Bélflóra

A bélflóra az emberi bélben kolonizáló mikroorganizmusok összességére utal. Ezek között sokféle van baktériumok, valamint eukarióták és archeák, amelyek a másik két nagy csoportot alkotják. A bélflóra csak a születés időpontjától alakul ki.

Addig a gyomor-bél traktus steril. A bélflóra nagyon fontos az emésztés és az emberi szempontjából Egészség és hozzájárulhat a betegségek kialakulásához egyensúlyhiány esetén. Összességében az emberi emésztőrendszer körülbelül tízszer annyi mikroorganizmust tartalmaz, mint az emberi test sejteket.

A bélflóra fejlődése

Az anyaméhben a születendő gyermek gyomor-bél traktusa még nem kolonizálódik mikroorganizmusokkal. Az első baktériumok csak a születés alatt jut el oda. Kezdetben ezek főleg az anya nemi szervének területéről származnak, mivel a gyermek a születés során érintkezik ezzel a területtel.

Az első rendezés baktériumok ezért főleg streptococcus, enterobaktériumok és Escherichia coli (E. coli). A császármetszéssel született gyermekek nem érintkeznek ezekkel csíra. az emésztőrendszer kezdetben főleg az csíra az anyai bőrflóra.

Az első étellel nagyszámú egyéb baktérium jut be a gyermek gyomor-bél traktusába. Ezek elsősorban tejsavbaktériumok. Ezek savanyítják a környezetet a emésztőrendszer, amely korlátozza a káros kórokozók szaporodását.

Az élet folyamán a bélflóra egyre jobban felépül, és a mikroorganizmusok általi kolonizáció egyre sűrűbbé válik. Egészséges felnőtt ember az emésztőrendszerében legalább 500-1000 különböző baktériumfajnak ad otthont. A különféle baktériumfajok inkább az emésztőrendszer meghatározott szakaszaiban telepednek le. Az vékonybélpéldául megnövekedett számú Lactobacillus és Enterococcus fajnak ad otthont, míg a sokkal sűrűbben lakott vastagbélben a Bacteroides, a Bifidobacterium, a Clostridium és sok más baktériumfaj található.

A bélflóra működése

A bélflóra nagyon fontos szerepet játszik a fenntartásában Egészség. Így a „jó” mikroorganizmusok elengedhetetlenek a kórokozók elleni védekezéshez csíra és hozzájárulnak ahhoz a tényhez, hogy ezek nem képesek szaporodni és ellenőrizhetetlenül megtelepedni az emésztőrendszerben. Ugyanakkor anyagcseréjük révén a mikroorganizmusok különböző fontos élelmiszer-összetevőkkel látják el az emberi testet, például sok mással vitaminok, amelyet az emberi test önmagában nem tudott elkülöníteni az ételtől.

Ezenkívül a bélflóra nagy szerepet játszik az emésztési folyamatokban. A baktériumok megosztják a cukrot és a zsírsavakat, és serkentik a bél motoros működését. A bélflóra összetételétől függően következtetéseket lehet levonni az érintett anyagcsere-helyzetéről.

Például a bélflóra túlsúly állítólag főként Firmicutes és kevésbé Bacteroides baktériumok élnek, míg ez egyensúly a Bacteroides nemzetség javára tolódik el karcsú személyekben. A bélflóra tehát kölcsönös kapcsolatban áll a testtömeggel. Arról is beszélünk, hogy milyen mértékben befolyásolja az ember stresszkezelését és érzelmi állapotát.

Végül, de nem utolsósorban, a bélflóra befolyásolja az emberi test immunmodulációját, és ennek fontos része található immunrendszer. Az ehhez hozzájáruló pontos folyamatok még nem teljesen ismertek. Az emésztőrendszer malcolonizációja Különböző zavaró tényezők kidobhatják a belek érzékeny ökoszisztémáját egyensúly, ami az emésztőrendszer malcolonizációját eredményezheti.

Egy vagy több kórokozó csíra túlsúlya, vagy a hasznos mikroorganizmusok redukciója vagy hiánya jellemzi. Az ilyen helytelen gyarmatosítást különféle tünetek észlelhetik, például gyakori hasi fájdalom, puffadás vagy puffadás, fertőzések iránti hajlandóság vagy étel-intolerancia érzése. Különböző orvosi vizsgálatokkal egy ilyen hamis kolonizáció kimutatható és szükség esetén kezelhető.