Az idegösszeroppanás kifejezés a test akut reakciójának szélsőséges pszichológiai reakcióra adott köznyelvi neve feszültség, amelyet az érintett személy hirtelen fizikai és érzelmi túlreagálása jellemez. Az idegösszeomlás okai változatosak lehetnek. Ha a feltétel továbbra is fennáll, a szakmai segítség formájában beszél és a viselkedésterápia, amelyet nem ritkán gyógyszeres kezelés is támogat, általában szükségessé válik.
Mi az idegösszeomlás?
A mindennapi mozgalmas, feszültség és belső zűrzavar képes vezet hosszú távon idegösszeomlásig. Idegösszeroppanást egy olyan helyzet vált ki, amely pszichológiailag rendkívül megterheli az érintett személyt. Ilyen helyzetek lehetnek események, például balesetek, erőszakos tapasztalatok, szerettük elvesztése vagy folyamatos feszültség magán- vagy szakmai környezetben. Ezek az események, más néven traumák, heveny vagy látens helyzetet jelentenek az érintett személy számára, amelyben teljesen el van borulva és nem képes megbirkózni. A helyzet folytatása a test túlterheléséhez és végül lebomláshoz vezet. Az idegösszeomlás előfordulásától és a tüneteinek tartósságától függően különbséget tesznek az akut feszültség rendellenesség (idegösszeomlás, amely rövid távon fordul elő és közvetlenül egy esemény után néhány órától néhány hétig tart) és poszttraumás stressz-rendellenesség (pszichés vagy szociális károsodás, amely négy hétnél tovább tart). Az akut idegösszeomlás nem tekinthető rendellenességnek, de rendhagyó élményre adott normális pszichológiai reakciónak számít. Ha poszttraumás idegösszeomlás van jelen, akkor betegségnek nevezzük, amelyet kezelni kell. Ha három hónap után sem tapasztalható jelentős javulás, a betegség krónikus poszttraumás stressz-rendellenességgé válik.
Okok
Általánosságban elmondható, hogy a stressz az összes stressz rendellenesség oka. A különböző típusú stressz hatalmas pszichológiai megterhelést okoz, és akut vagy krónikus események kiválthatják. Akut események lehetnek például baleset vagy erőszakos bűncselekmény. A természeti katasztrófák és háborúk szintén súlyos stresszhelyzetet jelentenek. Ebben az esetben az esemény traumává válhat, és ezáltal stresszindítóvá válhat nemcsak a közvetlenül érintettek, hanem a tanúk vagy a segítők számára is. A szeretett ember elvesztése traumatikus is lehet. A nem akut, inkább állandó stressz példái lehetnek tartós pszichológiai nyomás magán- vagy szakmai környezetben vagy tartósak szorongási rendellenességek (fóbiák). A tartós stressz minden esetben megakadályozza a szervezet megfelelő fizikai és pszichológiai helyreállítását. Az, hogy valaki idegösszeroppanást szenved-e ilyen események következtében, nagyban függ attól, hogy mely személyes kezelési stratégiákra eshet vissza. Például a pszichológiai szempontból sérülékeny emberek, akiknek kevés a szociális támogatásuk, hajlamosabbak stressz-rendellenesség kialakulására, vagy kevésbé képesek felépülni e rendellenességből.
Tünetek, panaszok és jelek
Az idegösszeomlás akut fázisában jelentkező tünetek eltérnek a későbbi feldolgozási szakaszban jelentkező tünetektől és panaszoktól. Idegösszeomlást jelenthet például hányinger, bőséges izzadás, remegés vagy szívdobogás, és néha érzékelési zavarok által. Nem ritka, hogy az érintettek úgy érzik, hogy maguk mellett vannak, és már nem uralják érzelmi túlreagálásaikat és irracionális cselekedeteiket. Agresszív vagy apátikus viselkedés, mint a sokk, szintén megfigyelhető. Közvetlenül az akut fázis után sok érintett személy rendkívüli tehetetlenség és üresség érzésében szenved. Számukra úgy tűnik, hogy ebben a pillanatban nincs kiút a helyzetből. Ezt a fázist gyakran jellemzi a kedvetlenség, a kétségbeesés és a testi-lelki kimerültség. Az ezt követő feldolgozási szakaszban rémálmok vagy visszaemlékezések fordulhatnak elő gyakrabban, és lehetnek depressziós hangulatok, alvászavarok, emésztési problémák, pánikrohamok vagy akár ismételt sírás illik. A tünetek általában a feldolgozási szakaszban csökkennek, és a legjobb esetben teljesen eltűnnek. Ha a stressz rendellenesség poszttraumás vagy krónikus fázissá válik, akkor súlyos mentális rendellenességeket okozhat, ha nem kezelik vagy helytelenül kezelik. Így nem ritka, hogy az érintettek a személyiségzavar val vel depresszió, néha agresszív viselkedés, képtelenség személyes kötelékek kialakítására, sőt fokozott hajlam az öngyilkosságra.
Szövődmények
Ez utóbbi panaszok jelentik az idegösszeomlásokkal járó legveszélyesebb szövődményeket is. Ezeknek az egyidejű rendellenességeknek a kezelése először a kiváltó trauma gondos és célzott kezelését igényli a szakember részeként terápia. Ha ez terápia nem vagy helytelen módon hajtják végre, vagy ha az elnyomás és az általános védekező magatartás megakadályozza az esetenként hosszabb ideig szükséges kezelést, a krónikus megnyilvánulást és a betegség súlyosbodását tünetekre kell számítani, ami néha lehetetlenné teszi a páciens további folytatását vezet egy önálló élet.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
Amint azt korábban leírtuk, az akut stressz reakció néhány órától néhány hétig tarthat. Ha az érintett személynek elegendő és megfelelő stratégiája van ahhoz, hogy egy kis pihenéssel önállóan megbirkózzon a helyzettel, a szabadidő gyakran elegendő a traumán való túljutáshoz. A mindenféle panasz első kikötője a háziorvos, aki a tünetek alapján kezdetben betegszámlát állít ki. Ha azonban a tünetek három-négy hétnél tovább tartanak, akkor a háziorvossal egyeztetve szakembert vagy pszichológust kell konzultálni. Általánosságban és megelőző intézkedésként ezt is rendszeresen előforduló kimerültség és depressziós hangulatok esetén tényleges idegösszeomlás nélkül kell figyelembe venni.
| Tipp: A régóta elismert, telefonos időpontfoglalás mellett az orvosi rendeléseket már elég egyszerűen online is lefoglalhatják. A Doctolib segítségével néhány kattintással és a hivatalos irodai órákon kívül egyeztethet egy szakemberrel. |
Diagnózis
A pszichológusokkal vagy pszichoterapeutákkal való megbeszélés sajnos a régiótól függően viszonylag nehéz. Akut esetekben vannak azonban olyan segélyhívó számok, ahol a képzett szakemberek meghallgathatják és legalább kezdeti nyomokat adhatnak arról, hogyan tovább a helyzet legyőzéséig. Sok esetben ezért kezdetben a háziorvos fogja lefolytatni az érintett személlyel az első interjút. A beteg részletes története kórtörténet, tünetek és kockázati tényezők a vizsga lényeges része. Szükség esetén szakorvosi beutalót rendeznek. Gyakran tanácsos lehet a fizikai tünetek vizsgálatát is elvégezni. A traumából eredő akut stressz-rendellenességet általában a szakember állapítja meg, ha a következő feltételek fennállnak: Az érintett személy nemrégiben olyan eseményekkel szembesült, amelyek súlyossága miatt rendkívüli stresszt jelentenek. Ilyen esemény lehet például a halál vagy a fenyegetett vagy tényleges súlyos sérülés közvetlen vagy közvetett (szemtanúként vagy segítőként) tapasztalata. Azóta az eseménynek tulajdonítható különféle fizikai és pszichológiai tünetek és panaszok jelentkeznek, amelyek jelentősen érintik az érintett személyt. Ha ezek vagy más panaszok, amelyek lehetnek elalvási vagy elalvási nehézségek, koncentrációs nehézségek, fokozott ingerlékenység és agresszivitás, az eseményt követő hat hónapon belül továbbra is jelentkeznek, a diagnózis a poszttraumás stressz zavar felé tolódik el. A diagnózist bonyolíthatja az a tény, hogy a tünetek mind a trauma átélése után, mind pedig évektől évtizedekig tartó késéssel jelentkezhetnek. Szélsőséges esetekben és több éven át tartó krónikus lefolyásban az extrém stressz utáni folyamatos személyiségváltozás diagnosztizálható.
Kezelés és terápia
Akut idegösszeomlás:
Attól függően, hogy az érintett személy milyen mértékben képes külön-külön és önállóan megszerezni vagy kidolgozni stratégiákat a kivételesen stresszes helyzet kezeléséhez, az akut stressz-rendellenesség gyakran nem igényel további terápiát. intézkedések. Ideális esetben a tüneteknek és panaszoknak viszonylag rövid idő után önmagukban is enyhülniük kell. Posztraumatikus stressz:
Ha a tünetek nem csillapodnak, és fennáll a súlyos kockázata mentális betegségek, az orvosnak és a betegnek közösen kell megállapodnia a további kezelési lépésekről. Szélsőséges esetekben az első lépés az, hogy megakadályozzuk a pácienst abban, hogy öngyilkos legyen, kórházi felvételével. Ezt követően, valamint a járóbeteg-terápiák esetében is általában különböző megközelítéseket kevernek annak érdekében, hogy átfogó és komplex kezeléssel a lehető legjobb támogatást nyújtsák az érintett személynek a traumás eseményekkel való megbirkózásban. Így sok esetben kognitív viselkedésterápia használatos, amelyben a traumatikus élménnyel való szembenézés egyéni vagy csoportos foglalkozásokon történik. Eredményorientált átirányítást és a helyzet átgondolását kívánják elérni. Ezt a megközelítést drog is kísérheti terápia, amely vagy csökkentheti a kísérő tüneteket, mint pl álmatlanság és a fejfájás vagy általános hangulatjavító hatása van. Növényi készítmények, mint pl macskagyökér és a komló a nyugtató vagy homeopátiás termékek esetében néha gyors sikereket is elérhetünk. Mozgás és kikapcsolódás technikák gyakran jelentős szerepet játszanak a terápiában. Testmozgás, elmélkedés or autogén tréning segítsen a testnek és az elmének a stressz jobb csökkentésében. Ugyanakkor szabályozott és kiegyensúlyozott napi rutin, egészséges diéta a rögzített pihenőidő pedig szintén segít a mindennapi élet harmonikus irányba terelésében.
Kitekintés és előrejelzés
Az akut stressz reakció kialakulása után a prognózis nagyon jó. Általában a tünetek önmagukban eltűnnek néhány nap vagy hét alatt. Ha azonban a tünetek továbbra is fennállnak és előrehaladnak A poszttraumás stressz zavar, a gyors gyógyulás esélye csökken a nem kezelések tartósságától függően. Tehát, ha tartós stresszreakció fenyeget, a lehető leghamarabb szakmai segítséget kell kérni. Mivel az idegösszeroppanásoknak nagyon egyéni lefolyása van, az előzményektől, az aktuális eseménytől és a visszakereshető megküzdési stratégiáktól függően, a következetes önmotiváció, a tartós napi kiigazítás és a viselkedésmódosítás a teljes előfeltétele a teljes felépülésnek.
Megelőzés
Mivel a traumatikus események általában felkészületlenül történnek, ezeket nehéz vagy lehetetlen befolyásolni és így megakadályozni. A megelőzés itt csak korlátozott mértékben lehetséges, ha bizonyos helyzeteket eleve elkerülünk, vagy különös gondot fordítunk ezek elkerülésére. Más a helyzet tartós stressz, ill szorongási rendellenességek. Ha ez a veszély fennáll, megelőző intézkedéseket lehet hozni célzott magatartásképzéssel vagy az életkörülmények megváltoztatásával.
Utógondozás
Az idegbontás következetes utókezelést igényel az optimális feltételek megteremtése érdekében a visszaesés megelőzésére. Ezt egy pszichológus, de a háziorvos együttműködésével is megtervezhetjük. Ebben az összefüggésben fontos tudni, hogy az idegösszeomlás mennyire volt intenzív, köthető-e egy adott tapasztalathoz, vagy állandó stressz kifejeződése-e, és hogy ez először vagy gyakrabban fordult elő. Ezek mind olyan tényezők, amelyeket figyelembe vesznek az individualizált utógondozási koncepcióban. Az idegösszeroppanást kiváltó konkrét esemény esetén a barátokkal és a családdal folytatott megbeszélések gyakran segítenek a fenntartható feldolgozásban. Ha az ok például a munkahelyi vagy mindennapi életben fennálló állandó stressz, az utógondozás magában foglalja ezek csökkentését is stressz tényezők a lehető legjobban. Az utógondozásnak a regenerációhoz szükséges pihenést is biztosítania kell, és fokozatosan vissza kell állítania a páciens képességét a stressz kezelésére. Pihenés gyakorlatok és sportok gyakran nagyon hasznosak. A sportpályán gyengéd kitartás edzés túlterhelés nélkül lehetséges, de a versenyjelleg nélküli játékok is ideálisak. Ban,-ben kikapcsolódás terület, PMR (progresszív izomlazítás) ajánlott, ahogy van autogén tréning. Az elalvási problémákat fantáziautakkal vagy nyugtató zenével lehet csökkenteni. Jóga egyensúlyba hozza az elme, a szellem és a test fizikai és légzési gyakorlatok, relaxáció és elmélkedés.
Itt tudod megtenni magad
Saját pszichéjére figyelni és figyelni a fizikai reakciókra és hangulatokra különösen fontos, ha szakmai vagy személyes stressz miatt fennáll a túlterhelés veszélye. Ha előrelátható, hogy egy stresszes helyzet tovább tart, meg kell próbálni elkerülni ezt a helyzetet, hozzon létre visszavonulási pontokat, vagy legalább hagyjon magának elegendő pihenést. Nagyon fontos az elegendő alvás; A korai lefekvés és az olvasással való pihentetés viszonylag kevés erőfeszítéssel jelentős javulást kínál. A rövid időzítés gyakran jelentősen csökkenti a stresszt és segít új és új utak megtalálásában erő. Ezért a sportolással vagy hobbival történő tervezett relaxációs szünetek nagyon fontosak a pozitív tábornok számára feltétel. Akut stresszreakciók esetén gyógynövényes nyugtatók gyógyszertárból is használható. Többek között a macskagyökér or komló jól illenek. Súlyosabb esetekben recept nyugtató pihentető és nyugtató hatással is segíthet rövid távon. Mivel a hatóanyagok hosszú távon függőséget okoznak, ezt az intézkedést csak egyéni és abszolút vészhelyzetekben szabad igénybe venni.
