Minden embernek életében tragikus sorscsapásokkal kell megküzdenie. De amikor a tapasztalatok annyira drasztikusak az érintett személy számára, hogy a test saját mechanizmusai már nem képesek megbirkózni velük, akkor feszültség reakció lép fel.
Mi az akut stressz reakció?
A tapasztalt traumák az emberi pszichét a határai közé szoríthatják, eláraszthatják. Ekkor krízishelyzet következik be - az akut feszültség reakció. Akut feszültség a reakció mindenekelőtt az emberi psziché normális válasza az élet stresszes élményére. Emiatt ez nem betegség. Inkább egy rendkívüli érzelmi stressz kifejeződése, amelyre az érintett nem talál megfelelő megküzdési stratégiát. A test saját megküzdési mechanizmusa nem működik, mert a stressz túlságosan súlyos. Ennek eredményeként különféle tünetek jelentkeznek, amelyek pszichológiai és fizikai szinten egyaránt megnyilvánulnak.
Okok
Különösen akkor, ha egy személy személyesen tapasztalta vagy látta erőszakot, megfigyelhető az akut stressz reakció. Nem számít, hogy háborús tapasztalatok, a fizikai vagy pszichológiai erőszak átélése játszik szerepet. Mindezen átélt traumák az emberi pszichét a határai közé szoríthatják, túlterhelhetik. Ekkor krízishelyzet következik be - az akut stressz reakció. A szeretett ember halála mellett egy szörnyű baleset tapasztalata is eredményezhet ilyen reakciót. Természetesen a nehéz eseményre adott reakció az egyén pszichéjétől is függ. Így akut stresszreakció akkor is előfordulhat, ha az élményt kívülről nem lehet annyira súlyosnak érzékelni.
Tünetek, panaszok és jelek
Közvetlenül a stresszes esemény alatt és után az érintett személy zsibbad. Az az érzése, hogy nem ő maga, úgy érzékeli magát, mintha egy szűrőn keresztül jutna hozzá. Ezt a jelenséget deperszonalizációnak nevezzük. Ehhez társul, hogy az érintett furcsán viselkedik, értelmetlennek tűnő cselekedeteket hajt végre. A mentális károsodások ebben a szakaszban magukban foglalják az érzékelési zavarokat, a dezorientációt és a tudat beszűkülését. A személy állapotában van sokk. Ezen kívül vannak súlyos hangulatingadozás. Ha az illető egy pillanatig tele van bánattal, a következő pillanatban dühében elcsaphat és rövid idő múlva apátiába süllyedhet. A pszichológiai feszültség ekkor a testet is érinti. Izzadás, gyors szívverés és hányinger akut stressz reakciót kísérhet. Továbbá az illetőt erőszakos rémálmok és az élmény visszatérő emlékei gyötörhetik. Ugyancsak jellemzőek erre a krízishelyzetre az alvászavarok, az érzésképesség csökkenése és a fokozott ingerlékenység.
Diagnózis és lefolyás
Az akut fázisban, azaz a stresszes esemény bekövetkezése alatt és röviddel azután az érintett olyan, mint egy megváltozott ember. Személyisége megváltozik, furcsán viselkedik és eltér a szokásos viselkedésétől. Más emberek nehezen tudnak közel kerülni hozzá, a rendkívül hangsúlyos érzelem miatt is hangulatingadozás. A rossz esemény akut reakciója óráktól napokig, extrém esetben akár hetekig is eltarthat. Az akut fázisban más tünetek jelentkeznek, mint a későbbi feldolgozási szakaszban. A feldolgozási szakaszban a rossz esemény emlékei újra és újra visszatérnek. Az alvás zavart lehet, a rémálmok gyakoriak. A történteket nappal és éjszaka feldolgozzuk. Ez idő alatt az érintett személy ingerlékenyebb és ugrálóbb a normálnál. A feldolgozási szakaszban a tünetek intenzitása csökken, és előbb-utóbb teljesen eltűnik. Ha azonban a tipikus tünetek négy hétnél tovább tartanak és mélyen befolyásolják a személy mindennapjait, az akut stressz reakció poszttraumás stressz rendellenességgé változott. Ezt mindenképpen pszichoterápiásan kell kezelni, mert a stressz reakcióval ellentétben betegség.
Szövődmények
Az akut stresszreakciónak az akut perióduson túl is pszichológiai következményei lehetnek. Haladásával fejlődhet A poszttraumás stressz zavar vagy alkalmazkodási rendellenesség. Azonban más mentális rendellenességek is elképzelhetők a mentális zavarok következtében sokk: A súlyos stressz kiválthatja azokat a rendellenességeket, amelyekre már van hajlam. Az ilyen kritikus életesemények kiválthatják a korábbi mentális betegségeket vagy a gondolkodás és a viselkedés romboló mintáit is. Ezenkívül néhány ember mentális betegségben szenved sokk átmenetileg veszélyt jelentenek másokra vagy magukra. Bizonyos esetekben céltudatos önkárosító viselkedés fordul elő, például vágás, égő, haj húzás vagy tompa verés. Öngyilkosság is előfordulhat. Az agresszió az akut stressz reakció másik lehetséges szövődménye. A személy átmenetileg teljesen elidegenedettnek és jellemtelennek tűnhet. Komplikációk is lehetségesek, ha az akut stressz rendellenességeket helytelenül kezelik. A traumás esemény túl korai szembesülése retraumatizáló hatással járhat: a trauma átélése helyett mentálisan újraéled és megszilárdul. Az agresszív vagy önkárosító viselkedésre adott erőszakos és érzéketlen reakciók szintén további terhet róhatnak az érintett személyre, vagy akár maguk is traumatizáló hatást fejthetnek ki. Ezért óvatos megközelítésre van szükség.
Mikor kell orvoshoz menni?
Ha a szenvedő közvetlen veszélyt jelent önmagára vagy másokra, akkor szakmai segítségre van szükség. Az ilyen helyzetekre példa a tartós vagy súlyos öngyilkossági gondolatok, önkárosítás vagy másokkal szembeni fizikai erőszak. Az első kapcsolatfelvétel az alapellátás orvosán keresztül valósulhat meg. Akiket már kezel a pszichiáter vagy más okokból pszichoterapeuta szintén kapcsolatba léphet velük. Németországban nincs szükség beutalóra a pszichiáter vagy pszichoterapeuta. Sok krízishelyzet jön létre a fej késő este vagy éjszaka. A legtöbb nagyobb városban ezért vannak olyan krízisintervenciós szolgáltatások, amelyekhez mentális állapot esetén fel lehet venni a kapcsolatot Egészség vészhelyzet. Különösen nagyon erős, sürgős öngyilkossági gondolatok esetén fordulhatnak az érintettek a kórház sürgősségi helyiségéhez is, ha helyileg nincs akut esetekre szakosodott klinika, ahová éjszaka is lehet belépni. Akut stresszreakció esetén nem mindig szükséges orvoshoz vagy pszichoterapeutához fordulni. Például az orvoslátogatás általában nem szükséges, ha a súlyos stressz kevesebb, mint két hétig tart, és nincs más sürgős oka (pl. Öngyilkosság). Alacsony küszöbértékű tanácsadási szolgáltatást kínál a telefonos tanácsadási szolgáltatás, amely Németországban éjjel-nappal ingyenesen elérhető az országos 0800 111 0 111 telefonszámon.
Kezelés és terápia
Akut stresszreakció esetén eleinte nincs szükség segítségre. Először teljesen normális, hogy az érintett személynél erős tünetek jelentkeznek. Ezeknek azonban a feldolgozási szakaszban néhány hét múlva önmagukban eltűnnek. Ha azonban ez nem történik meg, vagy ha az ember ilyen elhagyatott állapotban van, akkor szakmai segítséget kell kérni. Itt egy tapasztalt terapeuta pszichoterápiás kezelését jelzik. Három fázis különböztethető meg a folyamat során terápia: a stabilizációs szakasz, szembenézés az eseménnyel és az integrációs szakasz. Az első részben megpróbálják az érintettet érzelmileg megnyugtatni, és új perspektívát szerezni. A cél az, hogy kijusson a kétségbeesett állapotból. A traumatikus szembesítés arról szól, hogy az érintett személy részletesen tudomást szerez a történtekről. Az esemény elmesélésével a traumát minden részletében feldolgozhatja. A harmadik részben, az integrációs szakaszban az érintett személyt segítik a normális élet folytatásában. Rokonok is felvehetők a terápia. Ha az érintett személynek komoly problémái vannak a mindennapi életben való megbirkózással, akkor a antidepresszánsok és a nyugtatók hatékonynak bizonyultak. Traumás élmény esetén az embert kettővel lehet segíteni intézkedések. Először is pszichológiai elsősegély, amellyel az illetőt egy illetékes kapcsolattartó támogatja, még az esemény helyszínén. A másik késik pszichológiai korai beavatkozás, amelynek célja a tünetek enyhítése és a poszttraumás stressz zavar megelőzése.
Kitekintés és előrejelzés
Nem mindig lehet megfelelően reagálni egy akut stresszes helyzetre. A traumatikus tapasztalatok gyakran később érzik magukat akut stressz rendellenesség vagy poszttraumás stressz szindróma révén. Ebben az esetben a prognózis csak akkor jó, ha az érintett magabiztosan fordul szakemberhez. Ha problémái miatt egyre inkább visszavonul, az akut stresszhelyzet veszélyes helyzetté válhat. Az tud vezet nak nek depresszió és öngyilkosság. Az akut stresszhelyzet is drámai érzés lehet. Észrevétlenül képes vezet kiégéshez vagy idegösszeroppanáshoz. Ezért még fontosabb azonnal reagálni az akut stresszre. Ha erről beszélünk és segítséget kérünk, akkor a helyzetet gyakran hatástalanítani lehet. Ha a stresszes helyzetek néhány napig tartanak, a kilátások rosszabbak. Az akut helyzet rendellenességgé vált. Ennek mértéke változó. A stressz rendellenesség tüneteit gyakran beszélgetéssel lehet enyhíteni. Feltéve, hogy az érintettek nem akarják ezzel terhelni a családjukat, a pszichológiai nappali rendelő a megfelelő hely. A pszichológiai kezelés hosszú várakozási ideje gyakran rontja a helyzetet. Az alapellátó orvos tudja a legjobban eldönteni, hogy mikor szükséges orvosi beavatkozás, és mikor lehet elegendő a gyógyszeres segítség.
Megelőzés
Mivel az akut stressz reakció nem betegség, hanem a psziché válasza egy traumatikus élményre, nincsenek megelőzőek intézkedések hogy előre vehető.
Utógondozás
A legtöbb esetben utógondozásra csak annyiban kerül sor, amennyiben komoly tapasztalat tapasztalható, és az érintett személy előreláthatóan nem képes az összes körülmény feldolgozására. Ebben az esetben a poszttraumás stressz kialakulása fenyeget. Ezután a panaszok újra és újra előfordulnak. Az aktuális terápia pszichológus vagy pszichoterapeuta feladata. Néha kiegészítő gyógyszert írnak fel az öngyógyító erő támogatására. A kezelés célja a szövődmények megelőzése. Kifejezett formában az akut stressz rendellenesség képes vezet öngyilkossághoz. Ilyen esetben kórházi kezelés szükséges. Gyakran a közeli környezet játszik szerepet abban, hogy milyen gyorsan sikerül a helyreállítás. Az utógondozás nemcsak a mindennapi élet megkönnyítésére és a komplikációk kizárására irányul. Inkább a megismétlődés megelőzéséről is szól. A betegség súlyosságától függően a kezelő háziorvos időpontot rendel az újraértékelésre. Ez azonban a végleges helyreállítás utáni kivétel. Ehelyett a beteget gyógyult állapotban engedik ki. Ha egy akut stressz-rendellenesség egy másik esemény miatt következik be, akkor neki kell újrakezdenie a terápiát. Az érintett személyek nem tudják megakadályozni az ismételt előfordulást. A test megküzdési mechanizmusa bármikor meghibásodhat.
Itt tudod megtenni magad
Az akut stressz reakció átmeneti mentális betegségek ami korlátozásokhoz vezethet a társadalmi, a munka és a családi életben. Attól függően, hogy az akut stressz reakció mennyire súlyos, az adott személy munkaképtelen lehet. Ebben az esetben például a betegszabadság a háziorvos útján lehetséges. A nem egyedül élő érintett személyek tájékoztathatják a szobatársakat vagy a családtagokat az akut stressz reakcióról. Ily módon kérhetnek támogatást vagy ellenszolgáltatást. Ha lehetséges, az érintetteknek világosan közölniük kell, hogy a család és a barátok segíthetnek-e nekik és hogyan. Az akut stresszreakcióval járó mindennapi életet gyakran magas stressz jellemzi. Az erőforrások segíthetnek csökkenteni ezt a stresszt. Ide tartoznak a társadalmi források (például a család, a barátok stb.), Valamint a gyakorlati zavaró tényezők, a testmozgás és általában az adott ember számára jó dolgok. Bár az akut stressz reakció átmeneti feltétel, fennállhat poszttraumás stressz-rendellenességként, vagy elősegíthet más mentális betegségeket. Emiatt bölcs dolog szorosan figyelemmel kísérni az akut stressz reakciót, és időben szakszerű segítséget kérni. Csak néhány érintett személy talál azonnal helyet a pszichoterapeutánál a magánrendelésben. Ezért súlyos tünetek vagy öngyilkosság esetén ésszerű megfontolni a fekvőbeteg-kezelést is, vagy először konzultálni az alapellátás orvosával.
