Az ínhüvely latin szakkifejezése a „vagina tendinis”. Az ínhüvely olyan csőszerű szerkezet, amely az ínt úgy vezeti körül, mint egy vezetőcsatornát, például annak érdekében, hogy egy csontos kiemelkedés körül vezesse. Az ínhüvely így megvédi az ínt a mechanikai sérülésektől.
Szerkezet
Az ínhüvely két rétegből áll. A külső réteget stratum fibrosumnak, a belső réteg synoviale-nek hívják. A stratros fibrosum erősből áll kollagén-tartalmú kötőszöveti és szilárdan kapcsolódik a környező szerkezetekhez.
Ezek az adhéziók az ínhüvelyt és a benne lévő ínt rögzítik csontok és szalagok. A stratum synoviale-t a falhoz tartozó külső levél és egy belső, zsigeri levél alkotja. A külső levél is áll kötőszöveti és a stratum fibrosum és az ínhoz közvetlenül kapcsolódó belső levél között helyezkedik el.
A stratum fibrosum és a stratum synoviale között található egy kenőfolyadék, más néven szinoviális folyadék vagy ízületi folyadék. A stratros fibrosum és a stratum synoviale az úgynevezett mezotendinosuson keresztül kapcsolódik össze, kötőszöveti. Ez a mezotendineum tartalmaz vér hajók és a idegek amelyek ellátják az ínt és az ínhüvelyt.
Esemény
Az ínhüvely mindig akkor fordul elő, amikor inak fuss közel ízületek vagy a csontos nyúlványok és a megtartó szalagok körül kell vezetni, ami kizárólag a hosszú inak a karok, a kezek, a lábak és a lábak izmai.
A kéz ínhüvelyei
A kéz sokféle mozgást képes végrehajtani, és magas fokú finom motorikus képességekkel rendelkezik. Ezt a széles mozgástartományt sokféle izom és ízületek. A tenyér ínhüvelyét a kéztőszalag (Ligamentum carpi transversum) takarja.
A felületes és mély ujj A hajlítóknak (Musculus flexor digitorum superficialis vagy profundus) közös ínhüvelyük van, amely ezen szalag alatt fut. Ez az ínhüvely csak részben burkolja a inak e két izom közül a 2., a 3. és a 4. számára ujj és nem lép be magába az ujjba, de a kisujj ina teljesen be van burkolva ez az ínhüvely és csak az 5. ujj végső falánál végződik. A 2., 3. és 4. ujjnak új ínhüvelye van az ín védelmére ujj ízületi terület.
A hosszú hüvelykujj hajlító izom (M. flexor pollicis longus) saját ínhüvellyel rendelkezik, amely szintén a karpál szalag alatt fut, és csak a hüvelykujj falán végződik. A flexor carpi radialis izom, amely hajlítást okoz a csukló, ezen ínszalag alatt saját ínhüvelye is van. A második-ötödik ujj ínhüvelye gyűrű alakú szalagokkal van rögzítve az ujjak csülkeihez.
Ezenkívül a szalagos berendezést kereszt alakú szalagok stabilizálják a ízületek. Az esetek 70% -ában az itt leírt ínhüvelyek anatómiai helyzete megtalálható a tenyéren, a hüvelykujj és a kisujj hosszú ínhüvelyével, valamint a megmaradt három ujj megszakított ínhüvelyével. Anatómiai eltérések tehát a populáció 30% -ában fordulnak elő, és nincs betegségértékük.
A kéz hátulján az ujjnyújtók ínjei és a környező ínhüvelyek úgynevezett ínrekeszekben futnak, amelyek a retinaculum musculorum extensorum nevű tartószalag alatt helyezkednek el. Az első ínrész tartalmazza a hosszú hüvelykujj-terjesztőt (abductor pollicis longus) és a rövid hüvelykujj-nyújtót (extensor pollicis brevis). Az első ín rekesz sok embernél újra fel van osztva.
A második ínrész tartalmazza a hosszú és a rövid radiális kézi nyújtókat (extensor carpi radialis longus és brevis). A harmadik ín rekesz befogadja a hosszú hüvelykujj nyújtót (M. extensor pollicis longus), a negyedik ín rekesz pedig a 2.-5. A kisujjnak van egy további nyújtó izma is (extensor digiti minimi izom), amelynek az ina végigfut az ötödik ín rekeszén.
Az ulnáris kéznyújtó (M. extensor carpi ulnaris) ínje áthalad a hatodik ínrészen. Az extenzor oldalán az ujj területén már nincsenek ínhüvelyek, mert a kéz hátsó részén található izmok inai összefésülnek egy kötőszöveti lemezzé, a dorzális aponeurosissá. Ez a háti aponeurosis az ujjak metacarpophalangealis ízületeinek területén kezdődik, és az adott ujj disztális falanxjánál végződik.