Melyik orvos kezeli a pajzsmirigyet?
Mivel a pajzsmirigy hormonelválasztó mirigy, az orvos, aki a legjobban tud a pajzsmirigyről, az úgynevezett endokrinológus. Különösen foglalkoztatja hormonok, szabályozó áramköreik és mirigyeik. Bizonyos körülmények között az endokrinológus megbízhat egy nukleáris orvostudományi szakembert a szövet hormontermelő aktivitásának meghatározására; az úgynevezett pajzsmirigy szcintigráfia. Ez alkalmas a pajzsmirigy lehet, hogy túl aktív vagy már nem aktív. Ha azonban szükség van a pajzsmirigy, az általános sebész az, aki elvégzi a műtétet.
Pajzsmirigyhormonok
Az úgynevezett pajzsmirigy hormonok jelentése trijód-tironin (T3) és tiroxin (T4). Ezek abban különböznek, hogy három (T3) vagy négy (T4) jód atomok kötődnek a hormonmolekulához. Pajzsmirigy hormonok speciális receptorokhoz való kötődésük révén az egész testre hatással vannak.
Általában anyagcserét elősegítő és hőtermelő (hőszabályozó) hatást fejtenek ki az energiafogyasztás növelésével és a lélegző mérték. Serkentő hatással vannak a szív, amelynek során a szív pulzusa és ereje bizonyos mértékben megnő. Az anabolikus (anabolikus) anyagcsere útvonalakat, például az izomépítést is stimulálják, bár a túladagolásnak megint ellentétes hatása van.
A gyermek növekedésének fázisában a test és a csontozat növekedésében, valamint a gyermek érésében is fontos szerepet játszanak. idegrendszer Az pajzsmirigy hormonok stimuláló hatást gyakorolnak az emberi test minden más sejtjére, pl. a bőrre és haj vagy a gyomor-bél traktus. Ez egy hiány vagy túlzás tüneteit is eredményezi.
Olyan hiányosság, mint amely a hypothyreosis, megnyilvánulhat például belső gyengeségben, súlygyarapodásban, hidegérzékenységben (a kevesebb hőtermelés miatt), alacsony pulzusszámban és száraz, törékeny bőrben. Többlet, mint például pajzsmirigy-túlműködés, megnyilvánulhat egy fokozott pulzus, nedves és izzadt bőr, belső nyugtalanság és idegesség. A pajzsmirigy egy hordozófehérjéhez (tiroglobulinhoz) kötődő hormonokat termel és tárol.
Szükség esetén ezeket a tároló tartalékokból mozgósítják és a véráramba engedik. Mivel pajzsmirigy hormonok gyengén oldódnak vízben, a vízben is meg vannak kötve vér szállítóhoz és szállításhoz fehérjék (szérum albumin, TBG, transztiretin). Azonban csak a vér amelyek nincsenek megkötve, valóban hormonálisan aktívak, így ezek alkotják a legkisebb részt (kevesebb, mint 1%).
A kettő kiadása pajzsmirigy hormonok nem egyenlő arányban van, hanem inkább 20% T3 és 80% T4 arányban. Biológiailag igazán hatékony azonban főleg az úgynevezett T3. A T4 gyakorlatilag meglévő tartalékként szolgál, mivel a T3 sokkal gyorsabban lebomlik (T3 felezési ideje: kb.
1 nap, T4 felezési idő kb. 1 hét). A T4-et ezután bizonyos átalakítja enzimek, úgynevezett dejodázok, a biológiailag aktívabb T4-re.
A T3 tehát a T4 egyfajta depó formájának tekinthető. A laboratóriumi vizsgálatokban az ún TSH gyakran meghatározzák a pajzsmirigyhormonok helyettesítésére. Ez a laboratóriumi érték jó a test pajzsmirigyhormon-szükségletének és ellátásának becsléséhez.
A németországi felnőttek 30% -ában túlméretezett pajzsmirigy állapítható meg. Függetlenül a pajzsmirigy megnagyobbodása, akkor az egyik a strúma, köznyelven „golyvának” is nevezik, de a pajzsmirigyben kis csomópontok is előfordulnak. A nagyítás nagyon finom lehet, így csak az láthatja ultrahang vagy amikor a fej erősen hátradől, vagy akár normál testhelyzetben, és okozhat lenyelés nehézségeket. Szélsőséges esetekben a nagyítás még szűkítheti is a légcső közvetlenül a pajzsmirigy mögött helyezkedik el és okozza lélegző nehézségek.
Ha a bővítés is fájdalmas, akkor további a pajzsmirigy gyulladása (= pajzsmirigy-gyulladás) gyakran figyelembe kell venni. Fontos tudni, hogy a méret nem mond semmit a hormontermelésről. A nagy pajzsmirigyben szenvedő embereknél nincs automatikusan nagy mennyiségű pajzsmirigyhormon vér.
Éppen ellenkezőleg, nem ritka, hogy pajzsmirigyük alulműködik. 90% -nál, jód hiányosság a fájdalommentesen megnagyobbodott pajzsmirigy leggyakoribb oka. A hiánya jód a testben általában annak köszönhető, hogy egy jódhiány a diéta.
Jódhiány pajzsmirigyhormonok hiányához vezet a szervezetben, mert a jód ezeknek a hormonoknak a központi eleme. A pajzsmirigy, akárcsak a test számos szövete, úgy reagál erre a hiányra, hogy szövetét megnöveli, hogy hatékonyabb hormonokat termeljen. Ez a növekedés azonban a pajzsmirigy minden részén nem egyformán megy végbe, és másképp aktív területek, a „csomópontok” kialakulását eredményezi.
Abban az esetben, jódhiány, a jódtabletták vagy ritkán további „kész” pajzsmirigyhormonok beadása gyakran a pajzsmirigy méretének csökkenéséhez vezet, és a rendellenesen megtermett területek visszahúzódnak. A jódhiány mellett az autoimmun betegségek ritkábban okozzák a pajzsmirigy növekedését, mint pl Graves-kór (= Basedow-kór) vagy Hashimoto pajzsmirigy-gyulladás (Hashimoto japán orvos nevéhez fűződik). Itt a test reagál a pajzsmirigy szövetére, mert már nem ismeri fel önmagához tartozónak és megtámadja.
Ez a roham megváltoztatja a pajzsmirigy anyagcseréjét, és az összes pajzsmirigyszövet növekedéséhez vezet. Ciszta (folyadékkal töltött üreg) vagy bizonyos gyógyszerek (pl .:lítium vagy nitrátok) szintén megnagyobbodáshoz vezethetnek. A megnagyobbodott pajzsmirigyet mindenképpen részletesen tisztázni kell, mivel ritkán a daganat is a megnagyobbodás oka lehet. Csak akkor, ha a megnagyobbodás pontos oka ismert, meg lehet kezdeni a megnagyobbodott pajzsmirigy helyes kezelését, amely az októl függően nagyban változik.
A sorozat összes cikke:
