A fehérítés formái

Szinonima

fogfehérítés, fehérítés angol: fehérítési módszerek

A fehérítési folyamat

A fehérítés (fogfehérítés) egy módszer a fogak színének mesterséges világosítására és az elszíneződött fogak ragyogó fehér színű helyreállítására. A fehérítéshez a legtöbb esetben hidrogén-peroxid (H2O2) alapú készítményeket használnak. Ezek az anyagok behatolhatnak a foganyagba és felszabadíthatják az úgynevezett oxigéngyököket.

A gyökök általában azok a molekulák, amelyek egy vagy több párosítatlan elektronnal rendelkeznek, és ezért különösen szeretnek más molekulákkal reagálni. A foganyagban felszabaduló oxigéngyökök kémiai úton próbálnak reagálni a színrészecskékkel. Ennek eredményeként ezeknek a részecskéknek a színtulajdonsága elvész, ezért színtelennek tűnnek. Ebből a hatásmechanizmusból arra lehet következtetni, hogy a fehérítőszerek nem veszélyeztetik a fogat. A fogfehérítésnek számos módszere létezik, amelyek közül a legegyszerűbbet a beteg otthon is alkalmazhatja.

A fehérítés formái

Az oxidatív fehérítés során kémiai gélt visznek fel a fog felületére, ami kémiai reakcióhoz vezet a foggal. A reakció oka a gél kémiai tartalma. Ez hidrogén-peroxid, amely szintén ismert haj festés.

A gél és a gél közötti reakció zománc hidrogéngyököket képez, amelyek színtelenítik a fogat. A kémiai folyamat felgyorsítható egy speciális lámpával, amelyet a fogakon tartanak, miután a gélt felvitték a fog felületére. Ennek a gyorsulásnak az az oka, hogy a fénysugarak a hidrogén-peroxidokat gyorsabban bomlik.

A reduktív fehérítés során kémiai anyagot is visznek fel a fog felületére. Ebben az esetben azonban a fogból nem színt távolítanak el, hanem specifikus oxigénmolekulák. Az alkalmazott gélek többnyire kén vegyületek, amelyek különösen erősen képesek eltávolítani az oxigént.

A lézeres fehérítés során a fehérítő gél felvitele után egy lézert irányítunk az előkezelt területekre. Ez a lézersugár gyorsított reakcióhoz és ezáltal gyorsabb fehérítéshez vezet. A lézer sugárzási ideje körülbelül 1 perc.

Az otthoni fehérítés során először a fogak benyomását kelti. Ezt a benyomást felhasználva egy fogsínt készítenek, amelyet kémiai géllel töltenek meg. Házi fehérítés esetén a betegnek a sínt minden nap különböző hosszúságú ideig kell viselnie.

A viselési időnek napi egy és nyolc óra között kell lennie. Rendszerint körülbelül hét alkalmazás, egyenként öt óra elegendő az enyhe elszíneződés eltávolításához. Hatalmas fehérítés ”nagy dózisú szerek használatával jár, ezért csak a fogorvosi gyakorlatban végezhető el.

A gumik az esetleges károsodásoktól a tényleges kezelés előtt egy kazettát kell elhelyezni. Ezután a fehérítőszert felviszik a fogakra, és rövid hullámú fénnyel besugározzák. Az alkalmazás 15 és 45 perc között tart, és megismételhető, ha az eredmény nem megfelelő.

A „Walking- Bleach- Technique” valamivel drasztikusabb, mert a fehérítő gélt a fogba helyezik a fehérítő eljárás során. Ez azonban csak a kezelt fogak esetében lehetséges gyökérkezelés. Elhalt fogak (pl

- sérülések vagy traumák miatt) vagy elhalt fogak (pl idegek) sajátosságuk, hogy elszínezzék magukat, és így színbeli különbséget mutatnak a szomszédos fogaknál, néha jelentőset. Ebben az esetben az úgynevezett Walking Bleach technika alkalmazható, amelynek során a még nyitott fogba vegyszert injektálnak. Ezután a fogat a szokásos módon lezárják.

A fehérítőszer körülbelül 1-2 napig a fog belsejében marad, majd ismét eltávolítja. Csak ezután következik a fog végleges lezárása. Az eljárás során a fehérítőszer nem kívülről befelé, hanem fordítva működik.

A legtöbb fehérítő eljárás kémiai eljárás. Az egyik eljárás azonban tisztán mechanikus eljárás, de nem olyan gyakran alkalmazzák, mint a többit. Ez egy olyan technika, amelyben a fehérítendő fogakat rendkívül vékony fóliával vonják be.

A fólia lehet a kívánt színtől függően világosabb vagy sötétebb. Leginkább a fóliás technikát alkalmazzák a metszőfogak fehérítésére. Ennek oka, hogy ezeknek a fogaknak a legnagyobb a sík felülete, ezért a legkönnyebben bevonhatók.

A molárisok és az oldalsó fogak gyakran aszimmetrikusabbak és szögletesebbek, és nem alkalmasak fólia fehérítésére. Az eljárás során figyelembe kell venni, hogy a bevont fogak és a szomszédos fogak között jelentős színkülönbségek lehetnek, ami kozmetikailag nem vonzó eredményekhez vezethet. A fóliafehérítés tartóssága megközelítőleg megegyezik a többi eljáráséval. Ritka esetekben előfordulhat, hogy a fólia ráncosodik vagy elszakad.