhány beteg szintén pozitívan reagál melatonin. Eddig azonban sajnos nincs kilátás az RBD gyógyítására. A betegség idiopátiás formájának tünetei javíthatók. Sajnos ez nincs hatással a Parkinson-kór vagy a Lewy-test-demencia kialakulására. Egyelőre nem állnak rendelkezésre megfelelő vizsgálatok terápia az RBD mint neurodegeneratív betegségek kísérő tünete. Növeli a dopaminerget adag javítja a a Parkinson-kór tünetei de nem változtatja meg a meglévő REM alvási viselkedési rendellenességek gyakoriságát és intenzitását.
Megelőzés
Nincsenek ismert megelőzőek intézkedések a REM alvási viselkedési rendellenesség ellen. Megfelelő genetikai hajlam esetén az RBD negyvenéves kor után is előfordulhat. Ugyanakkor előfordulása a neurodegeneratív betegségekre való hajlam jeleként is értelmezhető. Azt még nem tisztázták, hogy különös-e feszültség helyzetek a betegség lehetséges kiváltói. Egy svéd tanulmány szerint a Parkinson-kór előfordulása fizikai aktivitással csökkenthető. Hogy ez mennyire vonatkozik a REM alvási viselkedési rendellenességekre, további vizsgálatot igényel.
Követés
A REM viselkedési rendellenesség a alvászavar, egy parasomia. A REM gyors szemmozgást jelent. Ezek a mozgások gyakran elalvás vagy ébredés közben jelentkeznek. Az NREM könnyű alvás és mély alvás, és a hőmérséklet csökkenésével, változásával nyilvánul meg lélegző, a pulzus csökkenése és növekedése, és alacsonyabb vér nyomás. Az NREM alkalmazásakor jelentkező tünetek alvajárás és a szorongási rendellenességek. Amikor a betegek alvajárással járnak, gyakran nem emlékeznek rá. A rokonok számára is nehéz felébreszteni őket. A REM zavaró jellemzői közé tartozik az izomaktivitás hiánya, a szabálytalan szívverés és a rémálmok. Ezért alvási viselkedési rendellenességről van szó. Az előforduló álmok gyakran megrémítik az álmodót agresszív gondolataikkal. A diagnózist az alvás laboratóriumában állítják fel a kórtörténet és kérdőívek a klinikai diagnózis biztosítására. Videó ellenőrzés is elvégezhető. A nyomon követés során figyelni kell arra, hogy néhány éven belül bekövetkeznek-e agyi változások, valamint a Parkinson-kórra. Szenzoros érzékelés, figyelem és emlékezet tesztelik. An ultrahang és a CT-vizsgálat megmutatja a feltétel az agy. A REM viselkedési rendellenesség kialakulása a beteg együttműködésétől is függ.
Itt tudod megtenni magad
Ha a betegnél REM alvási viselkedési rendellenességet diagnosztizálnak, elengedhetetlen annak tisztázása, hogy ez a rendellenesség kísérő betegség-e és / vagy jelzi-e más betegségek megjelenését. Csak ezután lehet megfelelő terápiákat kezdeni. A REM alvási viselkedési rendellenesség nem gyógyítható. Csak gyógyszerekkel lehet javítani. Támogató intézkedésként a többnyire férfi betegeknek tanulniuk kell kikapcsolódás lefekvés előtt elvégzendő technikák. Progresszív izom kikapcsolódás Jacobson szerint könnyű megtanulni. Alternatív megoldásként azonban jóga, Qigong és Tai Chi is megfelelő. Még a zene is terápia vagy az EFT csapoló terápia megkönnyebbülést jelenthet a betegek számára. REM alvási viselkedési rendellenesség esetén a beteg veszélyezteti önmagát és másokat. Egyrészt a balesetek kockázata nagymértékben megnő, mert a beteg az álmai tartalmát játssza. Ezenkívül lehetnek olyan gyógyszerek hatásai is, amelyeket más állapotok kezelésére kap, amelyek lehetnek vezet a járás bizonytalanságához vagy szédülés. Ezért az ágyat a lehető legnagyobb mértékben rögzíteni kell. A hegyes tárgyakat, a laza szőnyegeket és egyéb botlási veszélyeket el kell távolítani a hálószobából. Javasolt lenne egy ágyvédő is, amely megakadályozza, hogy a beteg véletlenül kidőljön az ágyból. A REM alvási viselkedési rendellenességben szenvedő betegek esetében a házastársak is éjszaka vannak veszélyben. Ha a megélhetés lehetővé teszi, ennek a partnernek aludnia kell egy másik szobában, vagy legalábbis egy másik, távoli ágyban.
