Pajzsmirigy betegség
Sok esetben a pajzsmirigybetegségeket a szerv hiper- vagy hipofunkciója kíséri, amely tünetek sokaságában nyilvánul meg, és különböző módon okozhat szédülést. A pajzsmirigy létfontosságú hormonok amelyek számos anyagcsere folyamatban vesznek részt a testben. Túlzott pajzsmirigy szívdobogással, izzadással, nyugtalansággal, alvászavarokkal, súlyvesztéssel és szédüléssel társulhat magas vérnyomás és relatív kiszáradás. A pajzsmirigy alulműködése viszont ellentétes hatást eredményez, ami alacsony bazális anyagcsere-sebességhez vezet vér nyomás, keringési problémák, szédülés, fáradtság és súlygyarapodás. A pajzsmirigy működésének gyógyszerekkel történő pontos beállítása nagyon fontos a panaszmentes élethez.
Idegrendszeri betegségek
Migrén egy visszatérő fejfájás, amelyet különféle tünetek kísérhetnek. Ezek gyakran hányinger, hányás és fényérzékenység. Sok szenvedő szenved migrén úgynevezett „aurával” támad.
Ezeket a támadásokat neurológiai tünetek sora kíséri, gyakran a fejfájás előtt. Ezek közé tartozik a látásromlás, a látómező elvesztése, a színek vagy a villanások érzékelése, érzékszervi zavarok, beszédzavarok, szédülés és bénulás. Bizonyos esetekben a szédüléssel járó neurológiai tünetek akár fejfájás nélkül is jelentkezhetnek.
A kezelés migrén, különösen a roham alatt, a roham súlyosságától függ erős gyógyszeres kezeléssel, de hosszú távon elsősorban életmódbeli kiigazításról van szó. A szédülés egy ún.agy szárszimptomatológia ”és így a migrén aura súlyos lefolyása. Szédülés és migrén - mi az alapbetegség?
A Parkinson-kór a központi betegség idegrendszer amelyben a hormon hiánya van dopamin. A betegség főként idős korban alakul ki a sejthalál következtében a agy. A tipikus a Parkinson-kór tünetei minden mozgás lelassulása, remegés (izom remegés) nyugalmi állapotban, instabilitás járás közben és állva.
A klinikai képet alkotó tipikus motoros tünetek mellett azonban számos nem motorikus neurológiai tünet is előfordul. Ezek lehetnek szédülés, de akár depresszió, alvászavarok, fájdalom, szorongási rendellenességek és a demencia esetenként előfordulhat a betegséggel. Agyhártyagyulladás gyulladása a agyhártya, amely súlyos tünetekkel és következményekkel járhat, és gyakran folyékonyan kialakulhat agyhártyagyulladás.
Különböző kórokozók válthatják ki, baktériumokkal és vírusokkal agyhártyagyulladás hogy a leggyakoribb. Elvileg szinte minden kórokozó kezelhetetlenül, vagy immunhiány esetén megtámadhatja az egész testet, lokálisan és a vér és hosszú távon elterjedt a agyhártya. Ennek eredményeként súlyos neurológiai tünetek kombinációja, például fejfájás, merev nyak, nyugtalanság, hányinger, hányás, zavartság, bénulás, fotofóbia, rohamok és jelentős fájdalom bekövetkezik.
Rotációs szédülés a vestibularis és hallószervek bevonásával is előfordulhat. A meningitis egy nagyon akut betegség, amely a kórokozótól és a immunrendszer az egész test súlyos szervi károsodásával, sőt halálával is járhat. Napjainkban a gyermekeket már korai életkorban be lehet oltani az agyhártyagyulladás leggyakoribb kórokozói ellen, ezért a klinikai kép sokkal ritkábbá vált.
Ha egy súlyos fertőzés merevséget okoz nyak, ez fontos jelzése lehet a kezdeti, úgynevezett „meningismusnak”, amely azonnali orvosi kezelést igényel. A ütés gyakran a már létező eredményeként következik be keringési rendellenességek. Mint keringési rendellenességek, vannak az a-ra jellemző kockázati tényezők is ütés, például életkor, magas vérnyomás, elhízottság, emelkedett vér lipidszintek, nikotin fogyasztás és a testmozgás hiánya.
A ütés olyan akut stroke, amelyben a vérrögök elszállnak, és az agy elzáródását okozzák ütőér és az azonnali károsodás a agy mögötte. Az akut oxigénhiány miatt az agysejtek először reverzibilisen, majd egy idő után visszafordíthatatlanul megzavaródnak, ami neurológiai tünetekhez vezethet. Ezek a stroke pontos helyétől függenek.
Az általános tünetek, mint például zavartság, álmosság és szédülés, minden esetben előfordulhatnak. Gyakran még mindig csökken az izomzat hemiplegia és beszédzavarok. A koponya-agyi trauma nem pontos leírása az agy sok lehetséges károsodásának a sérüléses balesetet követően. Az agyban zajló különféle folyamatok sérülésekhez vezethetnek, például vérzéshez, de vízvisszatartáshoz és más agyduzzanatokhoz is.
Sok esetben ez a koponyaűri nyomás növekedéséhez vezet. A craniocerebrális álom vezető tünete az úgynevezett „éberségcsökkentés”, a tudat korlátozása, amelyet az érintett személy megszólításával, valamint reakcióival lehet értékelni. A tünetek minden neurológiai károsodást magukban foglalhatnak, és a trauma súlyosságától függően nagyon változatosak lehetnek.
Enyhe koponya-agyi trauma kísérheti fejfájás, szédülés, hajtásvesztés és hányinger. Ezeket tudatproblémák, álmosság, motoros diszfunkciók követhetik eszik. A kezelés az elsődleges sérülések helyreállítására és az intrakraniális nyomás csökkentésére összpontosít, de e sérülések nagyon eltérő jellemzői miatt alig lehet prognózist készíteni.
A nyaki gerinc szindróma leír egy nem specifikus fájdalom a nyaki gerinc szindróma. Ez egy fájdalmas krónikus esemény, amelyet neurológiai tünetek is kísérhetnek. A nyaki gerinc szindróma oka nem ismert pontosan.
Az izomfeszültség és a nyaki csigolyák elzáródása gyanítható. A feszültségek állandóak, és rosszullétekkel, a nyaki csigolyák elzáródásával és mozgáskorlátozással járhatnak. Az érintettek általában olyan szédülést írnak le, amely megdöbbentő érzés.
A szédülés keringési problémákkal is járhat, például ájulás. A tünetek pontos mechanizmusát nem lehet egyértelműen megmagyarázni. Terápiás szempontból elsősorban a fizioterápiát alkalmazzák.
A pszichogén szédülés tisztázása nem mindig egyértelmű, sok esetben mindkét klinikai kép egyesülhet. Akusztikus neuroma az idegsejtek jóindulatú daganata, amely a hallásérzet közös koponyaidegén helyezkedik el egyensúly. Bár a daganat jóindulatú, kiszorító módon növekszik, és ezért több koponyaágat is károsíthat idegek.
Kezdetben a hallás és vestibularis ideg miatt fordulnak elő halláskárosodás és a szédülés. Az idők folyamán a arcizmok és az arc érzékenységi rendellenességei is előfordulhatnak. Kisebb akusztikus neuroma besugárzható, de a nagyobb daganatokat műtéti úton el kell távolítani. A betegség prognózisa nagyon jó, de időnként maradandó károsodást okozhat az érintett koponya idegek.
