A stressz mint a gyomorfekély oka? | Gyomorfekély

A stressz mint a gyomorfekély oka?

Általában egy peptikus fekély közötti egyensúlyhiány okozza gyomorvédőfaktorai és a támadó anyagok. A stressz önmagában azonban nem vezethet peptikus kialakulásához fekély. Ennek ellenére lehetséges, hogy sok és folyamatos stressz kombinálva egészségtelen diéta, alkohol és dohányzás a nyálkahártya gyulladásához vezethet gyomor és ezáltal a gyomorfekély.

Ennek oka, hogy ezek a tényezők fokozott savtermeléshez vezetnek a gyomor. Ez megtámadja a gyomor bélését, és a nyálkahártya gyulladásához vezethet. Ezen kívül a szimpatikus idegrendszer stressz alatt aktiválódik.

Ez menekülésre és harcra készteti a testet, és leállítja a bélműködést. Így egyrészt gyomorfájdalom okozhatja a stressz, székrekedés vagy hasmenés, hanem fokozott savtermelés is. Az orvosi címû stressz fekély (stressz okozta gyomorfekély) azonban nem a mindennapi stresszt okozza, hanem a korábbi nagyobb műveletekre, hatalmas égési sérülésekre, politrauma, szepszis vagy sokk.

Van csökkentve vér keringés a gyomorban és fokozott termelés gyomorsav. Mindkettő a nyálkahártya gyulladásához vezet, és a gyomorfekély. Mivel ez a szövődmény ismert és életveszélyes betegségek összefüggésében fordul elő, a stressz fekély gyógyszeres kezeléssel megelőzhető. Protonpumpa-gátlók vagy más gyógyszeralapú sav blokkolók alkalmazhatók. Ezek megakadályozzák a fokozott savtermelést és ezáltal a stressz fekély kialakulását.

Diagnózis peptikus fekély

A peptikus fekély diagnózisát különféle diagnosztikai eszközök segítségével állapítják meg:

  • Beteg konzultáció
  • Röntgen Breischluck
  • Gasztroszkópia (gasztroszkópia)
  • Ureaáz teszt
  • 13C-karbamid légzési teszt

A. Alapbetegségének első jelei gyomorfekély adnak a beteginterjúban (anamnézis), amelyben tipikus tünetek, gyógyszeres kezelés (NSAR? aszpirin ? stb.) megkérdezik.Az alatt fizikális vizsgálat nyomás fájdalmas felső has észrevehető. A laboratóriumban egy alacsony hemoglobin érték jelezheti vérszegénység és ezáltal fekélyvérzés vagy gyomorvérzés.

Láthatatlan „okkult” vér kimutatható a székletvizsgálatban (haemokult teszt). Hamis pozitív eredmények haemokult teszt bizonyos gyógyszerek (pl. vaskészítmények) vagy étel szedése okozhatja. A peptikus fekély végső diagnózisát azonban csak az a gasztroszkópia.

Ebben a peptikus fekélydiagnózisban a gyomor területét röntgensugárzással vizsgálják, míg a beteg lenyel egy Röntgen kontrasztanyag. A kontrasztanyag úgy tölti meg a gyomrot, hogy a felület feltétel a gyomor bélésének (megkönnyebbülése) értékelhető. Ezt a vizsgálatot főleg olyan betegeknél végzik, akik nem hajlandók átmenni a gyomortükrözésen, vagy olyan betegeknél, akik nem hajthatnak végre gyomortükrözésen.

A fekélyek jellemzően résekként jelennek meg a gyomor fal domborulatában, amelyben a kontrasztanyag összegyűlik. Ez a vizsgálati módszer azonban nem a gyomorfekély diagnosztizálásához választott módszer, mivel nem minden fekélyt észlelnek, ráadásul a fekélyeket sem lehet megkülönböztetni a gyomorfekélytől rák (gyomor karcinóma). A vizsgálat különösen értékes gyomorüreg-szűkület gyanúja esetén.

Röntgen képek általában egy szűkületet mutatnak, amely homokóra sziluettnek tűnik. Ezt a szűkületet ezért „homokóra gyomornak” is nevezik. Tükrözés ”(endoszkópia) a gyomor és patkóbél a választott módszer a nyálkahártya károsodásának közvetlen értékelésére és osztályozására, és akkor kell elvégezni, ha gyomor vagy nyombélfekély gyanúsítható.

E vizsgálat során a képeket egy tubusos kamerán (endoszkóp) keresztül továbbítják a monitorra. Közben endoszkópia, szövetminták (biopszia) a nyálkahártya gyanús területeiről is kivihető. Legalább hat szövetmintát kell venni egy fekélyből, hogy ne maradjon el a gyomor daganata (carcinoma), amelyet néha nem lehet megkülönböztetni a fekélytől endoszkópia.

A mikroszkóp alatti szövetvizsgálat (szövettani leletek) sokkal értelmesebb, mint a szabad szemmel látható (makroszkopikus) eredmények. Ezenkívül egy szövetdarab felhasználható az ureáz teszt elvégzésére. Az ureáz tesztet alkalmazzák a baktérium kimutatására Helicobacter pylori.

A gyomorfekély ezen diagnózisában az eltávolított szövetdarabot 3 órán át speciális táptalajba helyezzük. Csak ebben a közegben Helicobacter pylori ammóniát tud előállítani a baktériumoka saját enzim ureáz és a tápközeg megváltoztatja a színét. Ez gyors és olcsó módszer a felderítésre Helicobacter pylori fertőzés a gyomor bélésében.

Ez a teszt a Helicobacter pylori baktériumot is képes kimutatni. A páciensnek 13C-jelöltet adnak be karbamid (radioaktívan címkézve) orálisan egy ital útján. A páciensnek ezt követően egy szalmán keresztül erősen ki kell lélegeznie egy speciális üvegcsőbe.

Ennek felosztásával karbamid széndioxidba és ammóniába baktériumok, a kilélegzett CO13-ben meg lehet mérni a jelzett 2C mennyiségét. Ez az eljárás, amely nem túl olcsó, felhasználható a Helicobacter pylori elleni antibiotikum-terápia (eradikációs terápia) sikerességének ellenőrzésére. Ennek a tesztnek az az előnye, hogy nem invazív, azaz nem zavarja a páciens testét, ezért szinte komplikációktól mentes.

A kezelésnek ellenálló fekélyek (fekélyek) esetén mindig további diagnosztikát kell szervezni a gyomor megbízható kizárása érdekében rák (gyomorrák) vagy ritka fekélybetegségek. Ha bizonytalanságok vannak a gyomorral kapcsolatban rák (gyomorrák), egy másodperc gasztroszkópia a megújult szövetmintavétel és -vizsgálat további bizonyosságot nyújthat. A fekélyek ritka okainak kizárása érdekében a vér a Zöllinger-Ellisson-szindróma vagy a kalcium - a vérben megvizsgálják a hyperparatyreosis (a mellékpajzsmirigy). A kezeléssel szembeni rezisztencia okai lehetnek olyan ritka Helicobacter törzsek is, amelyeknél a szokásos antibiotikum-terápia nem hatékony, vagy gyulladásos bélbetegség, mint pl. Crohn-betegség vagy Herpesz Szimplex vírusfertőzés.