Poszt-traumatikus feszültség rendellenesség (PTSD) (szinonimák: poszttraumás stressz rendellenesség; poszttraumás stressz szindróma; pszichotraumás stressz rendellenesség; alap pszichotraumás stressz szindróma vagy poszttraumás stressz-szindróma (angolul, rövidítve PTSD); F43.1) késleltetett pszichológiai választ jelent egy vagy több stresszes eseményre különösen súlyos vagy katasztrofális mértékű. Az élmények (traumák) lehetnek hosszabb vagy rövidebb időtartamúak.
A traumát a WHO (World Egészség Szervezet) ICD-10 besorolás (a betegségek és kapcsolódó egészségügyi problémák nemzetközi statisztikai osztályozása) a következőképpen: „Rövidebb vagy hosszabb ideig tartó stresszes esemény vagy helyzet, rendkívüli fenyegetés vagy katasztrófa mértéke, amely szinte bárkiben mély szorongást okoz (pl. természetes katasztrófa vagy emberi katasztrófa). Pl. természeti vagy ember okozta katasztrófa – ember okozta katasztrófa – harci bevetés, súlyos baleset, mások erőszakos halálának szemtanúja, vagy kínzás, terrorizmus, nemi erőszak vagy más bűncselekmény áldozata.”
Poszttraumás feszültség rendellenesség (PTSD) alakul ki a traumatikus esemény lehetséges következményeként.
A PTSD-t behatolások (a tudatba zúduló tolakodó gondolatok és ötletek), az elkerülés és a túlzott izgalom (általában túlzott izgatottság) jellemzik. feszültség).
A poszttraumás stressz rendellenességet eseménytípus szerint osztályozzák (a részleteket lásd alább):
- I. típusú trauma: egyszeri/rövid távú (pl. baleset).
- II. típusú trauma: többszörös/hosszú távú (háborús tapasztalat; családon belüli, szexuális erőszak).
A komplex poszttraumás stressz-zavart (KPTBS) 11 közepén önálló diagnózisként hozzáadták az ICD-2018-hez. Ez egy olyan rendellenesség, amely ismétlődő vagy hosszan tartó traumás események eredményeként jelentkezik. A PTSD-t a PTSD tünetein kívül az affektusszabályozási zavarok, a negatív én-érzékelés és a kapcsolati zavarok is jellemzik.
Az ivararány: hímek és nők aránya 1:2-3; a férfiak gyakrabban élnek át traumát, kivéve a szexuális traumát
Az egyhónapos prevalencia (betegség gyakorisága) 1.3-1.9% a 60 év alattiaknál és 3.4% a 60 év felettieknél (Németországban).
Lefolyás és prognózis: A tanfolyamok nagyon változóak. Kezdetben súlyos tünetek kialakulása lehetséges. Napokon vagy heteken belül a tünetek csökkenése vagy remisszió (regresszió) következik be. A legtöbb traumatizált személynél nem alakul ki PTSD, de spontán felépülést mutatnak. Megjegyzés: Mind a diagnózis, mind a terápia figyelembe kell venni a komorbid betegségek magas arányát (lásd alább), valamint a beteg stabilitását.
A krónikus PTSD-ben szenvedő betegek körülbelül 20-30%-ánál fordul elő.
Társbetegségek (egyidejű rendellenességek): A poszttraumás stressz zavar mentális zavarokkal (szorongási rendellenességek, pánikbetegség, függőségi zavarok, borderline személyiségzavar, szomatizációs zavarok, pszichózisok, disszociatív identitászavarok) és szomatikus rendellenességek (balesetek után: pl. fájdalom szindrómák). Az általános iskolás gyerekeknél a PTSD az ellenzéki dacos rendellenességgel, a szeparációs szorongással és a specifikus fóbiákkal jár együtt. ADHD (Figyelemhiányos hiperaktív rendellenesség), depresszióés szociális viselkedési zavarok; serdülőknél, szorongási rendellenességek, depresszió, és a szociális viselkedési zavarokhoz csatlakozhat önsérülés, öngyilkossági gondolatok és szerfüggőség.
