A venulák a posztkapillárisok vér hajók amelyek közvetlenül kapcsolódnak a hajszálcsöves ágy, ahol a vér és a környező szövetek közötti anyagcsere zajlik. Szabad szemmel már láthatók, és a szállító vénás érrendszer kezdetét jelentik vér vissza a szív. Ellentétben a nagyobb vénákkal, amelyekbe a venulák átfolynak, nincsenek felszerelve vénás szelepekkel.
Mi a venula?
Vér pumpált a szív a célszövetre a nagyban keringés (szisztémás keringés) és a kis keringés (pulmonális keringés) folytonosan elágazó artériákban áramlik. A célszövetben a vér áthalad a keskenyen hajszálcsöves rendszer, ahol az anyagok cseréje a környező szövetsejtekkel történik. Közvetlenül a „mögött” hajszálcsöves rendszer kezdődik a vénás érrendszer. A 10–100 mikrométer átmérőjű venulák azonnal csatlakoznak a kapillárisokhoz, és már szabad szemmel is láthatók. Haladásuk során a venulák egyesülnek és vénákat képeznek, amelyek viszont nagyobb vénákba folynak - nagyjából hasonlóak ahhoz a folyóhoz, amely beáramolja a mellékfolyókat. A posztkapilláris venulák nemcsak kisebb átmérőjükben különböznek a vénáktól, de hiányoznak azok a vénás szelepek is, amelyek biztosítják, hogy a vénákban lévő vér kizárólag egy irányban, a szív. A kapillárisokkal közvetlenül szomszédos, 10-30 mikrométer átmérőjű venulák falain még nincs külön simaizomsejt-réteg (tunica media). A simaizomsejtek jellegzetes rétege csak a vastagabb gyűjtő venulákban és az izmos venulákban található meg.
Anatómia és felépítés
A venulák három kategóriába sorolhatók: posztkapilláris venulák (10–30 mikron), gyűjtő venulák (30–50 mikron) és izom-venulák (50–100 mikron), mindegyik kissé eltérő felépítésű. A vékony poszt-kapilláris venulák fala részben áteresztő, hasonlóan a kapillárisok falaihoz. Továbbra is képesek anyagokat cserélni a szövetekkel, úgymond a downstream „utolsó esélyként”. Nyirokszövetben (nyirok csomók, mandulák), a posztkapilláris venulusok úgynevezett high-endotheliális venulákként képződnek. Belső faluk (endothelium) speciális formájú sejtekből állnak, amelyek lehetővé teszik a nagy leukociták szükséges immunválasz esetén a környező szövetbe menekülni. A fordított folyamat, a bejegyzés leukociták limfoid tüszőkben képződik, szintén lehetséges. Mindkét folyamatot limfo- vagy leukodiapedézisnek nevezik. A venulák azon része, amelynek hámszövet nem tartalmaz simaizom sejteket, vagy csak néhány nem képes aktívan összehúzódni vagy ellazulni. Ezért periciták kiterjesztése zárja el őket. Ezek kötőszöveti sejtek, amelyek kiterjesztése képes összehúzódni és ellazulni. A vénák hiányzó aktív részét az összehúzódáshoz és a lazításhoz nagyrészt a periciták veszik át.
Funkció és feladatok
A venulák fő feladata, hogy vért kapjanak, miután áthaladt a kapillárisokon, és elvezetik a vénákba. A nagyok esetében keringés, a vénás vért oxigénmentesítik és dúsítják a szervezet anyagcseréjéből származó bomlástermékekkel. A metabolikus termékek főleg a fehérjében ürülnek vagy metabolizálódnak máj és a vesék. A kis testnél ill pulmonális keringés, a kapillárisokban lévő vér dúsul oxigén az alveolusokból és a szén a dioxid-tartalom csökken. A szén az alveolusokba kiválasztott dioxid a lélegzettel kilégződik. A vér szívbe történő visszatérésének megkezdésének fő feladata mellett a kapillárisokkal közvetlenül szomszédos venulák is elvégzik az anyagcsere egy részét a környező szövetekkel. A venulák kiegészítő funkciója így kissé átfedésben van a kapillárisok funkciójával. Speciális limfoid szövetekben, mint pl nyirok csomópontok és garatmandulák (mandulák), a posztkapilláris venulusok különleges funkciót töltenek be. Az övék hámszövet célja, hogy felvegye leukociták képződik a közeli limfoid tüszőkben, például szükség esetén a lumenükbe, vagy a leukociták felszabadítására a szövetbe. Bizonyos szövetekben, például a orrnyálkahártya, a venulák összekapcsolt hálózatot alkotnak. Ha a lefelé áramló vénák összehúzódnak, és ennek következtében a véráramlás lelassul, rendszeres vérdugulás léphet fel a venulák hálózatában. A orrnyálkahártya ekkor annyira megduzzadhat, hogy a orr „Bezár” és lélegző keresztül a orr már nem lehetséges.
Betegségek
Az anyagcsere a szövet és a vér között, amely a kapillárisokban és a posztkapilláris vénákban zajlik, óriási jelentőséggel bír a sejtek szükséges energiával és szükséges anyagokkal való ellátásában. Ugyanilyen fontos a megsemmisítés, a bomlástermékek mozgása a véráramba, hogy a „salakanyagok” a környezetbe kerüljenek, vagy meghatározott szervekben tovább metabolizálódjanak. A korlátozott anyagcserével kapcsolatos betegségek és betegségek általában a mikrohullám falának változásából erednek (arteriolák, kapillárisok, venulák). Meglévő körülmények miatt, mint pl cukorbetegség, magas vérnyomás és krónikus feszültség, valamint a mozgáshiány és dohányzás, lerakódások képződhetnek a mikrohullám falaiban, károsítva a keringés gátolja az anyagok cseréjét. Ennek eredményeként a sejtek korai öregedési folyamatai következnek be. Panaszok és tünetek, mint pl emlékezet és a koncentráció problémákra, fülzúgás vagy a dohányzókban jól ismert „kirakatbetegség” tipikus kísérő tünetek. Hogy milyen magas koleszterin szintek, különösen az LDL-ek magas aránya az összkoleszterin-frakcióban, okozhat plakkokat a vérben hajók néhány éve kritikusan megkérdőjelezték a szakértők.
