Merevedési zavar

Szinonimák

Merevedési zavar (ED) A férfiak merevedési zavarai akkor fordulnak elő, amikor egy férfi nem képes, vagy csak ritkán képes a péniszét a nemi aktushoz szükséges teljesen felálló (merev) állapotba hozni, vagy ezt az állapotot fenntartani. Ha azonban ez csak alkalmanként vagy csak rövid ideig áll fenn, akkor nem nevezzük erekciós rendellenességnek. A merevedési zavarnak semmi köze a férfi termékenységének csökkenéséhez.

Meglévő impotencia esetén a sperma magömlésének és előállításának képessége kevés kivétellel megmarad. Vizsgálatok szerint a merevedési zavarok előfordulási gyakorisága Németországban és nemzetközi szinten körülbelül 20%. A 70 év feletti férfiaknál azonban ez már 70%, ami azt mutatja, hogy ez a betegség erősen függ az életkortól.

40 év alatti férfiaknál ez a rendellenesség körülbelül 5% -ban teljes és körülbelül 17% közepesen súlyos. Ezenkívül a legfrissebb tanulmányok azt mutatják, hogy az összes beteg 20-70% -a cukorbetegség a mellitus, a magas vérnyomás vagy a lipometabolikus rendellenességek egy napon kezelést igénylő merevedési zavaroktól szenvednek. A férfiak erekciójának elérése érdekében több rendszer kölcsönhatásba lép egymással.

Fejlődésük szempontjából fontosak a működésük vér hajók, idegek, a pénisz bizonyos részei, valamint az egészséges pszichológiai kiinduló helyzet. Az erekció és így rendellenességének megértése érdekében fontos ismerni annak fiziológiáját, valamint a pénisz anatómiájának elképzelését: A pénisznek három úgynevezett erekciós szövet corpus cavernosum van, amelyek megduzzadhatnak és összezsugorodhatnak. Kitöltésük vér, és így a feltétel a pénisz vérét vezérli hajók amelyek végigfutnak a péniszen.

Egy fontos vérellátó ér az artéria dorsalis pénisz, amely párban fut a pénisz felső oldala alatt. Innen kis ágak mennek a két nagy merevedési szövetrétegbe, és szükség szerint vérrel töltik meg őket. E két corpora cavernosa belsejében található egy másik ér, az arteria profunda penis, amely ugyanazt a feladatot látja el.

A harmadik erekciós szövet veszi körül a húgycső és sajátja táplálja ütőér. Azonban mind a három hajók kapcsolódnak egymáshoz. A pénisz petyhüdt állapotában ezek az artériák oxigénnel látják el, és a beléjük áramló vért a kapcsolódó vénák viszik el anélkül, hogy az erekciós szövet képes lenne kitölteni.

Ezt olyan kis izomrostokkal érik el, amelyek körülveszik az erekciós szövet folyadékraktárait (szinuszoidokat). El lehet tehát képzelni őket, mint a szivacs. Ezek az izmok petyhüdt állapotban feszültek, így az artériák keskeny átmérővel rendelkeznek, és az erekciós szövet barlangjaiban nincs sok hely a vér számára.

Bizonyos idegi impulzusok révén az izomrostok megereszkednek, ha erekciót kell elérni. Ez a fent említett artériák átmérőjének növekedését okozza, így több vért pumpálhat az erekciós szövetbe. Ez a vér ezután összegyűlik a barlangokban (sinusoidák), aminek következtében az elhordó vénák átmérője szűkebbé válik.

Sokkal lágyabb a faluk, mint az artériák. Ennek eredményeként az úgynevezett pozitív visszacsatolás következik be: minél több vér áramlik be, annál jobban megtelik a corpus cavernosum, annál kevesebb vér folyik ki. A pénisz tengelye hosszabbá válik, átmérője megnő és merevvé válik. Az ehhez szükséges idegi impulzusok az autonóm (vegetatív, akaratlan) idegrendszer, pontosabban az ún paraszimpatikus idegrendszer. A paraszimpatikus idegrendszer különösen aktív, amikor alszunk, emésztünk vagy általában ellazulunk.