Mikor szükséges MRI kontrasztanyag?
A kontrasztanyag nélküli MRI nagyrészt kockázatmentes, de nem elegendő minden kérdésre. Amikor a kérdéses szövet a szürke hasonló árnyalataiban jelenik meg, érdemes kontrasztanyagot használni. Ilyen például a lépben, hasnyálmirigyben vagy májban lévő gyanús gócok vizsgálata vagy daganatok, áttétek tisztázása. A rossz vérellátású területek kontrasztanyagokkal is megtalálhatók, például szélütés után hegesedés vagy elzáródott erek.
MRI-ben használt kontrasztanyagok
Gadolíniumot, vas-oxidokat és mangánvegyületeket tartalmazó anyagokat gyakran használnak kontrasztanyagos MRI-hez. Míg a gadolínium csak vénán keresztül adható be, a beteg a másik két anyagot is megihatja. Ez különösen hasznos a gyomor-bél traktus vizsgálatánál.
MRI kontrasztanyagok: mellékhatások
Egészséges betegeknél az MRI kontrasztanyagok általában csak enyhe mellékhatásokat okoznak, mint pl
- Melegség, hideg vagy bizsergő érzés
- fejfájás
- Általános rosszullét
- bőr irritáció
Egyes esetekben az MRI kontrasztanyag allergiás reakciókat is okozhat.
Ritka esetekben a gadolíniumot tartalmazó kontrasztanyag adása fennálló veseelégtelenség esetén úgynevezett nefrogén szisztémás fibrózishoz (NSF) vezethet. Ezt a kötőszöveti betegséget a kötőszövet elszaporodása jellemzi a bőrben, az ízületekben vagy a belső szervekben. A gadolinium az agy bizonyos területein is lerakódhat. Ez másodlagos tünetekhez, például fájdalomhoz vagy paresztéziához vezethet.
A biztonsági profil újraértékelése ellentmondásos viták tárgya a szakértők között. A kontrasztanyagokat, a gadobutrolt, a gadotersavat és a gadoteridolt azonban jelenleg is használják, jóllehet a lehető legalacsonyabb dózisban történő alkalmazásuk javasolt. A betegbiztonság érdekében az orvosok a kockázatok és előnyök mérlegelése után eseti alapon döntenek a gadolínium tartalmú kontrasztanyag használatáról.
