Túlérzékenység élelmiszer-adalékanyagok, szalicilsav és aromák iránt
A nem allergiás túlérzékenységi reakciók patomechanizmusa élelmiszer-adalékok, szalicilsavés az ízesítő szerek rosszul ismertek. Úgy gondolják, hogy nem IgE által közvetítetteken alapulnak allergia vagy az enzim gátlásának hátterében. Jäger úgy véli, hogy a pszeudoallergia kialakulásában a következő tényezők lehetnek felelősek:
- Mediátor felszabadulás például az azo-festék tartrazin (E 102) és gélborange S (E 110) után Az allergiás kockázattal rendelkező gyógyszerek egyéb színezékei: a kinolinsárga (E 104), a valódi sárga (E 105) és a Ponceau 4R (E 124) )!
- Az arachidonsav metabolizmusának hatása étkezés után festékek és benzoátok.
- A neurotranszmitterek felszabadulása például a ízfokozó glutamát.
- A receptorok gerjesztése például szulfitok (borban és szerek) És glutamát.
A szerepe glutamát még mindig nagyrészt nem egyértelmű és további vizsgálatot igényel.
A glutamátot a-ként adják hozzá ízfokozó sok kelet-ázsiai ételben. Különösen a szójaszósz tartalmaz nagy mennyiségű aminosavat. A glutamát fogyasztását követő pszeudoallerg reakciót „kínai étterem szindrómának” nevezik. Az érintettek gyakran panaszkodnak a zsibbadásról nyak, gyengeség érzése, hányinger szintén fejfájás. A tünetek általában körülbelül 2 óra múlva tűnnek el.
A tudományos vizsgálatok során a glutamátot többször nevezik az ál-allergiás panaszok kiváltójának. Fejfájás, nyomásérzet a nyakstb. tünetként írják le. A „klinikai képet” hívják Kína Éttermi szindróma. A kettős-vak vizsgálatok azonban nem tudták megerősíteni, hogy a panaszok oka a glutamát (FAO / WHO szakértői bizottság).
Túlérzékenység élelmiszer-adalékanyagok, szalicilsav és aromák előfordulása iránt
A nem allergiás túlérzékenység rendkívül gyakori krónikus betegeknél csalánkiütés, visszatérő (visszatérő) angioödéma, orr polipok (polyposis nasi) vagy nem allergiás bronchiális asztma. Vizsgálatok szerint 33 krónikus beteg közül csalánkiütés vizsgálták, a túlérzékenységi reakciók 67% -ban fordultak elő paradicsomevés után, 44% -ban fehérbor elfogyasztása után, 47% -ában pedig gyógynövények elfogyasztása után. A betegek 50% -a orális provokáció után reagált az adalékokra. Itt a következő funkcionális osztályokba tartozó élelmiszer-adalékanyagok gyaníthatóan pszeudoallergiás reakciókat okoznak:
- Antioxidáns
- Ízesítőszerek
- Színezékek vagy azoszínezékek
- Gélképző szer
- Ízesítő
- tartósítószerek
- Stabilizátorok
- szalicilátok
A "Élelmiszer-adalékok”Talál egy adatbázist az összes anyagcsoportról: Az allergiás és / vagy pszeudoallergikus potenciállal rendelkező élelmiszer-adalékokat ennek megfelelően jelöljük meg.
