Az okok
Vertigo támad többféle oka lehet. Az egyik lehetséges ok a nyomásnövekedés lehet a belső fül. Ez a betegség a belső fül Menière-kórnak nevezik.
A belső fül megnövekedett mennyiségű folyadékot, az úgynevezett endolimfát halmoz fel, amely a szédülést okozza a az egyensúly szerve. Hogy miért halmozódik fel az endolimfa, még nem tudni pontosan. Fiatalabb betegeknél gyakran fordul elő szédülés a migrén támadás.
Ezekben az esetekben a migrén vestibularis migrénnek nevezzük. A szédülés hirtelen megjelenésével kezdődik, kíséretében hányinger és esetleg hányás. A tünetek néhány percig tartanak, majd hirtelen alábbhagynak.
Ezt követi a tipikus súlyos fejfájás. Migrén gyakran különböző módon nyilvánul meg az érintettekben. Így egyes betegeknél „látható aura” van röviddel a súlyos előtt fejfájás, azaz a szem előtt villódzás, amely gyakorlatilag beharangozza a migrénes roham. Más betegeknél a szédülés hasonló módon jelentkezik.
Jóindulatú pozicionális szédülés, az ok magában a vestibularis szervben rejlik. A fülben található apró kövek, az otolitokként ismert kristályok általában egy úgynevezett kocsonyás kupolán keresztül kapcsolódnak a vestibularis sejtekhez. Így szabályozzák az érzékszervi sejtek gerjesztését.
Ha a kristályok elszabadulnak, akkor irányíthatatlanul elmozdulnak, amikor a fej a különbözően igazított boltívekben mozog. Ez serkenti a haj érzékszervi sejteket, és információkat küld a agy. Ezek az izgatások nem felelnek meg a jelenlegi helyzetnek, ami végül szédüléshez és a többi tipikus tünethez vezet.
A szédüléses rohamok gyakran a sclerosis multiplex. A szklerózis multiplex olyan betegség, amely különösen érinti a központi idegrendszer és először a látóideg. Ez egy krónikus gyulladásos betegség, amelyben a medulláris hüvelyek (mielinhüvelyek) veszik körül a idegek megsemmisülnek és leromlanak.
A idegek akkor elveszítik funkciójukat, és már nem tudnak információt továbbítani. Sok más tünet mellett a szédülés fordulnak elő, amelyek összefüggenek a betegséggel. A betegség szakaszosan halad, és a betegség folyamán egyre több gyulladásos góc fejlődik ki, ami az egész test érzékszervi és motoros deficitjéhez vezethet.
A szédülés kísérő tünet, egyrészt a régi gócok miatt tartósan előfordulhat, másrészt akut szédüléses rohamként jelezheti a gyulladás új fókuszának kialakulását. Általában a szédülés tartós a legtöbb emberben sclerosis multiplex. Már nem lehet pontosan megkülönböztetni, hogy például rotációs vagy pozicionális szédülés.
Előfordulása szédülés intenzitása és szabályossága nagymértékben változhat. A foglalkozási vagy napi nyomás és feszültség nemcsak a pszichét érinti, hanem hosszabb ideig is hatással lehet a testre. Sokan tapasztalják a stresszt a gyomor.
A szédülés a túlterhelés széles körű tünete is lehet. A szédüléses rohamok ekkor akutan fordulhatnak elő stresszes helyzetben, vagy akár pihenési időszakokban is. Különösen a nyugalmi támadások jelzik, hogy a test kiegyensúlyozatlan és túlterhelt.
A szédülést riasztási jelként kell felfogni. Ha a test ilyen tünetekkel reagál a stresszre, ez azt jelzi, hogy pihenésre és gyógyulásra van szüksége. Tisztázni kell, hogy van-e szervi oka a szédülésnek, különben megfelelő intézkedéseket lehet hozni a stressz ellen.
Az érintettnek meg kell próbálnia csökkenteni a stresszt, és elegendő pihenőidőt kell hagynia magának. Sport, kikapcsolódás gyakorlatok és autogén tréning hasznos lehet. Kényeztesse magát a masszázs vagy időről időre fizioterápia az izomfeszültség ellen javíthatja a szédülés megjelenését.
Szélsőséges esetekben pszichoterápia szintén szükség lehet. Hogyan tudod csökkenti a stresszt? a szédülés a stroke-okkal is összefüggésben lehet.
Különböző módon fordulhatnak elő. Hirtelen szédüléses rohamok is előfordulhatnak a ütés és ezért jelezheti a agy. Gyakran kísérik őket hányinger és a hányás.
Az érintettek általában olyan rossz helyzetben vannak, hogy alig tudnak állni vagy ülni. Ezenkívül fokozott az esés veszélye a kifejezett esési hajlam miatt. Továbbá a szédülés tartósan előfordulhat a ütés.
Ebben az esetben központi szédülésnek nevezik, mert az oka a agy, azaz a központi idegrendszer. Hasonló a ütés, szédülés jelentkezhet az agy egyéb sérülései, például az agytörés sérülései után is. Egy nő testében hormonális változások mennek keresztül a menopauza hogy a nőnek meg kell birkóznia.
A fizikai változások némi kényelmetlenséget okozhatnak. Például a szédítő varázslat a hormonális változások során gyakrabban fordulhat elő. Ezek általában ártalmatlanok, ha minden bizonnyal a hormonális változások okozzák.
A szédüléses rohamok nagyon kellemetlenek lehetnek a nő számára, és gyakran kísérik őket hányinger és még hányás. A szédüléses rohamokat különféle gyógyszerekkel, köztük számos növényi anyaggal lehet enyhíteni. Az émelygés és hányás kísérő tünetei gyógyszerekkel is csökkenthetők. Általában a betegeknek továbbra is orvosnak kell megvizsgálnia a menopauzás szédüléses rohamait.
A szédülés más okok miatt is előfordulhat. A későbbi szövődmények, például a tartós krónikus szédülés vagy a belső fül károsodása elkerülése érdekében megfelelő vizsgálatokkal ki kell zárni egy szerves okot. A szédüléses rohamokat különféle gyógyszerek bevitele is okozhatja.
A szédülést különösen gyakran olyan gyógyszerek okozzák, amelyek befolyásolják a test keringési rendszerét. Ide tartoznak például az alacsonyabb gyógyszerek vér nyomás, például béta-blokkolók és ún ACE-gátlók (angiotenzin konvertáló enzim inhibitorok). Ha vér a gyógyszerek miatt túl alacsony a nyomás, szédülési varázslatok léphetnek fel, és az érintett személynek általában le kell ülnie, vagy vérnyomás ismét szabályozva van.
Szédülés fekvéskor is előfordulhat. Egyéb gyógyszerek, amelyek szédülést okozhatnak, különbözőek antibiotikumok és nagyon gyakran fájdalomcsillapítók. Néhány gyógyszer a keringési rendszeren keresztül is hat, míg más gyógyszerek befolyásolhatják a belső fül különféle szabályozó ioncsatornáit.
Ha a tünetek túl súlyosak, a betegnek konzultálnia kell a kezelőorvossal. Szükség lehet a gyógyszer cseréjére. Ez különösen akkor ajánlott, ha a gyógyszeres kezelés még káros hatással is van a szervére egyensúly.
A legtöbb beteg annál jobban érzi a tüneteit, hogy minél tovább szedi a gyógyszert. Egy idő után a test megszokja a hatóanyagot, és ennek megfelelően állítja be funkcióit. A fizikai jólét és a psziché szorosan összefügg.
Ezért a pszichológiai problémák, mint a stressz, a magánválságok vagy a túlmunka, gyakran a fizikai szenvedés okai. A szédítő varázslatok pszichoszomatikusan is kiválthatók. A szédülésnek általában szerves oka van, de pszichológiai problémák, mint pl depresszió jelentősen befolyásolják annak fejlődését és súlyosbodását.
A psziché segíthet a szédülés állandóvá tételében. Ennek eredményeként a beteg feltétel romolhat, mivel a szédüléses rohamok az ok-okozati pszichés stressz mellett további problémát jelentenek. A legtöbb beteg nemcsak szédülésben szenved, hanem a járás bizonytalanságában és a leeséstől való félelemben is.
A fóbiás szédülés nagyon gyakran a mentális betegségek. A pszichogén formája vertigo támadások amelyben az érintett személyek szenvednek szorongási rendellenességek és a depresszió. Jelentős félelem alakul ki bennük a következő támadástól is a szédülés támadás.
Ezekben a betegeknél az alapvető problémák, például pszichológiai túlterhelés vagy depresszió úgy kell kezelni, hogy a szédülés tünetei is alábbhagyjanak. A nyaki gerinc (nyaki gerinc) veszélyeztetett testrész hirtelen erős irányváltások esetén, mivel nem túl erős szerkezetként kompenzálnia kell a viszonylag nehéz mozgását. fej. Ez erős feszültséget eredményez a nyak izmokat.
A nyaki gerinc izmait gyakran befolyásolja a hát feszültsége is. Ezek feszültségek közvetlenül a fej és feszültséget okozhat fejfájás valamint olyan panaszok, mint szédülés és hányinger. A nyaki gerinc okozta hirtelen szédüléses rohamok nagyobb valószínűséggel fordulnak elő a nyaki gerinc akut stresszhelyzeteiben.
Az izomzat mellett a idegek amelyek a nyaki gerincből származnak, szédülést is okozhatnak, ha meghibásodnak. Ezen kívül fontos hajók fuss a nyaki gerinc mentén, amely ellátja az agyat vér. Ha keringési rendellenességek a nyaki gerincben fordulnak elő, ez csökkentett vérellátáshoz vezethet az agyban, és ezáltal az általuk okozott szédüléshez vezethet vérnyomás.
Vashiány leginkább észrevehető a szervezetben az oxigénszállításban betöltött fontos funkciója révén. Vasra van szükség a vörös vér pigment (hemoglobin). Ez a molekula a vörösvértestekben található (vörösvértesteket) és megköti az oxigént a vérben.
A rendszer segítségével a hemoglobin, az oxigén a tüdőből a test többi szervébe szállítható. Ha elégtelen hemoglobin termelődhet egy an miatt vashiány, ez a szervek ellátásának csökkenéséhez vezet. Különösen az agy függ az állandó oxigénellátástól. Alulkínálat esetén. Ezen felül egy vashiány felgyorsíthatja a pulzusszámot is, mivel a szervezet a hiány ellenére megpróbálja fenntartani az oxigént fokozott pulzus viszont okozhat vérnyomás ingadozások és ezáltal hirtelen szédüléses varázslatok.
