A Brown-szindróma nagyon ritkán fordul elő, de meglehetősen súlyos feltétel. A szemre hat. A Brown-szindróma hatalmas mértékben csökkenti a látást, ezért az érintett emberek gyakran elveszítik az életminőségüket.
Mi a Brown-szindróma?
A Brown szindróma Harold Whaley Brown nevét viseli szemész azonos nevű, aki felfedezte ezt a tünetet. Ferde felsőbbrendűnek is nevezik ínhüvely szindróma. A Brown-szindróma rendellenességet jelent a felső ferde szemizom (Musculus obliquus superior) kóros megvastagodása formájában, ami súlyosan korlátozza a szem mozgását. Ennek eredményeként az érintett személy már nem képes önmagát tudatosan lesüllyeszteni, gurítani vagy kifelé fordítani. Ez egyfajta strabizmust eredményez. Így Brown tünete a strabismus területéhez tartozik. A Brown-szindróma a korosztályok széles körében fordulhat elő. A szülők gyakran észlelik a tüneteket a kisgyermekeknél, de sok esetben a Brown-szindrómát ritkasága miatt nem ismerik fel, ami sokkal megnehezíti a kezelést. Ezért annál is fontosabb, hogy a szemészek kezeljék az okok és tünetek pontos ismeretét.
Okok
A felső ferde szemizom jellegzetes megvastagodása miatt az érintett személy már nem tudja teljesen irányítani a szemet. A megvastagodás megakadályozza az ín zökkenőmentes áthaladását a porcogó hüvely (trochlea) a szemüregben. Ez kiváltja a tüneteket és tipikus strabizmushoz vezet. Alapvetően a Brown-szindróma okait két kategóriába sorolták: veleszületett és szerzett. Ma azonban a szemészek úgy vélik, hogy a Brown-szindróma a szem olyan betegsége, amelyet kiváltanak, vagyis nem veleszületett. A genetikai okok tehát nagyrészt kizárhatók. Csak nagyon ritka esetekben ismerik el a Brown-szindrómát veleszületett rendellenességként. Bizonyos esetekben a Brown-szindrómát allergiás reakciók okozzák, de a reumatikus betegségek is vezet az érintett szemizom megvastagodásáig. A szem megerőltetése vagy leesése és balesetek is lehetséges okok. Ezenkívül speciális műveletek a szemen, valamint gyulladás kiválthatja a szindrómát, de ez az ok szintén nem túl gyakori.
Tünetek, panaszok és jelek
A tünetek és panaszok Brown-szindrómában rendkívül változatosak. Míg egyes személyek mindennapi életében és életminőségében alig korlátozottak, mások súlyosan szenvednek a tünetektől. Bizonyos esetekben például az érintett személyek számára sem lehetséges a vezetői engedély megszerzése. Alapvetően az ín megvastagodása és az ebből fakadó szemmozgás korlátozása a sztrabizmust okozza, ami a strabismus szakkifejezése. Az érintett személyek kettős képeket látnak, főleg a látómező középső és felső részén, az alsó látómezőben ez ritkábban fordul elő. A normális egyenes előre tekintés tehát aligha lehetséges. Ezután sok érintett ember tartja magát fej szögben - ez elkerüli a kettős képeket, de hosszú távon testtartási problémákat is okoz. A sztrabizmust és a látásromlást gyakran bizonyos dezorientáció kíséri. Bizonyos esetekben a Brown-szindróma is társul fájdalom amikor a szem megmozdul. A fiatalabb gyermekeknél a korai jelek észrevehetők, különösen olvasáskor, ha a gyermek nem tud megfelelően olvasni, vagy tartja magát fej szögben, miközben ezt teszi.
Diagnózis és progresszió
Sok esetben hosszú időbe telik a helyes diagnózis felállítása, amikor Brown-szindróma van jelen. Különösen gyermekeknél nehéz megkülönböztetni a Brown-szindrómát a klasszikus sztrabizmustól. A felnőttek a helyes diagnózis felállítása előtt is sokáig szenvedhetnek tünetektől. A Brown-szindróma diagnosztizálását bonyolítja az a tény, hogy nem ritka, hogy a tünetek látszólag véletlenszerűen jelennek meg, egy ideig - akár néhány hónapig - enyhülnek, majd látszólag a semmiből jelennek meg. Elvileg a felnőtteknek orvoshoz kell fordulniuk, ha kettős látást látnak, vagy már nem tudják megfelelően mozgatni az egyik szemet. Ezután meg lehet állapítani, hogy a Brown-szindróma jelen van-e és mi okozza.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A Brown-szindrómát szerzettnek tekintik feltétel a legtöbb esetben. Mint minden olyan balesetnél, amely különösen érzékeny testrészeket érint, például a szem, az orvosnak alapos ellenőrzést kell végeznie. De a krónikus betegségek is kedveznek a fejlődésnek. Ide tartoznak a gyulladásos reakciók reuma vagy erős allergia. Óvatos, ha ez a fizikai előfeszítés már létezik, és a Brownn-szindróma tüneteivel együtt fordul elő. Bár sok esetben egy változás hosszabb időn belül jelentkezik, még a rövid betegség is jelezheti az ín megvastagodását a szemen. Gyakran a betegség látszólag önkényes jellege miatt a tüneteket félreértelmezik és kezdetben vezet téves diagnózisra. A klasszikus sztrabizmus miatt fennáll az összetévesztés veszélye is, különösen a gyermekkor. Gyerekek és felnőttek öntudatlanul megpróbálják kompenzálni a felső látómezőben elhelyezkedő kettős képeket a fej. Szokásos eltérés, fejfájás és a tájékozódási problémákat mindig orvoslátogatással kell tisztázni. A további érzés fájdalom amelyet a szemüregben az ín megvastagodása okoz a szemmozgás során, a tipikus sztrabizmus esetében meglehetősen tipikusnak tartják. Ez a betegség nem jelent akut vészhelyzetet és a intézkedések mert terápia kiesik a tünetek súlyossága szerint.
Kezelés és terápia
A Brown-szindróma megfelelő kezelése súlyosságától is függ. Ha a tünetek alig észrevehetők az érintett személy számára, és a mindennapi életben nincs korlátozás, terápia gyakran nem szükséges. Enyhébb körülmények esetén kortizon gyakran beadják. Sok esetben, ibuprofen hatóanyagnak is bizonyult. Csak nagyon súlyos esetekben, amikor a normális mindennapi élet nehezen kezelhető, fontolóra kell venni a műtéti beavatkozást: Ez magában foglalja a szemizom megvastagodott ínjának nyújtás szilikonral. Kortikoszteroidokat is gyakran alkalmaznak. Ezeket közvetlenül a trochlea-ba injektálják.
Kitekintés és előrejelzés
A Brown-szindróma önmagában viszonylag súlyos korlátot jelent az érintett személy életében és mindennapi tevékenységében. Nem kezelhető teljesen, bár ez az érintett ember várható élettartamát sem korlátozza negatívan feltétel. A tünetek és panaszok ebben a szindrómában nagyon változatosak lehetnek. Néhány betegnél szinte nincsenek tünetek, így a látásélességet csak nagyon kevéssé csökkenti a Brown-szindróma. Ebben az esetben általában nincs szükség speciális kezelésre. Súlyos esetekben a tünetek enyhíthetők kortizon. A beteg életminőségének javítása érdekében műtét is végezhető. Ez azonban nem biztosítja a tünetek teljes enyhülését. Ha nincs Brown-szindróma kezelés, nincs javulás. A tünetek azonban általában nem súlyosbodnak. Ennek a szindrómának a korai kezelése nagyon pozitív hatással van a betegség további lefolyására, és megakadályozhatja a különféle szövődményeket. Gyakran a Brown-szindróma pszichológiai kényelmetlenséghez is vezet, ill depresszió, tehát az érintett személy a pszichológiai kezeléstől is függ.
Megelőzés
Sajnos alig lehet megakadályozni a Brown-szindrómát. A közönséges betegség elkerülése érdekében reuma okként figyelmet kell fordítani a kellő mennyiségű fizikai aktivitásra és kiegyensúlyozottra diéta. Változatos ételek gyermekkor megakadályozza a gyermekek allergiáját és allergiás reakcióit. Elvileg azonban tanácsos konzultálni egy szemész a lehető leghamarabb, ha problémák merülnek fel, ki tudja megvizsgálni a szemet és diagnosztizálni.
Utógondozás
A Brown-szindróma a szem olyan betegsége, amelyet műtéti úton vagy egyszerűen megkönnyítve kezelhetünk. A nyomon követés hosszú távú, és az előrehaladás ellenőrzésére és rendszeres szemgyakorlatokra összpontosít, amelyek javíthatják a látást. A kontrollvizsgálatoknak az elején havonta egyszer vagy kétszer kell megtörténniük. A gyakoriság attól függ, hogy a seb milyen jól gyógyul a műtét után. Ha a vizuális képességet jelentősen javította a művelet, ez már pozitív irányt képvisel. Ha komplikációk nem fordulnak elő, elegendő néhány előrehaladás-ellenőrzés egy hónaponként. Később hat hónaponként elegendő a vizsgálat. Ha szövődmények vagy késői hatások jelentkeznek, ez a nyomon követés során meghatározható. A szükséges kezelés intézkedések ezután kezdeményezhető. Függetlenül attól, hogy szövődmények jelentkeznek-e, a nyomon követés részeként szemgyakorlatokat kell végrehajtani. A páciensnek szakértő felügyelete alatt kell megkezdenie a szemképzést, és később önállóan folytathatja. Az érintett szemizom speciális kiképzése növelheti a szem ellenálló képességét. Ha Brown-szindróma a szem megterhelésének eredményeként jelentkezik, általában nincs szükség utókezelésre. A gyógyszeres kezelés után a szem néhány napon belül magától helyreáll.
Mit tehetsz te magad
Súlyosságától függően számos kezelés intézkedések figyelembe vehető Brown-szindróma esetén. Konzervatív terápia számos önsegítő intézkedéssel támogatható. Először is olyan általános dolgokat, mint az egészséges életmód kiegyensúlyozott diéta, rendszeres testmozgás és tartózkodás alkohol, nikotinstb. ajánlott. Bár az aktív és egészséges élet nem képes közvetlenül javítani a látást, javíthatja a gyakran romlott életminőséget. Ezenkívül a káros hatások elkerülése elősegíti a megmaradt látás megőrzését. Sporttevékenységek, mint pl súlyzós edzés, jóga or Pilates szintén ellensúlyozza a Brown-szindrómára jellemző dezorientációt. Ezenkívül különféle természetes gyógymódok segítik a látás erősítését. eyebrightpéldául állítólag nyugtatóan hat a fáradt és túl ingerelt szemekre. vérfű segít a különböző szemproblémákban és a gyógynövényben calamus megnyugtatja a szemhéjak széleit. Ha a Brown-szindróma hatásai (pl. Strabismus, szembetűnő vizuális AIDS) vezet a pszichológiai kényelmetlenség miatt az egyidejű terápia is megfontolható. Különböző orvosok és szakrendelések nyújthatnak további információ az állapot kezeléséről.
