Szintetikus töltés (összetett töltés)

A műanyag töméseket (kompozit tömések) a fogszínes helyreállításhoz használják a szuvasodási hibákra mind az elülső, mind a hátsó régióban. Műanyag állapotban az üregbe (lyukba) helyezik és polimerizációval (kémiai kötéssel) megkeményednek. Ennek során mikromechanikus kötést alkotnak a foganyaggal, ha a dentin ragasztó technikát alkalmazzák. A gyanta töltés előnyei az amalgám töltettel szemben:

  • A fogszín helyreállításának lehetősége
  • A. Stabilizálása fogszerkezet valami által dentin ragasztó (tapad a dentinhez) kötés.
  • Az amalgámmal ellentétben higanymentes és
  • Az olyan alanyokat igénylő foganyagok elhagyása, amelyekkel egy amalgám töltelék be kell ékelődni a fogba az elvonási erők ellen.

Hátrányaik a viszonylag időigényes többrétegű technikában rejlenek, amelyet a kompozit anyag polimerizáció (kémiai kötés) során történő zsugorodásának ellensúlyozására kell használni. Ezenkívül az anyag biokompatibilitását illetően vita tárgyát képezi. A kompozitokról kiderült, hogy kontaktallergének, ez a probléma elsősorban a fogorvosi személyzetet érinti, mint annak kockázata allergia olyan anyagból származik, amely még nem polimerizált (kémiailag megkötött).

Kompozit anyag

I. Alkatrészek

A helyreállító terápia szintetikus anyagai (kompozitjai) a következő összetevőkből állnak:

1. szerves mátrix, amely többek között a következőkből áll:

  • Különböző metakrilátok (Bis-GMA, UDMA) monomer molekulákként (alapvető műanyag komponensek),
  • Hígítók a jobb feldolgozhatóság érdekében (TEGDMA és EGDMA komonomerek).
  • A kezdeményezők (pl benzoil-peroxid, kamporfinon), amelyek szabad gyökök felszabadításával indítják el a kémiai kötési reakciót.
  • Gyorsítók a beállítási reakció felgyorsításához.
  • Szín és egyéb stabilizátorok
  • Szilícium-csoportok, amelyek csökkentik a mátrix kötési zsugorodását.
  • 2–3 nm méretű nanorészecskék a hajlítás javítására erő, áttetszőség (részleges fényáteresztés) és biokompatibilitás.

2. a szervetlen töltőanyagok jó néhány anyagtulajdonságot javítanak, például kopásállóságot (kopásállóságot), zsugorodást, törésállóságot és még sok mást:

  • Mikrotöltő kompozitok: szilárd vagy gömb alakú szerves mátrix vagy szilícium-dioxid részecskék előpolimerjeit tartalmazzák. Egyik hátrányuk, hogy nem láthatóak a röntgenfelvételek.
  • Hibrid kompozitok: 0.5–10 µm-es üvegrészecskéket és adalékokat tartalmaznak, amelyek az anyagot rádió-átlátszóvá teszik. A töltő részecskék a 85% -át veszik fel kötet.
  • Nano-hibrid kompozitok: nano tartományban lévő töltőanyag-részecskékkel, részben hagyományos töltőanyagokkal, részben előpolimerekkel.

3. kompozit fázis: lehetővé teszi a szerves mátrix kémiai megkötését a szervetlen töltőanyagokkal, és szilánosítással (szilánnal történő reakcióval) képződik. Ez elsősorban jelentősen javítja a műanyagok koptatási tulajdonságait (kopási tulajdonságait). II. Következetesség

A műanyagokat a következő viszkozitással dolgozzák fel, az indikációtól függően:

  • A folyékony (folyékony) kompozitok kevesebb töltőanyagot tartalmaznak, így nagyobb polimerizációs zsugorodásuk van, kb. 3%. Alkalmazásuk tehát a méhnyak kitöltéseire és nagyon kicsi okklúziós és proximális hibákra korlátozódik.
  • Univerzális kompozitok: ellenállnak a rágási nyomásnak, ezért nagy hajlékonysággal rendelkeznek erő, felületi keménység és egy nagy kötet a töltőanyagok töredéke.
  • A csomagolható (csomagolható) kompozitok nagyon viszkózusak és jobban diszpergált szilícium-dioxidot tartalmaznak, néha durvább töltőanyagokkal kombinálva. Nem kopásállóbbak, mint az univerzális hibrid kompozitok.

III. színspektrum

Annak érdekében, hogy a lehető legközelebb kerüljenek a természetes modellhez, a kompozitokat széles spektrumban dolgozzák fel. Ez árnyalt a következők tekintetében:

  • A fényerő
  • Az árnyalat
  • Áttetszőség (részleges fényáteresztés): a zománc tömeg átjáróbb, mint a dentin tömegemellett átlátszatlan színeket (átlátszatlan színeket) kínálnak a sötét fogak fedésére.

IV. Kémiai kötési reakció

A gyantatöltések megkeményednek azzal a ténnyel, hogy az akrilát monomereket (az akrilát bázisú építőelemeket) a szabad gyökök által kiváltott láncreakció keresztezi, így polimer képződik. A gyököket viszont kémiai indítási reakció vagy fotoiniciátor képezi. amely 350–550 nm fényspektrumra reagál, amelyre a polimerizációs lámpák irányulnak.

Jelzések (alkalmazási területek)

A műanyag töméseket mind az első, mind a második fogazatban (tej- és maradandó fogaknál), valamint az összes fogfelületen használják:

  • Elülső fogtömések, beleértve a saroktartókat is.
  • Fog nyak tömések pl. ék alakú ellátáshoz vakolat hibák.
  • Okluzális tömések az okklúziós felületek helyreállításához max. A csúcs távolság 50% -a.
  • Megközelítő tömések az interdentális hibák helyreállításához, az okklúziós résznek a csúcstávolság legfeljebb 50% -ának megfelelő szélességével.
  • Esztétikus fogalakítás, pl. A fogak anyagának kímélése érdekében az alak anomáliák (kúpfog) korrekciója.
  • Töltések az 1. sz fogazat (tejfog tömések).
  • Felépített tömések a korona helyreállítása előtt

Ellenjavallatok

  • Allergia bármely összetevőhöz, különösen a metakriláthoz.
  • Túl nagy foghiba; ebben az esetben van értelme áttérni az inlay-onlay részleges koronára vagy a korona helyreállítására

A töltelék előtt

Az összetett töltés előtt a beteget tájékoztatni kell az alternatív töltési módszerekről, az esetleges ellenjavallatokról és a költség tényezőjéről az adott idő miatt.

Az eljárás

A gyantatöltések alkalmazása elengedhetetlenül összekapcsolódik a dentin ragasztástechnika. Csak így biztosíthatjuk, hogy a tömés a foghoz úgy tapadjon, ahogy van baktériumok-álló és nem irritálja a pépet (a fog pépét). Az eljárást sok részlépés jellemzi.

  • Ásatás (csontszú eltávolítás).
  • Árnyékválasztás: hasznos az elkészítés előtt, amikor a lehető legtöbb foganyag még rendelkezésre áll. Ezenkívül a foganyag némileg kiszárad a kezelés során, és így világosabbá válik. A fognak nemcsak mentesnek kell lennie csontszú, de alaposan meg kell tisztítani (pl nikotin or kávé elszíneződés).
  • Minimálisan invazív készítmény (kímélő fogszerkezet), mivel az extrakciós erők ellen nem szabad mechanikus aláfeszítéseket tenni. Az elülső fogakban egy zománc a tapadási felület növelése érdekében és esztétikai okokból 0.5-1 mm-es ferdén készül, mivel az előkészítési margó vizuálisan kevésbé feltűnővé válik a ferde
  • Ideális esetben abszolút ürítés gumigát (húzógumi, amely megakadályozza a folyadékok hozzáférését).
  • Szükség esetén közvetett vagy közvetlen zárás: extrém cellulóz közelségben vagy cellulóznyitás alkalmazásakor a kalcium hidroxid alultöltés, amely ellenáll a további eljárási lépéseknek.
  • A fog tapadásának kitöltése a dentin ragasztó technikával történik, amely a következőkből áll:
  • Kondicionálása zománc és dentin együtt foszforsav (H3PO4): a kapott zománcmarási mintában a gyanta monomerjei mikromechanikusan lehorgonyzódnak az alábbiak szerint. A dentinben a kollagén A keret megszabadul a kemény anyagtól és fel van készítve a abszorpció monomer mennyiségét a következő lépésekkel.
  • A kondicionált dentin felületének alapozása.
  • A dentinragasztó felvitele az elkészített dentinre és zománcra (kötés): a dentint monomerekkel impregnálják, a zománcmaratás mintázata is behatol. Az úgynevezett hibrid réteg összekötő elemként képződik a fog és a gyanta anyaga között.
  • Folyékony kompozit felhordása az egész üregbe, legfeljebb 1 mm vastagságban a hibrid réteg megerősítésére és a perem porozitásának elkerülésére.
  • Rétegezési technika: az univerzális vagy tampolható kompozit bevezetése több részrétegben, amelyet egyedileg és megfelelően hosszú ideig (általában 20 másodpercig) kell polimerizálni a zsugorodás megtartása érdekében feszültség az anyag és az ebből adódó feszültségek a lehető legkisebb mértékben és a pép irritációjának elkerülése érdekében, nagyfokú polimerizációval. Itt a rétegeket nem szabad vízszintesen elhelyezni az üreg egyik oldaláról a másikra, hanem átlósan kell haladniuk, hogy a polimerizáció során egyszerre csak egy üreg falához kapcsolódjanak.
  • A oxigén gátló réteg a töltőfelületen, amely az oxigénnel való érintkezés miatt nem polimerizálódik, például egy Occlubrush-szal.
  • A kazettaház eltávolítása
  • A zB töltelék kontúrozása (befejezése) finomszemcsés gyémántcsiszolókkal.
  • Okklúzió vezérlés (az utolsó harapásérintkezők ellenőrzése és őrlése).
  • Csuklószabályozás (a töltőfelület korrekciója a rágási mozgásokhoz igazodva).
  • Polírozás pl. Polírozó pasztákkal

Töltés után

A töltelék rágási nyomással azonnal betölthető. Végső keménységét azonban csak a következő 24 óra alatt éri el. Mivel feltételezhető, hogy az akril anyag kis mennyiségben abszorbeálja víz, célszerű egy későbbi ellenőrzési időpontban ellenőrizni az esetleges kitüremkedési margókat.

Lehetséges szövődmények

elsősorban a nagyon technikailag érzékeny eljárás összetettségének tudhatók be. Hibák az anyag kiválasztásában, de különösen az eljárásban (a dentin túlzott felvétele, a dentin kiszáradása, az alapozó és / vagy kötés alkalmazásának hibái, elégtelen hosszú polimerizáció, helytelen rétegezés, nyál behatolás stb.) szinte elkerülhetetlenül megnyilvánul

  • Műtét utáni érzékenység (pépi irritáció a dentinális tubulusokon keresztül).
  • Harapásérzékenység
  • A töltés elvesztése
  • Töltési törés, ha a töltés túl nagy
  • Margintörések vagy marginális résképződés, később másodlagos csontszú (marginális szuvasodás).
  • Túl erős kopás (kopás).