Elsősegély hőguta és hőösszeomlás esetén

Rövid áttekintés

Mi a teendő hőguta és hőkimerültség esetén? Távolítsa el az érintett személyt a hőtől/naptól, feküdjön le (emelt lábakkal), hűtse le (pl. nedves ruhával), itasson folyadékot, ha az érintett nem hány; ha eszméletlen, helyezze fekvő helyzetbe; újraéleszteni, ha leáll a légzés
Hőguta és hőkimerültség – kockázatok: álmosság, hányinger, hányás, keringési összeomlás eszméletlenséggel
Mikor kell orvoshoz fordulni? Mivel az állapot gyorsan romolhat hőguta következtében, mindig hívjunk mentőorvost. Hőkimerültség esetén orvoshoz kell fordulni, ha a tünetek súlyosbodnak és/vagy az érintett eszméletlenné válik.

Figyelem!

Soha ne hagyja magára a (gyanús) hőgutát vagy hőkimerültséget szenvedő embereket. Főleg hőguta esetén hirtelen romolhat az érintett állapota!
Soha ne alkalmazzon hűsítő/jeges csomagokat a testhőmérséklet csökkentésére közvetlenül az érintett személy bőrére, hanem mindig tegyen egy kendőt közé (fagyás veszélye!).
Ne adjon az érintett személyeknek alkoholt inni.

Hőguta és hőkimerültség: mit tegyünk?

Mindkét esetben gyorsan kell reagálnia. Az elsősegélynyújtás azonban különösen fontos hőguta esetén, mivel az érintett állapota gyorsan életveszélyessé válhat.

Hőguta: Mi a teendő?

klasszikus hőguta: Ezt az extrém hőség okozza, és főként az idősebbeket érinti.
Megerőltetéses hőguta: Intenzív fizikai aktivitás során, nagy hőségben (pl. intenzív sportolás egy forró nyári napon vagy nehéz kohókon végzett munka), minden korosztálynál előfordulhat.

Mindkét hőguta esetén az elsősegélynyújtás a következő:

Árnyékba kerülés: Vigye ki az érintett személyt a napból, és lehetőleg hűvös helyre tegye, hogy a teste lehűljön.
Sokkos helyzet teljes tudattal: Helyezzen egy tudatos személyt sokkos helyzetbe – azaz a hátára emelt lábbal. Ez javítja az agy vérkeringését (ez csökkenthető az alacsony vérnyomás miatti hőguta esetén).
Stabil oldalfekvés, ha eszméletlen: Ha a hőguta beteg eszméletét veszti, ellenőrizze a légzést és a pulzusát. Ha mindkettő megvan, helyezze őket fekvő helyzetbe.
Lazítsa meg a ruházatot: Nyissa ki a szűk ruházatot (pl. inggallér, nyakkendő, öv stb.).
Langyos italok: Ha az érintett eszméleténél van, nem émelyg és nem hány, adjon neki egy korty langyos (nem hideg!) folyadékot (pl. víz, enyhe gyümölcslé, tea). Ez kompenzálja a hőgutára jellemző izzadás miatti folyadékveszteséget. Hányinger és hányás esetén azonban ne adjon folyadékot – fennáll annak a veszélye, hogy az érintett személy fulladást (aspirációt) okozhat.
Újraélesztés: Ha az áldozat légzése leáll, azonnal kezdje meg az újraélesztést. Ezt addig kell folytatni, amíg a sürgősségi orvos meg nem érkezik, vagy az áldozat ismét magától lélegzik.

Hőkimerülés: mit tegyünk?

A hőkimerülést a magas hőmérsékleten fellépő erős izzadás okozza. Ha túl keveset iszunk egyszerre, a szervezet sok folyadékot és sót (elektrolitot) veszít. Ez óriási terhelést jelent a keringési rendszerre – lehetséges következményei a keringési összeomlás és az eszméletvesztés. A meleg időben végzett fizikai aktivitás növeli a hőkimerülés kockázatát.

Az elsősegélynyújtás a következő:

Távolítsa el a hőt: Távolítsa el az érintett személyt a hőségből.
Sokkos helyzet: Fektesse az érintett személyt a hátára, és tegye a lábát a szívénél magasabbra.
Elektrolit tartalmú italok: Itassunk sok folyadékot ásványi anyagokkal az érintett személynek (feltéve, hogy nem hány). Ennek kompenzálnia kell a folyadék- és elektrolitveszteséget. Például víz, ásványvíz vagy tea kevés sóval (kb. 1 teáskanál konyhasó literenként) vagy húsleves (leves).

Gyermekek hőguta vagy hőkimerültség

A hőgutában vagy hőkimerültségben szenvedő gyermekek elsősegélynyújtása alapvetően ugyanaz, mint a felnőtteknél. Fontos tudni, hogy a gyermekeket különösen fenyegeti a hőguta és a hőkimerültség (különösen a csecsemők). Ennek az az oka, hogy testük még nem képes olyan hatékonyan szabályozni a hőmérsékletüket, mint a felnőttek. Ráadásul sok gyerek nem gondol eleget a napvédelemre és az ivásra, amikor játszik és tréfálkodik.

Ezért gondoskodjon arról, hogy gyermekei rendszeresen tartsanak szünetet, hogy igyanak és pihenjenek az árnyékban vagy bent. Hőguta vagy hőkimerültség esetén hívjon mentőt (főleg, ha hőguta gyanúja merül fel), és hajtsa végre a fent említett elsősegélynyújtási intézkedéseket (vigye a gyermeket árnyékos, hűvös helyre, csökkentse a testhőmérsékletet nedves borogatással stb.) .

Hőguta és hőkimerültség: tünetek és kockázatok

A hőguta tünetei a súlyosságtól függenek:

40 Celsius fok feletti testhőmérséklet
szédülés
fejfájás
Hányinger, hányás
dezorientáció
Alacsony vérnyomás
felgyorsult szívverés
felgyorsult légzés
izomgörcsök
tudatzavar, például álmosság vagy akár eszméletlenség

A hőguta következtében a vízvisszatartás miatt az agy megduzzadhat – életveszélyes agyödéma alakul ki. Ezért ha a hőguta tüneteit nem ismerik fel és nem kezelik időben, az érintett rövid időn belül meghalhat!

A hőgutához hasonlóan a hőkimerültség is olyan tüneteket okoz, mint a fejfájás, szédülés, hányinger, felgyorsult pulzus és alacsony vérnyomás. Az érintett személy bőre azonban nem száraz, hanem nedves – az érintett személy erősen izzad.

Az izzadás miatti erős folyadékvesztés csökkenti a vér mennyiségét. Ezután az erek összehúzódnak, így azok a szervek, amelyeknek sok oxigénre van szükségük (például agy, vesék), továbbra is elláthatók. Ennek eredményeként a kezek és lábak kevésbé jól ellátottak vérrel: hidegnek, sápadtnak és izzadtnak tűnnek.

Tünetek gyermekeknél

Hőguta és hőkimerültség: mikor kell orvoshoz fordulni?

Hőkimerültség esetén (sürgősségi) orvost kell hívni, ha az illető tünetei súlyosbodnak vagy eszméletét veszti.

Hőguta (vagy hőguta gyanúja) esetén mindig azonnal hívjon sürgősségi orvost. Gyorsan életveszélyessé válhat az érintett számára! Ezért őket kórházban kell kezelni és megfigyelni.

Hőguta és hőkimerültség: orvosi vizsgálatok

Az orvos általában elég gyorsan felismeri mind a hőkimerültséget, mind a hőgutát – a tünetek és a kezdeti konzultációból származó információk (kórtörténet) alapján. A konzultáció során az orvos megkérdezi a pácienst vagy a kísérő személyt a korábbi helyzetről. Például a beteg extrém hőségben vagy tűző napon edzett-e röviddel a tünetek megjelenése előtt? Meleg ruhát viselt, amely elősegítette a hő felhalmozódását? A kórtörténeti interjú részét képezik az alapbetegségekkel kapcsolatos kérdések is.

Az interjút fizikális vizsgálat követi. Különösen fontos a testhőmérséklet, a vérnyomás és a pulzusszám. Segítenek az orvosnak a beteg állapotának és a hőségbetegség súlyosságának további felmérésében.

Az orvos egyszerű neurológiai vizsgálatokkal ellenőrizheti a páciens agyműködését. Ez különösen szükséges (gyanús) hőguta esetén. Például az orvos egyszerű kérdésekkel ellenőrzi, hogy a beteg el tud-e tájékozódni időben és helyen. Az agytörzs reflexeit is teszteli, például a pupillareflexet.

Általában további vizsgálatok szükségesek, különösen hőguta esetén:

A vérvizsgálatok kimutatják, hogy a hőguta következtében nincs-e hiány vagy túlzott bizonyos sók (elektrolitok) a vérben. A kezelés közvetlenül ezektől az eredményektől függ – az elektrolit-egyensúly súlyos eltolódását azonnal kezelni kell. Bizonyos vérértékek fontos szervek (máj, vese, szív) károsodására is utalhatnak a hőguta sokk következtében.

A keringési összeomlás egyéb okainak kizárása érdekében az orvos elektrokardiogramot (EKG) készíthet. Ez feltárhat minden olyan szívritmuszavart is, amelyet a hőguta során fellépő súlyos só- és folyadékhiány okozhat.

Ha az orvos a hőguta következtében agyödémát gyanít, képalkotó eljárások szükségesek a tisztázás érdekében. Ezek közé tartozik a mágneses rezonancia képalkotás (MRI) és a számítógépes tomográfia (CT).

Hőkimerülés esetén a keletkező folyadék- és elektrolithiányt a lehető leggyorsabban orvosolni kell. A sok folyadék fogyasztása segít. Szükség esetén az orvos infúziót is adhat a betegnek. A folyadékok és sók gyors pótlása stabilizálja a keringést. Néhány nap pihenés és kipihentség után a legtöbb ember ismét teljesen jól érzi magát.

A hőguta kezelését mindig kórházban kell végezni, súlyos esetekben még az intenzív osztályon is. Az első lépés a beteg keringésének stabilizálása infúziók beadásával. Ezenkívül a jelentősen megnövekedett testhőmérsékletet hűtési intézkedések csökkentik. Például a páciens hideg vízbe meríthető, feltéve, hogy létfontosságú funkciói (például légzés és keringés) stabilak.

Súlyosságától függően a hőguta további kezelést igényelhet, például görcsoldó gyógyszeres kezelést.

Az, hogy mennyi ideig tart a hőguta, a súlyosságától függ. Korai kezeléssel a tünetek enyhülhetnek és néhány óra múlva eltűnhetnek. Az érintettek azonban még egy ideig gyengének érezhetik magukat. Ezért tanácsos néhány napig lazítani, a visszaesés elkerülése érdekében is.

Az érintettek többsége maradandó károsodás nélkül túléli a hőgutát és a hőkimerülést.

Ha meg akarja előzni a hőgutát és a hőkimerültséget, először is tudnia kell, kik különösen érzékenyek az ilyen hőségbetegségekre. Mindenekelőtt olyan emberekről van szó, akiknek a test saját hőmérséklet-szabályozása még nem vagy már nem teljesen hatékony. Ide tartoznak a csecsemők, a (kis)gyermekek és az idősek. Azok az emberek, akik hosszú időt töltenek zárt és rosszul szellőző helyiségekben, vagy akik ott dolgoznak, szintén fokozottan veszélyeztetettek. Ez vonatkozik például bizonyos foglalkozási csoportokra (bányászatban vagy fémfeldolgozó iparban dolgozók, szaunamesterek stb.).

Ezenkívül a tűző napon végzett fizikai aktivitás növeli a hőguta és a hőkimerültség valószínűségét. Ez érinti például az útépítőket. Azok a sportolók is veszélyben vannak, akik erős napsütésben vagy forró és párás levegőben edzenek vagy versenyeznek.

Ezért a legfontosabb tippek a hőguta és a hőkimerülés megelőzésére:

Kerülje a hosszan tartó magas hőmérsékletnek való kitettséget. Keressen egy hűvös, árnyékos helyet, különösen ebédidőben.
Próbálja meg elkerülni a közvetlen napfényt hosszú ideig. Viseljen kalapot a napon.
Sportolóként nem a déli melegben érdemes edzeni, hanem lehetőleg a reggeli vagy az esti órákban.
Meleg időben viseljen laza, légáteresztő ruházatot.
Kerülje az alkoholt és a nehéz ételeket magas hőmérsékleten.
Ne hagyja a gyermekeket egyedül a napon parkoló autóban hosszú ideig.
Gondoskodjon arról, hogy gyermeke rendszeresen tartson szünetet inni és az árnyékban pihenni meleg időben.

Vegye figyelembe a Német Meteorológiai Szolgálat által kiadott regionális hőségfigyelmeztetéseket. Ez különösen fontos, ha hajlamos hőgutára és hőkimerültségre, vagy ha gyermeke van.