Szédítő varázslat

Bevezetés

Szédülés (Szédülés) a test szubjektíven érzékelt orientációs rendellenessége, amelyben a test térbeli helyzete már nem érzékelhető egyértelműen és nem rendelhető hozzá. Gyakran kíséri azt az érzést, hogy a test vagy a környezet mozgásban van. Megkülönböztetik a szisztematikus szédülést, amelyet általános bizonytalanságérzet, kábult érzés és a szem klasszikus tüneteként bekövetkező feketedése, valamint szisztematikus szédülés jellemez. Ebbe a csoportba tartozik például a rotációs szédülés, lengő vertigo eséssel vagy anélkül, és szédülést okoz. Mindkettő felelős lehet az akut betegségért vertigo támadások.

Okok

A szédüléses roham okai ugyanolyan változatosak és változatosak, mint maga a szédülés és az érintett betegcsoportok tünetei. A leggyakoribb okokat az alábbiakban soroljuk fel. Ha a tünetek nem egyértelműek, vagy kétségei merülnek fel, a betegeknek orvoshoz kell fordulniuk.

A szédülés a támadás mindig a vizuális, a vestibularis és a szomatoszenzoros érzékelés zavart interakciójából ered. Más szavakkal, a szem által észlelt vizuális inger, annak érzéke egyensúly létrehozva a belső fül és a saját testének az űrben való helyzetével és elhelyezkedésével kapcsolatos intuitív érzés már nem felel meg teljesen. Ennek oka lehet a szív-és érrendszer.

Néhány gyógyszer és / vagy alkohol megváltoztatja a saját test felfogását, és szédüléses varázslat oka lehet. A vestibularis szerv hibái gyakran úgynevezett vestibularis vertigóhoz (jóindulatú paroxizmális pozicionáló vertigo) vezetnek. A vertigo nem elhanyagolható okai mindig pszichológiai jellegűek lehetnek.

Ismerünk a szédülés fóbiás rohamait, amelyeket a leeséstől vagy a szédüléstől való félelem okoz. Néhány beteg valóságosan fejlődik pánikrohamok, ami tovább súlyosbíthatja az összes tünetet. Különösen idősebb betegeknél ezt bukás utáni szindrómának nevezik, amely az első zuhanás után jelentkezik, és az ismételt eséstől való félelemen alapul. Mindezek az okok összefoglalhatók a „pszichogén vertigo” kifejezés alatt.