Colitis ulcerosa krónikus gyulladás az epizódokban előforduló bél. Általában a végbél és átterjed az egészre vastagbél ahogy halad. A jellegzetes jelek gennyesek és nyálkásak hasmenés, néha kíséri vér. Ezen kívül súlyos hasi fájdalom és a fogyás nyilvánvaló. Colitis ulcerosa orvosnak meg kell vizsgálnia és kezelnie kell a további szövődmények kizárása érdekében.
Mi a fekélyes vastagbélgyulladás?
Krónikus-gyulladásos bélbetegség és az érintett régiók colitis ulcerosa és a Crohn-betegség ahhoz képest. Fekélyes vastagbélgyulladás egy olyan krónikus gyulladásos bélbetegség amely a vastagbelet érinti (vastagbél). A bélben fekélyek (fekélyek) alakulnak ki nyálkahártya, amely kiterjedhet a végbél átmenetéhez vastagbél hoz vékonybél (ileocecalis szelep). Ezen a ponton az ileocecalis szelep, a belek érintettsége véget ér, mert fekélyes vastagbélgyulladás csak a vastagbél érintett. Ez ellentétben áll egy másikkal krónikus gyulladásos bélbetegség, Crohn-betegség. Crohn-betegség hatással lehet a teljes gyomor-bél traktusra, ami megkülönbözteti a fekélyesektől vastagbélgyulladás. A relapszusok ismételten előfordulnak fekélyes vastagbélgyulladásban, és számos tényező elősegíti (feszültség, Szegény diéta). Annak ellenére, hogy a férfiakat és a nőket ugyanolyan gyakran érinti a betegség, a felnőttek fiatalabb korában előfordul a gyakoriság. Ez azonban még a kisgyermekeket és az idősebb embereket is érintheti. A fekélyes vastagbélgyulladás kiváltó tényező lehet vastagbélrák tartós tevékenysége miatt.
Okok
A a fekélyes vastagbélgyulladás okai még mindig sötétben vannak. Úgy gondolják, hogy családi, genetikai fogékonyságról van szó. Mindenekelőtt a bél autoimmun reakciója nyálkahártya bizonyos anyagoknak fontos szerepet játszik. Ez a túlzó reakció a nyálkahártya majd a fekélyes vastagbélgyulladásra jellemző fekélyekben nyilvánul meg. Bizonyítékokat találtak arra is, hogy különféle genetikai változások kedveznek a betegség előfordulásának. Egy bizonyos molekuláris fehérje, az úgynevezett NF-κB transzkripciós faktor feltételezhetően tartósan aktív, és ez kiváltja a fekélyes vastagbélgyulladást. A betegség diagnosztizálása után a kedvezőtlen higiénés vagy egyéb környezeti hatásokkal járó életmód a betegség állandó fellángolását (visszaesését) okozhatja. A hatások közé tartozik még diéta és az életkörülmények, mint pl feszültség, aggodalom és pszichés megterhelés.
Tünetek, panaszok és jelek
A legtöbb esetben a fekélyes vastagbélgyulladás epizódokban halad, ami azt jelenti, hogy a súlyos tünetek periódusai tünetmentes intervallumokkal váltakoznak. A tünetek súlyossága attól függ, hogy a vastagbél melyik része érintett, és mennyire előrehaladott a betegség. A fekélyes vastagbélgyulladás vezető tünete véres, nyálkás hasmenés. Súlyos esetekben a betegeknek meg kell küzdeniük hasmenés akár naponta többször, és állandó ürítési késztetésben is szenvednek. A betegség azonban alattomosan kezdődik, kevés tünettel és kisebb számú hasmenési epizóddal. A bélmozgás előtt, alatt vagy után a betegek görcsöket tapasztalhatnak fájdalom, különösen a bal alsó és középső hasban. Ezeket a görcsös fájdalmakat tenesmusnak nevezzük. A veszteség vér a székleten keresztül vezet nak nek vashiány és a vérszegénység a betegség előrehaladtával. Akut epizód során gyakran további kísérő tünetek jelentkeznek, mint pl láz, étvágytalanság, fogyás, fáradtság és fizikai gyengeség. Ban ben gyermekkornövekedési rendellenességek is előfordulhatnak. A beleket érintő tünetek mellett a fekélyes vastagbélgyulladás is vezet nak nek gyulladás a bélen kívüli szervek. Az orvosok ezeket extraintesztinális tüneteknek nevezik. Itt ízületi panaszok, szem gyulladás, a bőr megváltozik vagy a epe vezetékek a máj megeshet.
Tanfolyam
A fekélyes vastagbélgyulladás lefolyását gyakori visszaesésekkel és remissziós (gyógyulási) időszakokkal lehet jellemezni. A visszaesések akut, súlyos (fulmináns) és krónikusakra oszthatók. Ez utóbbiban javulás tapasztalható, de nincs valós tünetmentes időszak (remisszió). Ez a krónikus lefolyás általában akkor fordul elő, amikor a belek már nem reagálnak kellően a terápia és az intolerancia miatt nagyobb gyógyszeradagolás már nem lehetséges. Ez nagyon megnehezíti a fekélyes vastagbélgyulladás lefolyását. A betegség lefolyásának különböző súlyossági fokai vannak. Ez az enyhe lefolyás, amelynek során csak a nyálkahártya duzzadt. A mérsékelt lefolyást fekélyek (fekélyek) és vérzés jellemzik, de nem súlyosak. Nehéz tanfolyamokon a bélnyálkahártya nagyobb mértékben gyulladt, ami súlyos változásokat eredményez. Úgynevezett álpolipok és tályogok alakulhatnak ki. A legsúlyosabb akut lefolyás a megakolon (a vastagbél mérgező megnagyobbodása), amely életveszélyessé válhat, mert hashártyagyulladás és a bélrepedés küszöbön áll.
Szövődmények
A gyakori hasmenés miatt a betegek néha hatalmas veszteségeket szenvednek víz, vérés ennek következtében fehérje és növekedési rendellenességek jelentkezhetnek, különösen serdülőknél. A fekélyes vastagbélgyulladás bizonyos körülmények között az egész bélfalra is átterjedhet. Ebben az esetben fennáll annak a veszélye, hogy a belek túlfeszülnek és megrepednek. Ezenkívül lehetséges, hogy a gyulladás ezután az egész hasüregben jelentkezik, amelyet ún mérgező megakolon és rendkívül veszélyes. Mérgező megakolon nagyon súlyos fájdalom és a puffadás, és fennáll annak a kockázata is baktériumok belép a vérbe és vezet vérmérgezés (vérmérgezés). További szövődmények lehetnek vérzések, amelyek nagyon súlyosak és életveszélyesek lehetnek. Mivel a betegek sok vért veszíthetnek a folyamat során, műtéten kell átesniük, vagy vérátömlesztést kell kapniuk. Ezenkívül a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedőknél nagyobb a kockázat a kialakuláshoz vastagbélrák, amely általában körülbelül tíz-15 évvel alakul ki a fekélyes vastagbélgyulladás megjelenése után. Bizonyos esetekben a bél szűkülete vagy hegesedése, néven szűkület is előfordul. Ezenkívül a szervek kóros elváltozásokon mehetnek át, főleg bevonva őket bőr és a szem rendellenességei és az ízületi gyulladások. Ritka esetekben vaszkuláris, tüdő- és szívbetegség is előfordulhat.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Mint minden krónikus betegségnél, itt is először a szakember által végzett diagnózis fontos. Így, ha tartós hasmenés és véres széklet figyelhető meg, elkerülhetetlen a belgyógyász látogatása. Ez akkor is érvényes, ha fájdalom az alsó hasban szinte elviselhetetlen. A diagnózis megállapítása után a betegség jól kezelhető. Ezután a beteg feladata eldönteni, hogy mennyire tud élni vele. Szigorú diéta és az előírt gyógyszer szedése csökkenti a tüneteket. Nem minden hasmenés vagy véres széklet igényel orvosi kezelést. Ha a tünet csak rövid ideig jelentkezik, akkor nem szükséges szakemberhez fordulni. Ekkor csak az a fontos, hogy a további menetet betartsák. Görcsszerű hasi fájdalom szintén nem kényszerítő jele a fekélyes vastagbélgyulladásnak. Minden ember ismeri a legjobban magát, és tudja, hogyan kell felmérni a tüneteket. Bizonytalanság vagy szorongás esetén azonban az orvoslátogatást semmiképpen sem szabad elhalasztani. Csak ő fogja felállítani a helyes diagnózist, és ha szükséges, megkezdi a kezelést.
Kezelés és terápia
A fekélyes vastagbélgyulladás kezelése gyógyászati és műtéti lehet. Továbbá mezalazin és a sulfasalazine, kortizon vagy lokálisan, vagy szisztémásan használják. Bélflóra támogató probiotikumok támogatást kapnak. Egy másik lehetőség az immunszuppresszorok, a TNF alfa-blokkolók és biológiai mint újabb formái terápia. Súlyos visszaesésekkel járó egyedi esetekben antibiotikumok hasznos lehet. Súlyosabb tanfolyamok esetén a vastagbél műtéti eltávolítása állandó megkönnyebbülést jelenthet.
Kitekintés és előrejelzés
A fekélyes vastagbélgyulladás prognózisa a betegség lefolyásától, a beteg egészétől függ Egészség, és a kezelés kezdete. A fekélyes vastagbélgyulladás a betegek több mint 80 százalékánál krónikusan visszatérő vagy krónikus időszakos betegség lefolyású. A legtöbb beteg esetében ezért a betegség relapszusokban halad. Vannak fázisok gyulladással és anélkül is. A relapszusok között a betegek többsége teljes gyógyulást és így nyálkahártyájának gyógyulását tapasztalja. Egyes betegek több évig teljesen tünetmentesek a következő visszaesésig. A betegek tíz százaléka krónikus, folyamatos kórlefolyást tapasztal. Ebben az esetben a gyulladás nem csökken teljesen az epizód után. Ennek ellenére különösen súlyos esetekben a prognózis is nagyon kedvezőtlen lehet. Akut helyzetben a hirtelen véres és tartós hasmenés veszélyt jelent az életre. A halálozás kockázata tehát jelentősen megnő. Elvileg a rák fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedő betegeknél is növekszik. Minél hosszabb ideig volt a betegnek fekélyes vastagbélgyulladása, annál nagyobb a vastagbél kialakulásának valószínűsége rák mint másodlagos betegség. Ez jelentősen csökkenti a prognosztikai kilátásokat. Ha a betegség a bél eltávolítását eredményezi, akkor a bél kimenetének további gyulladásos betegségei iránti sebezhetőség növekszik.
Követés
A fekélyes vastagbélgyulladás esetén rendszeres nyomon követés javasolt, csak azért, mert a betegségben szenvedő emberek fokozottan ki vannak téve a colorectalis kockázatnak rák. Előfordulhatnak műtéttel kapcsolatos tályogok vagy a gyulladás visszatérése. Ezeket azonnal kezelni kell. Néhány colitis ulcerosa betegnek fokozott a kockázata colorectalis rák. A statisztikák szerint a fekélyes vastagbélgyulladásban szenvedők körülbelül öt százaléka később fejlődik ki colorectalis rák. A kialakulásának kockázata függ a betegség időtartamától vagy a belek krónikusan gyulladt területeitől. A vastagbél súlyos betegsége, amely egész életen át fennáll. A fekélyes vastagbélgyulladás visszatérő gyulladásos fellángolást okoz. A vastagbél minden gyulladásos epizódjával az orvosnak értékelnie kell, hogy milyen lépéseket kell tennie. Sebészeti intézkedések és a műtét utáni nyomon követésre gyakran szükség van. A gyulladásos epizódok között immunszupresszív szerek és speciális táplálkozási intézkedések széleskörű tünetmentességet érhet el. Ennek ellenére ez a krónikus betegség ennek messzemenő következményei vannak. Más szerveket is érinthet a fekélyes vastagbélgyulladás. A kezelő orvosoknak figyelemmel kell kísérniük az extraintesztinális kísérő betegségeket is. Ezek is vezet kezelést igénylő szövődményekig. A bélrendszeren kívüli kísérő betegségek a nyitottakat is magukban foglalják bőr fekélyek, szemgyulladás vagy epe problémák. A szenvedők nem élhetnek tünetmentesen rendszeres orvoslátogatás és szakértői utókezelés nélkül.
Itt tudod megtenni magad
Mivel a krónikus bélbetegség okában még mindig sok ismeretlen összetevő van, ekkor még nem lehet átfogó tippeket adni az önsegítéshez. A feszültség- a szabad életmód hasznosnak tekinthető. A rendszeres napi rutin, az elegendő pihenési és gyógyulási szakasz, valamint az egészséges táplálkozás központi szerepet játszik ebben. A táplálékbevitelnek gazdagnak kell lennie vitaminok. Kerülni kell a nehezen emészthető zsírokat és ételeket. A tisztítás alkalmazható, és a beleknek elegendő pihenést kell biztosítani az étkezések között. Ha vannak érzelmi vagy mentális stressz állapotok, ez segít egy stabil környezet kialakításában, hogy egy kapcsolattartó személy mindig rendelkezésre álljon. Ezenkívül az érintett személy nem félhet, hogy ezekben az esetekben terapeutához fordul. A testmozgás és a sporttevékenység támogatja a közérzetet, csakúgy, mint az élethez való pozitív hozzáállás. Az optimizmus és a magabiztosság elősegíti a szervezet támogatását. A gyógyszerek szedésekor ügyelni kell arra, hogy azok a lehető legnagyobb mértékben ne terheljék a beleket. Káros anyagok és méreganyagok, mint pl nikotin, alkohol or szerek kerülni kell. Kerülni kell a chili vagy más fűszeres összetevők fogyasztását is. Az élet ritmusát az érintett személy lehetőségeihez kell igazítani, hogy elkerüljék a felesleges stresszt. Az elégedetlennek vagy stresszesnek vélt életkörülményeket felül kell vizsgálni, amelyek bátran és magabiztosan megváltoztathatók vagy átalakíthatók.
