Rövid áttekintés
- Leírás: Hideg és nedves éghajlat okozta vöröses-kék színű, viszkető és fájdalmas bőrelváltozások. Leginkább a lábujjakon és a lábakon, valamint a kezeken és a füleken fordul elő.
- Okok: Fagyás akkor következik be, amikor a hideg összehúzza az ereket, ami elégtelen véráramlást eredményez a szövetekben.
- Kezelés: A fagyás általában magától gyógyul, de értágító gyógyszerek és tápláló kenőcsök alkalmazása célszerű a súlyosságtól függően. A melegség (pl. meleg ruha) támogatja a gyógyulási folyamatot.
- Lefolyás: A legtöbb esetben a hideglelés ártalmatlan, és néhány héten belül magától meggyógyul. Azonban lehetségesek olyan szövődmények, mint a fájdalom, hegesedés és fertőzés, és sokkal tovább tarthatnak.
- Tünetek: A bőr duzzadt, vörösestől kékes színűig (foltok). A bőr viszket, ég és fáj. Egyes esetekben hólyagok jelennek meg a bőrön, ritkán fekélyek.
- Diagnózis: Beszéljen az orvossal, megvizsgálja a bőrt olyan elváltozásokra, mint a duzzanat, elszíneződés, deformációk és sérülések.
- Megelőzés: meleg ruházat viselése, megfelelő testmozgás, alkohol- és dohányzás mellőzése.
Mik a chilblains?
A fagyás már fagypont körüli hőmérsékleten is előfordul, például téli sportok során.
A fagyás a keringési zavarok következménye. Ezért különösen érzékenyek a fagyásra a gyengébb vérkeringésű testrészek, mint például a kezek és a lábak, különösen a kéz- és lábujjak. A köznyelvben a hideglábasokat „téli lábujjaknak” is nevezik. A fagyás azonban gyakran érinti az arcot, a füleket és az orrot, valamint a sarkakat, a combokat és az alsó lábakat is.
Különbséget tesznek az akutan, rövid időn belül vagy néhány órával a hidegnek való kitettség után fellépő fagyás és a krónikusan fellépő fagyás között is, amikor a testet ismételten hideg éri.
A fagyás nem fagyás, amelynek során jégkristályok képződnek a szövetekben, és általában ártalmatlanok.
Hogyan alakulnak ki a fagyhalálok?
Gyakran nincs azonosítható oka annak, hogy egyes emberek miért hajlamosak a hidegrázásra. Előfordulhat azonban, hogy hidegrázás más körülmények miatt is előfordulhat. Például ismert, hogy a hidegrázás a lupus erythematosus autoimmun betegség eredményeként fordul elő. Ezenkívül a hidegrázás neurológiai rendellenességekkel, például Aicardi-Goutières-szindrómával (ABS), egy ritka örökletes agyi betegséggel társul.
A vizsgálatok azt is jelzik, hogy néhány embernél fagyásszerű bőrelváltozások fordulnak elő a SARS-CoV-2 fertőzés során vagy azt követően (az úgynevezett „COVID lábujjak” vagy „koronalábujjak”). A további vizsgálatok azonban még nem mutatják meg, hogy mi az összefüggés.
Melyek a kockázati tényezők?
A hideg mellett a magas páratartalom és a szél kedvez a fagyhalál kialakulásának. Azokat az embereket, akik több időt töltenek a szabadban (pl. lovaglás, kerékpározás vagy motorozás), ezért nagyobb valószínűséggel érintik a hidegrázás. Azok, akik ilyenkor nem védekeznek kellőképpen a nyirkos, hideg időjárás ellen (pl. kesztyűvel, sapkával), vagy túl szűk ruházatot (pl. túl szűk cipőt) viselnek, ráadásul elősegítik a fagyhalál kialakulását.
Mit lehet tenni fagyhalál ellen?
A legtöbb esetben a chilblains magától meggyógyul. Az orvos által felírt értágító gyógyszerek és ápoló kenőcsök alkalmazása azonban célszerű, a súlyosságtól függően. Ezenkívül a hő támogatja a gyógyulási folyamatot. Az érintettek viszont jobb, ha kerülik a megfázást.
Melegség
Általában a hidegrázás néhány héten belül újra eltűnik. A meleg megbízható eszköz a tünetek enyhítésére és a további hidegrázás megelőzésére. A fagyás első jelére a legjobb, ha azonnal felmelegítjük az érintett területet.
Például helyezze meleg, száraz kezeit a chilblainra, vagy fújjon rá langyos vizet. Kerülje a forró vizet vagy a forró fűtőberendezéssel való közvetlen érintkezést. Ez további károkat okoz a már érintett bőrterületeken.
A meleg ruházat, például kesztyű, vastag zokni, fülvédő vagy takaró szintén segít a fagyás ellen. A melegítő teák, levesek fagyhalál esetén is ajánlottak. Belülről melegítik a testet. Amíg a hidegrázás meg nem gyógyul, a legjobb, ha lehetőleg kerüljük a hideget.
Gyakorol
A gyakorlatok serkentik a véráramlást is az erekben. Az állóképességi sportok különösen alkalmasak: a túrázás, a hosszú séták, az úszás vagy a kerékpározás nemcsak a vérkeringést javítja, hanem az immunrendszert is erősíti.
Otthoni jogorvoslatok
A hidegrázás elleni otthoni gyógymódok hatékonysága még nem bizonyított kellőképpen. Általában tanácsos a váltakozó zuhanyozást, a Kneipp-öntözést és a több testmozgást beépíteni a napi rutinba a vérkeringés serkentése érdekében. A körömvirág vagy lanolin kivonatát tartalmazó kenőcsök ápolják a bőrt.
A hidegrázás okozta kényelmetlenség enyhítésére egyesek olyan házi gyógymódokra esküsznek, mint a tölgyfakéreg- és zsurlófürdő, a gyógyító agyagkötszer vagy a teafaolajjal való bedörzsölés.
Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a korlátai. Ha a tünetek huzamosabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, sőt rosszabbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.
Egyéb intézkedések
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A legtöbb esetben a chilblains ártalmatlan, és nem kell orvosnak kezelnie. Ha nincs további panasz vagy erős fájdalom, a hideglelés magától gyógyul.
Súlyos esetekben azonban gyulladásos sebek alakulnak ki az érintett bőrterületeken. A további szövődmények, például fertőzések vagy fekélyek elkerülése érdekében ezekben az esetekben azonnal forduljon orvoshoz. Ha ismételten megfázás okozta duzzanatot tapasztal, akkor is javasolt az orvos felkeresése. Ez azért van így, mert lehetséges, hogy a szövetek idővel károsodhatnak, vagy olyan betegsége van, amely hidegrázást okoz (pl. egy autoimmun betegség, mint például a lupus erythematosus). Ha a hidegrázás továbbterjed, vagy két hétnél tovább tart a gyógyulása, szintén tanácsos orvoshoz fordulni.
Súlyos esetekben az orvos értágító gyógyszerekkel (pl. kalcium-antagonisták, például nifedipin vagy diltiazem) kezeli a hidegrázást. Ennek hatékonyságát azonban még nem vizsgálták kellőképpen.
Ha egy alapbetegség, mint például az érelmeszesedés („artériák keményedése”) felelős a keringési zavarokért, az orvos kezeli, és keringést serkentő intézkedéseket javasol (pl. több testmozgás, váltakozó zuhanyozás). Néha véralvadásgátló gyógyszereket, például acetilszalicilsavat ír fel alacsony dózisban (pl. napi 100 mg), amelyeket a beteg folyamatosan szed.
A szövődmények kockázatának csökkentése érdekében fontos, hogy elmenjen az utóellenőrző találkozókra, amíg a hidegrázás teljesen meg nem gyógyul.
Mennyi ideig van fagyásod?
Általában a chilblains nem veszélyes. A viszkető, fájdalmas duzzanat általában egy-két héten belül (legfeljebb hat héten belül) magától megszűnik. Ha azonban a sérülékeny testrészeket védelem nélkül ismételten hideg éri, krónikus duzzanat alakulhat ki, amely akár évekkel később is visszatérő tüneteket okoz.
A fagyási sérülést mindenképpen ellenőriztesse ki orvossal, főleg, ha már többször előfordult!
Hogy néznek ki a chilblainok?
A fagyás kezdetén általában vöröses vagy kékes színűnek tűnik. Később az érintett bőrterületek gyakran megduzzadnak és fájdalmasak. A bőr hidegnek és nedvesnek tűnik (tésztaszerű). Melegítéskor a chilblain általában viszket és ég. Néha bizsereg és szőrösnek érzi magát. Az érintett személyek gyakran számolnak be kellemetlen érzésekről az érintett területen, például úgy érzik, mintha „hangyák járnának” a bőrön.
A bőr általában dudor alakú, kissé felfelé domborodik, és fájdalmasan reagál a nyomásra. Néha hólyagok képződnek a bőrön. Súlyos esetekben fekélyek is kialakulhatnak, amelyek a bőr alatti zsírszövetbe is kiterjednek. Ha a hidegrázás nem gyógyul megfelelően, hegek maradnak.
Hol fordul elő gyakran a hidegrázás?
Hogyan diagnosztizálja az orvos a hidegrázást?
Ha az érintett személy fájdalmas vagy szokatlan bőrelváltozásokat észlel, a háziorvos az első kapcsolatfelvételi pont. Szükség esetén és további vizsgálatokra bőrgyógyászhoz utalja a beteget.
Megbeszélés az orvossal
A bőr vizsgálata előtt az orvos részletes megbeszélést folytat az érintett személlyel (anamnézis). Az anamnézis interjúban kérdéseket tesz fel például arra vonatkozóan, hogy a bőrelváltozások mikor történtek, hirtelen keletkeztek-e vagy hosszabb idő alatt alakultak-e ki, illetve hogy előfordultak-e már többször.
Emellett rákérdez a lehetséges kiváltó okokra, például, hogy sokáig volt-e kint hidegben, vagy van-e más betegsége (pl. lupus erythematosus, érelmeszesedés).
Fizikális vizsgálat
Ezután az orvos megvizsgálja a bőrt látási rendellenességek (pl. deformitások, sérülések, duzzanat, elszíneződés) szempontjából. Ennek során alaposan megvizsgálja a bőrt (pl. speciális bőrnagyítóval vagy mikroszkóppal), és szükség esetén kitapintja.
Az orvos legtöbbször a leírt tünetek és fizikális vizsgálat alapján elég gyorsan felismeri, hogy fagyásról van-e szó.
Ha a tünetek más betegségre utalnak, további vizsgálatok elvégzése szükséges az alapprobléma felderítésére (pl. vérvétel).
Hogyan előzhető meg a fagyhalál?
A fagyhalál elleni legjobb védekezés a hideg elkerülése. Védje testét meleg ruhával (pl. kesztyű, sapka, zokni), amely nem szűkül. Hideg és nyirkos időben használjon vízálló és légáteresztő ruházatot.
Amikor ruházatról van szó, ügyeljen arra, hogy jól fedje le a fejét. Itt sugározza ki a legtöbb hőt a test. Kerülje a túl szűk cipőket vagy kesztyűket. Megszakítják a vérellátást az erekben, és nagyobb valószínűséggel okoznak fagyást. A szűkítő karkötők, harisnyák vagy övek szintén gátolják a véráramlást.
Ezenkívül tartózkodjon az alkoholtól és a dohányzástól. Mindkét anyag károsítja az ereket, és negatív hatással van az immunrendszerére.
A hidegrázás kezelését követően az előre sérült bőrfelületeket érdemes továbbra is krémekkel ápolni, hogy a bőrkárosodás határon belül maradjon. Nedves és hideg időben a legjobb, ha sűrű zsírral vagy hideg krémmel védjük arcbőrünket. Kérdezze meg kezelőorvosát vagy gyógyszerészét, hogy melyik krém megfelelő az Ön számára, mert egyesek irritálhatják a bőrt.
