Remegés akaratlan ritmusra utal izomrángás az izomcsoportok közül. Gyakran érinti a kezeket, de az egész testet is. A remegést klinikailag a következők osztályozzák:
- Az aktiválás feltétel (pihenés, cselekvés, tartás, irányítatlan mozgás, célmozgás).
- Frekvencia (alacsony frekvencia: 2-4 Hz, közepes frekvencia: 4-7 Hz, nagy frekvencia:> 7 Hz).
- Intenzitás vagy amplitúdó
- Finom ütemű remegés
- Közepes ütemű remegés
- Durva verésű remegés
A remegéselemzés keretében a következő remegési formákat különböztetjük meg:
- Akcióremegés
- Birtok remegés - remegés, amely a gravitáció ellen kifejtett tartási munka során jelentkezik; a felső végtag általában érintett; a kar kinyújtásakor késedelem nélkül közepes frekvenciájú (5–8 Hz) remegés lép fel; a betegség sok éven át tartó progressziója jellemző; a családtörténet körülbelül 60% -ban pozitív.
- Szándék remegés - a végtagok remegése céltudatos mozgás közben; a leggyakoribb ok az sclerosis multiplex (KISASSZONY).
- Izometrikus remegés - izomtani izommunka során fellépő remegés; merev önkéntes mozgás váltotta ki.
- Kinetikus terminor (mozgásremegés).
- Mozgásremegés
- Dystonic remegés (közepes frekvenciájú tartó és mozgásremegés 5-8 Hz körül) - remegés a dystonia összefüggésében (tartós vagy intermittáló akaratlan izomfeszültség jelenléte); a remegést a mozgás irányításának diszfunkciója jellemzi
- Alapvető remegés (közepes frekvenciájú visszatartás és cselekvési remegés / mozgásremegés 5-8 Hz körül) - azonosítható neurológiai rendellenesség nélkül jelentkezik; több etiológiai szindrómának tekinthető, amelynek okait - néhány kapcsolódó kockázati gén kivételével - még nem sikerült tisztázni; a remegés leggyakoribb formája
- Megjegyzés: A betegek egy részének további, nem egyértelmű jelentőségű tünetei vannak, például ataxia (járási zavar), dystonia (az izomfeszültség állapotának zavara) vagy nyugalmi remegés.
- Holmes-remegés (szinonimák: rubralis remegés, agyi remegés, myorhythmia, Bendict-szindróma) (alacsony frekvencia (2-5 Hz) és durva-ütemű amplitúdó) - általában egyoldalú pihenés, tartás és szándékos remegés.
- Neuropátiás remegés (4-8 Hz és durva ütemű amplitúdó).
- Ortosztatikus remegés (OT; remegés álló helyzetben; nem látható, nagy frekvenciájú remegés (12-20 Hz) - markáns bizonytalansághoz vezet az álló helyzetben, amikor a lábizmok megfeszülnek; a betegek állva gyengeségérzetről panaszkodnak a lábakban felfelé, gumilábak, bizonytalanság az álló helyzetben és az egyensúly problémái; ez általában nem befolyásolja a járást
- Parkinsoni remegés (középfrekvencia: 4 - 7 Hz); elsősorban nyugalmi állapotban fordul elő (nyugalmi remegés) és egyoldalú; tipikus mozgásmintázat („pirulahúzó remegés”) és az alapvető remegésnél lassabb; remegés a PD-ben történelmileg három típusra oszlik:
- I. típus: pihenő remegés vagy azonos frekvenciájú pihenő és tartó / mozgó remegés.
- II. Típus: különböző frekvenciájú pihenés és tartás / mozgás remegése.
- III. Típus: tiszta tartás / mozgás remegés.
- Kóros remegés
- Fiziológiai (patológiás érték nélküli) remegés (finom ütésű, nagy frekvenciájú (7-12 Hz) - remegés frekvenciacsökkenéssel súlyterhelés alatt; nem látható vagy csak minimálisan látható; általában nem érzékelhető zavarónak; aktivizálhatja előre tartva a végtagokat.
- Pszichogén remegés
- Pihentető remegés
- Fokozott (intenzív) fiziológiai remegés - szemben a fiziológiai remegéssel általában látható és zavaró; finom vagy mérsékelt remegés.
- Agyi remegés (lassú frekvencia (2-5 Hz) és nagy amplitúdójú) - a kisagy mozgásának és szándékának remegése; törzs vagy végtag remegésként nyilvánul meg
Figyelmeztető táblák (piros zászlók)
- Anamnesztikus információk:
- Krónikus alkoholfogyasztás
- Kábítószer-használat
- Szándékos remegés (a végtagok remegése céltudatos mozgás közben) + nystagmus (ellenőrizhetetlen, ritmikus szemmozgások) vagy dysarthria (beszédzavar) → gondoljon: Cerebellaris rendellenesség
