Meghatározás
A végbél az, amint a neve is mutatja, az 5-6 méter hosszú bél utolsó része az emberi testben. A végbél 20-30 cm hosszú, a has jobb alsó részén található vastagbélhez kapcsolódik, és a végbélnyílás. Mire az emésztett élelmiszerpép eléri a végbél, az összes felhasználható tápanyagot és szinte az összes vizet eltávolítottuk, így az ide érkező cellulóz már a széklet szilárd állagú.
Az előremenő szállítás a végbélben is végbemegy, mint a bél többi részében, a bélfal körüli izmok hullámszerű feszültsége révén. A végbél másik neve a végbél vagy latinul a végbél. A végbél feladata a kész emésztett élelmiszerpép összegyűjtése az úgynevezett ampullában, a dilatációban bejárat a végbél darabja.
A végbél alsó része felelős a széklet kontrollált kiválasztásáért az önkéntes izom által kikapcsolódás az végbélnyílás Az végbélnyílás nagyon erős izomgyűrűből áll, amely megfeszülve megtartja a szilárd vagy folyékony székletet és a bélgázokat a belekben. Az izomgyűrűt az azt körülvevő erek hálózata támogatja. Ha ezek az erek megtelnek vér, emellett támogathatják a záróizmot. Ha az ampulla megtelik és kitágul, idegjelek kerülnek továbbításra, amelyek kiváltják a székletürítést, és szükségét érzi a WC-nek.
Okok
A végbél gyulladásának okai sokfélék lehetnek. Emésztőrendszer endoszkópia jelzéseket adhat az okról, amely jelezheti, hogy a gyomor-bél traktus egyéb részei (lat. gyomor-bél traktus) érintettek-e.
Ha csak a végbél érintett, akkor az orvosi terminológiában proctitisnek is nevezik (az „-itis” utótagot az orvostudományban mindig egy gyulladás jelölésére használják). A végbél tiszta gyulladását (= proctitis) gyakran összekeverik aranyér. Ezek azonban a végbélnyíláson találhatók, és nem a végbélen belül.
Az okok messzemenőek, és ezek között is lehetnek nemi betegségek, sérülések, rák, allergia, vagy akár a krónikus gyulladásos bélbetegség. Között nemi betegségek az úgynevezett tripper (lat: gonorrhoea) vagy szifilisz (lat: lues) okozta baktériumok vagy nemi szerv herpesz herpesz okozta vírusok szintén nemi szemölcsök papilloma okozta vírusok szerepet játszani. Tartós gyulladás a krónikus betegség nak, nek hívják krónikus gyulladásos bélbetegség.
A legismertebb képviselők Crohn-betegség és a colitis ulcerosa. Mindkettő hatással lehet a végbélre, és betegségjellemzőikben hasonlóak. Mindkettő a bélfal progresszív gyulladásához vezet, de abban különbözik, hogy hogyan terjed a bél különböző részein.
A végbél mindkét betegségben érintett lehet. Ezen gyulladások okai még nem teljesen tisztázottak, de különböző kiváltó okok kombinációja gyanítható, köztük örökletes hajlam, autoimmun betegség, étkezési szokások vagy vírusok or baktériumok valamint a pszichológiai hatásokról is szó esik. A környezeti hatásokra következtetést lehet levonni abból a tényből, hogy a nyugati világban a betegek száma az elmúlt években jóval magasabb volt, mint más országokban.
Mindkét betegségnek közös a relapszusos lefolyása, ami azt jelenti, hogy az érintetteknek mindig lesznek olyan fázisai, amelyekben a betegség jelei nem láthatók, amelyeket erős gyulladással járó fázisok váltanak fel. A proktitis nagyon különböző jeleket okozhat az érintett személynél. Kevésbé kifejezett esetekben a végbélnyílás csak nagyon érzékeny a legkisebb érintésre és fájónak érzi magát, a viszketés sem ritka.
Fájdalom a bélmozgás során is gyakori. Súlyos gyulladás esetén genny vagy vér megtalálható a WC-papíron vagy fehérneműben. Ha vér hozzáadva, vérszegénység hosszú távon kialakulhat fáradtsággal, sápadtsággal, szédüléssel, légszomjjal és koncentrációs problémákkal.
Ha van vér a székletben, a rektális daganatot mindig tisztázni kell. A diagnózis a krónikus gyulladásos bélbetegség gyakran nem olyan egyértelmű és könnyen elkészíthető, és a krónikus gyulladásos bélbetegség nem minden jele utal közvetlenül a bél érintettségére, mert ezekben a betegségekben az érintettek úgynevezett „általános tünetekben” szenvednek. Krónikus gyulladásos bélbetegség esetén ezek a teljesítmény csökkenése fáradtsággal, étvágytalanság és bizonyos esetekben láz.A nagyon tiszta gyakran egyértelműen progresszív fogyás is, mivel a nyálkahártya tartós gyulladása miatt a tápanyagok már nem képesek felszívódni a szervezetben.
Uceratív betegeknél vastagbélgyulladás, nem ritka vérszegénység a gyakori székletürítés következtében bekövetkező vérveszteség következtében, mint a véres proctitis esetén. A véres széklet ritkábban fordul elő Crohn-betegség mint colitis ulcerosa. Az első dolog, amit a legtöbb ember észrevesz, az a bélmozgások változásai.
Hasmenés a hasmenés leggyakoribb formája, és nem szokatlan, hogy az emberek naponta több mint húszszor székletürítést jelentenek! Ezt a hasmenést azután kíséri hasi fájdalom, amely általában a bélmozgás. Ezek a fázisok váltakoznak a krónikus gyulladásos bélbetegségek időszakos lefolyása miatt szinte teljes tünetektől mentes fázisokkal.
Az érintett személy évente többször átélheti ezt a változást. A proctitis okától függően másként kell kezelni. Ha nemi úton terjedő betegséget okoz baktériumok, Mint például a tripper or szifilisz, az antibiotikum terápia megkönnyebbülést nyújt a kórokozók elpusztításával, és a végbél meggyógyulhat.
Más okok, például a sérülések, gyakran önmaguktól gyógyulnak meg. Helyi érzéstelenítők kúpok formájában kenőcsök vagy gélek enyhíthetik a tüneteket ebben a gyógyulási időszakban. A krónikus gyulladásos bélbetegségeket nehezebb kezelni, és csak a legritkább esetben gyógyítható meg.
Nem ritka, hogy egy krónikus gyulladásos bélbetegség egész életen át tartó gyógykezelést igényel. A gyulladás visszaszorítása érdekében kortizon terápia vagy olyan gyógyszerek terápiája, amelyek elnyomják a immunrendszer gyakran használják. Ezeknek jelentős mellékhatásai vannak, és a tünetek javulásakor újra csökkenteni kell őket.
Az érintett személy és az orvos közötti szoros kapcsolat optimálisan igazíthatja a kezelést a gyulladás jelenlegi szintjéhez. A visszaesés megelőzése érdekében azonban egy kis adag kortizon vagy más gyógyszert gyakran véglegesen kell bevenni. A kezelőorvos számára a székletürítés és a tünetek protokollja hasznos lehet az áram optimális terápiájának meghatározásához feltétel. Nem gyógyszeres intézkedésként fontos a kiegyensúlyozott helyzet biztosítása diéta és kerülni az intoleranciát okozó ételeket. A visszaesés során könnyű, alacsony rosttartalmú diéta ajánlott.
