Mi az a prick teszt?
A prick teszt az allergiadiagnosztikában gyakran használt bőrteszt. Használható annak megállapítására, hogy valaki allergiás-e bizonyos anyagokra (például pollenre). Mivel a szúrási tesztet közvetlenül az érintett bőrén végzik, az in vivo tesztekhez tartozik (= „élő tárgyon”). Ezzel szemben a vérmintával végzett laboratóriumi vizsgálatot in vitro tesztnek (= „pohárban”) nevezik.
Mikor végeznek szúrástesztet?
Az orvosok a prick tesztet használják, ha allergiát gyanítanak a következő anyagokra:
- Pollen (pl. nyírból, égerből, mogyoróból és fűfélékből)
- Házi poratka
- Formák
- Állati szőr
- Élelmiszer (tej, tojás és halfehérje, valamint hüvelyesek és gyümölcsök)
- Rovarmérgek
A prick teszttel az úgynevezett I-es típusú allergia kimutatható. Az ilyen típusú allergiában az érintettek másodperceken vagy perceken belül reagálnak az allergia kiváltójára (allergénre). Ritka esetekben késleltetett reakciók is lehetségesek. Erről bővebben az allergiákról szóló áttekintő oldalunkon olvashat.
Mit kell tenni a szúrásvizsgálat során?
A szúrási teszthez az orvos standardizált, iparilag előállított allergén oldatokat csepegtet a páciens alkarjának belső oldalára. Speciális lándzsa vagy szúró tű segítségével felületesen átszúrja a bőrt a cseppen keresztül (csak enyhén – nem szabad vérezni).
Minden prick teszthez vizes oldatot és hisztaminoldatot is alkalmazunk. Az elsőnek nem szabad reakciót kiváltania, a másodiknak kell.
Körülbelül 15-20 perc elteltével az orvos megvizsgálja a vizsgált bőrfelületeket. Ha a beteg allergiás reakcióba lép egy anyagra, a bőr a megfelelő helyen kipirosodik, viszket, és duzzanat képződik.
Az érintett személyeket közvetlenül a vizsgálat után (legalább 30 percig az allergén bejuttatása után) folyamatosan monitorozni kell. Ez lehetővé teszi az egészségügyi személyzet azonnali beavatkozását, ha a személy súlyos reakciót vált ki az allergénnel szemben.
Milyen kockázatokkal jár a prick teszt?
Ritka esetekben még kis mennyiségű allergén is okozhat olyan tüneteket, mint a légszomj, szédülés, hányás és vérnyomásesés. Extrém esetekben allergiás sokk (anafilaxiás sokk) fordulhat elő szív- és keringési leállással. Ha a betegnek életveszélyes reakciója volt a múltban egy allergén hatására, ezt szintén nem szabad szúrópróbával tesztelni.
Ha az érintett személyekről ismert, hogy más súlyos allergiák is vannak, általában több órán keresztül megfigyelik őket a szúrópróba után. Esetenként az allergiás reakció késéssel jelentkezik, így vészhelyzetben gyorsan lehet intézkedni.
Mikor ne végezzen szúrópróbát?
Mire kell figyelnem a szúrópróba után?
A szúrási teszt után a következő néhány órában folytassa a vizsgált bőrfelületek megfigyelését. Néhány esetben a reakció késik. Bizonyos körülmények között néhány óra múlva további tünetek is kialakulhatnak (kétpontos lefolyás). Tájékoztassa kezelőorvosát az ilyen késleltetett reakciókról.
Ha a szúrási teszt után hirtelen olyan tüneteket tapasztal, mint a szédülés, légszomj vagy hasi görcsök, azonnal tárcsázza a 911-et.
Összességében a prick teszt egy gyors, egyszerű és viszonylag biztonságos módszer az allergia diagnosztizálására, és standard módszerré vált.
A vizsgálati eredmények azonban csak a beteg által megfigyelt reakciók részletes ismertetésével (anamnézis) együtt használhatók fel. A szúrópróba pozitív reakciói nem feltétlenül jelentik a szóban forgó anyaggal szembeni allergiát.
