Az éhomi gyógymód kritikája Böjtkúra és összeomlási étrend

Az éhomi gyógymód kritikája

Számos orvosi szakma és a német táplálkozási társadalom (DGE) is kritikusan ellentétes a letöréses vagy „jóléti letépéssel” szemben. Ennek oka az alig létező és elégtelen tanulmány, amely igazolja a letörés pozitív hatásait. Amellett, hogy csak egészséges embernek kell kezdenie egy ilyen kúrát, mivel a súlyos mellékhatások kockázata egyébként túl magas.

Ugyanakkor a letöréses kezelésnek a krónikus betegségekkel egyenesen pozitív hatásokat kell okoznia. A kritika további pontja az úgynevezett „tisztogatás”, mivel ez a kifejezés az iskolai orvostudományban nem létezik, vagy megmagyarázható. A „salakok” olyan anyagcsere-végtermékeket jelölnek, amelyektől a test nem tud megszabadulni, és amelyekből szabadon kell szabadulni a letörés ideje alatt.

Orvosi szempontból azonban ezt nem lehet megerősíteni, mivel a használhatatlan vagy mérgező salakanyagok általában azonnal a vesén vagy a székleten keresztül ürülnek ki, és nem halmozódnak fel a szervezetben. Ezt a hatást még le kell rontani a letörésekkel. A letörés pozitív hatása a fogyás és a mentális jólét is a kúra alatt.

Ezek azonban olyan hatások, amelyeket más, egészségesebb módszerekkel szemben is elérhetünk, és amelyeknek nem szabad állniuk a letört kúrával elsősorban az előtérben. A letöréses kúra és általában a letörés orvosilag mindenképpen kritikus. A letöréses kúra pozitív hatásairól csak kevés és nem értelmes tanulmány található.

Azonban valószínűtlen, hogy sok ember nagyon intenzív és felépülő érzésnek adna letörő kúrát. Beszélhetünk ebben az esetben az úgynevezett „magas letörésről” is. A kutatók feltételezik, hogy ezáltal a „szeretonin” hormon megoszlása ​​megnő és pozitív érzelmekhez vezet.

Sok krónikus betegségben szenvedő beteg, mint pl reuma, cukorbetegség és a migrén azt jelzik, hogy a tünetek javultak. Mindezek ellenére nagyon radikális típusú diéta, amelyben a test mesterséges "éhezését" provokálják a test méregtelenítése érdekében. Számos mellékhatás van, ezért sok ember, aki böjtölés kúrát akar vagy le kell állítania.

Ezenkívül jön, hogy a letörés elmélete nem kompatibilis az iskolai orvostudománnyal, mivel az egyik „cinderről” beszél, amelyek nincsenek egyértelműen meghatározva és bizonyítva. A szervezet mérgező és nem használható metabolikus végtermékeket választ ki a vese, miért nem halmozódhatnak fel a testben. Ha a letöréses kúra erős motivációja jelen van, és orvosi „rendben van”, akkor a kúra jelentőséggel bírhat, mivel pozitívan befolyásolhatja a pszichológiai érzést, és ez krónikus betegségekben nagyon nagy szerepet játszik.