A G 20 elővigyázatossági vizsgálatot az érzékszervi fül károsodásának korai felismerésére, valamint funkcionalitásának megőrzésére használják a zajmunka során. Az érintett zajterületeket azonosítani kell, és az átvilágítás kötelező. Ez foglalkozás-egészségügyi a vizsgálatot minden olyan alkalmazottnál elvégzik, akinek hallása megmaradt. Az ENT által diagnosztizált mélységes személyek számára halláskárosodás vagy süketség, a zajterületen történő foglalkoztatás hallásvizsgálatok elvégzése nélkül lehetséges. A G 20 megelőző vizsgálatot a munkáltatónak akkor kell megszerveznie, ha a munkahelyi foglalkozás során eléri vagy meghaladja az úgynevezett napi zajterhelés 85 dB (decibel) vagy a csúcshangnyomásszint 137 dB felső cselekvési értékét, mivel ezen határok felett a hallás károsodása várható. A zajterhelés sok foglalkozásban fordul elő. Néhány példa a bányászat, vasaló és fémipar, famegmunkáló építőipar, de olyan területek is, mint a textilipar vagy a papíripar.
Jelzések (alkalmazási területek)
A G20 szűrést akkor kell elvégezni, ha olyan zajterületeken dolgoznak, ahol a napi zajterhelés felső hatékonysági értéke 85 dB (decibel) vagy a csúcshangnyomásszint 137 dB.
A vizsgálat előtt
A vizsgálat előtt a munkavállaló hallását nem szabad legalább 80 órán át 14 dB-nél nagyobb átlagos hangszintnek kitenni. Ha nem ez a helyzet, akkor a munkavállalónak szünetet kell tartania a zajtól, hogy jogosult legyen a vizsgálatra.
Eljárás
Az első vizsgálatot a munka megkezdése előtt, az első utólagos vizsgálatot 12 hónap után végezzük. A további nyomonkövetési vizsgálatokat a zajterhelés függvényében kell elvégezni 30 hónap után, és 60 hónap után, ha a napi zajterhelés szintje 90 dB alatt van, vagy a csúcs hangnyomásszint 137 dB alatt van. A zajterületeken végzett munka leállításakor záróvizsgát végeznek. Korai utóvizsgálatok is lehetségesek. Ezeket egyedi esetekben az orvos döntése alapján, a munkavállaló kérésére kell rendezni, ha ok-okozati összefüggésre gyanakszik betegsége és munkája között, valamint ha betegség vagy baleset miatt hallási rendellenességek merülnek fel. A vizsgaprogram kezdetben egy hetedik tesztből áll, amely alapvető állapotfelmérés, és csak rendellenességek esetén vezet további vizsgálathoz. Ezt a vizsgálatot szakképzett személyzet végezheti el foglalkozási orvos felügyelete mellett. Ennek előfeltétele, hogy a felelős orvosi szakember véletlenszerűen ellenőrizze a vizsgálatokat. A hetedik teszt, a Noise I a következő összetevőket tartalmazza:
- Rövid anamnézis
- A külső fül ellenőrzése
- Hang-audiometria (orvosi mérési módszer a hallás tesztelésére különböző magas hangok térfogatának mérésével, amelyek csak hallásérzetet okoznak) a légvezetésben (1-6 kHz vizsgálati frekvenciák).
- Tanácsok a hallásvédelemről
Ha ebben a vizsgálati programban kóros leletek találhatók, akkor automatikusan elindul a zaj II vizsgálat, amelyet magának az orvosnak kell elvégeznie, és amely a következőkből áll:
- Kórtörténet
- Otoszkópos vizsgálat (a külső hallójárat és a dobhártya).
- Weber-teszt (szinonima: Weber-teszt; Weber-teszt) Megvalósítás: a rezgő hangvilla lábát a beteg koronájára helyezzük. A hangot fázisban továbbítják mindkét belső fülbe csontvezetés útján. Normál hallás: A hangvilla hangja mindkét fülben egyformán hallható (a hang közepén) fej), a hang nincs lateralizálva (lat. latus = oldal). Egyoldalú vagy aszimmetrikus hallászavar: az egyik oldalon a hangvilla tónusa, ezt „lateralizációnak” (lateralizációnak) nevezzük.
- Egyoldalú hangérzékelési rendellenesség: a hangot a jobb hallás (normál) belső fül érzékeli erősebben (a beteg az egészséges fül felé lateralizál).
- Egyoldalú hangvezetési zavar: a hang a beteg fülben hangosabban hallható
- Hallásvizsgálat légvezetésben (vizsgálati frekvenciák 0.5 - 8 kHz) és csontvezetésben (vizsgálati frekvenciák 0.5 - 4 kHz vagy 6 kHz, az eszköz típusától függően).
- Egyéni tanács a hallásvédelemről
Ha a halláskárosodás, amelyet a zaj II vizsgálat során határoztak meg, vagy meghaladja a 40 dB-t 2 kHz-en, akkor a kiterjesztett kiegészítő zaj III vizsgálatra van szükség. Ezt a vizsgálatot a foglalkozási orvos rendelheti meg egy fül-orr-gégész orvosnál. Magába foglalja:
- Otoszkópos vizsgálat
- Hang audiometria a levegő és a csont vezetésében
- Beszédaudiogram mindkét fülre, és indokolt indikáció esetén:
- Timpanometria (középfül nyomásmérés).
- A stapedius reflex küszöb meghatározása - A mérési eljárás rögzíti az impedancia változását, amelyet többek között a stapedius reflex okoz. Ebben a folyamatban a stapedius izom (stapes izom) reflexszerűen összehúzódik, nagy térfogatnál, ezáltal megmerevítve az ozsicularis láncot a belső fül védelme érdekében. A középső és a belső fül számos betegsége, valamint a reflexív, vezet eltérõ impedancia értékekhez, és így a mérés segítségével diagnosztizálják.
A vizsgálat után
A vizsgálat után terápiás intézkedéseket kell kezdeni az orvosi leletek alapján, vagy hallásvédő intézkedéseket kell követni.
