Mi történik a japán agyvelőgyulladás elleni oltás során
A japán agyvelőgyulladás elleni vakcina úgynevezett holt vakcina: a japán SA14-14-2 encephalitis törzs inaktivált kórokozóit tartalmazza. Németországban 31. március 2009. óta engedélyezett.
Az inaktivált vírusok nem betegíthetik meg az embereket, de mégis serkenthetik a szervezetet specifikus antitestek termelésére. Ha a japán encephalitis vírusokkal való „igazi” fertőzés később történik, a szervezet fel van fegyverkezve – gyorsan és konkrétan tud felvenni a harcot a kórokozóval.
Mikor van értelme az oltásnak?
A japán agyvelőgyulladás a leggyakoribb vírusos agyfertőzés az ázsiai régióban. Szúnyogok terjesztik leginkább a farmok környékén. A gyakran halálos kimenetelű betegségre a mai napig nincs specifikus kezelés. A túlélők körülbelül egyharmada neurológiai következményekkel jár (bénulás, téveszmék).
A szakértők ezért elsősorban a következő esetekben javasolják a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltást:
- A betegség endémiás területén (Dél-, Délkelet- és Kelet-Ázsiában) való hosszabb távú tartózkodás során, pl. családlátogatás vagy hosszú távú utazások keretében
- Ismételt rövid távú utazások esetén endémiás területre
- Ha a japán agyvelőgyulladás megfertőződésének fokozott kockázatával utazik (pl. ha éjszakázik az endémiás területek vidéki régióiban) – különösen a fő fertőzési szezonban (azaz esős évszakban és azon túl) és az utazás időtartamától függetlenül
Ezen túlmenően, aki a fő fertőzési periódusban endémiás területre tervez utazást, előzetesen mindig beszéljen orvosával a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás lehetőségéről. Egyedi esetekben az oltás a fent említetteken kívül más esetekben is hasznos lehet. Ez különösen igaz azokra az emberekre, akiknél fokozott a japán agyvelőgyulladás kockázata. Ilyen fokozott kockázat áll fenn például az alábbi esetekben:
- Cochlearis implantátum hordozói (általában: zavart vér-agy gát esetén)
- A magas vérnyomás (hipertónia)
- Cukorbetegség (diabetes mellitus)
- Immunhiány
- Krónikus vesebetegség
- Fokozott kültéri expozíció az endémiás területen
Ezenkívül a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás hasznos lehet azoknak az embereknek, akik munkahelyi kapcsolatban állnak a kórokozóval (pl. orvosi laboratóriumok alkalmazottai). Ha egy távolsági utazó átfogó védelemre vágyik, az orvosok általában japán agyvelőgyulladás elleni oltást is végeznek – feltéve, hogy nincs ellenjavallat (akut fertőzés, allergia).
Hogyan adják be a japán agyvelőgyulladás elleni vakcinát
Jelenleg Németországban kapható vakcina a japán agyvelőgyulladás megelőzésére. Gyermekeknek két hónapos kortól, serdülőknek és felnőtteknek adható. Három éves korig a gyermekek csak a szokásos vakcina adag felét kapják.
- A „normál” (hagyományos) oltási ütemtervben ezt a két vakcinaoltást 28 napos különbséggel adják be.
- A gyors oltási rendben a második vakcinaadagot már az első után hét nappal beadják. A 12 hónapos nyomon követés kimutatta, hogy a szervezet annyi antitestet termel a japán agyvelőgyulladás vírusa ellen, mint a normál oltási ütemterv mellett. A gyorsoltási ütemterv azonban csak a 18 és 65 év közötti felnőttek számára elérhető.
Függetlenül attól, hogy a normál vagy a gyors oltási ütemtervet alkalmazzák, a második adag vakcinát legalább egy héttel a japán encephalitis vírussal való esetleges érintkezés előtt be kell adni. Ez azért van, mert a szervezetnek időre van szüksége az antitestek termeléséhez.
Mennyi ideig tart az oltás hatása?
Japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás: előfordulnak mellékhatások?
Felnőtteknél a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás leggyakoribb mellékhatásai a fejfájás, az izomfájdalom, a fáradtság, valamint a fájdalom és érzékenység az injekció beadásának helyén. Ez is vörössé, viszketővé és enyhén duzzadttá válhat.
A gyermekek az oltásra leggyakrabban lázzal, hasmenéssel, influenzaszerű tünetekkel, ingerlékenységgel, valamint fájdalommal, bőrpírral és érzékenységgel reagálnak az injekció beadásának helyén.
Egyéb ajánlások a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltáshoz.
A japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás nem javasolt azoknak, akik ismerten allergiásak az oltóanyag bármely összetevőjére vagy a gyártás során előforduló szennyeződésekre (például protamin-szulfátra, formaldehidre).
Aki túlérzékeny vagy allergiás az első adag vakcinára, az ne kapja meg a második adagot.
Nem áll rendelkezésre elegendő adat a japán agyvelőgyulladás elleni vakcina terhes és szoptató nőknél történő alkalmazásáról. Ezért a terhesség és a szoptatás ideje alatti vakcinázást kerülni kell.
Hol kaphatok védőoltást?
Nagyobb – például ázsiai – utazások előtt célszerű tanácsot kérni egy utazási orvostudományi szakembertől. Tájékoztathatja Önt a japán agyvelőgyulladás (és egyéb egészségügyi veszélyek) kockázatáról az Ön úticélján, és ha szükséges, hasznos védőoltásokat adhat, például a japán agyvelőgyulladás elleni vakcinát.
Tájékoztatni fogja Önt az egyéb óvintézkedésekről is, amelyeket meg kell tennie az egészsége érdekében az utazás során. A japán agyvelőgyulladás esetében ezek mindenekelőtt a szúnyogcsípés megelőzésére irányuló intézkedéseket foglalják magukban – a betegség vírusos kórokozóit bizonyos szúnyogok terjesztik.
Japán agyvelőgyulladás elleni védőoltás: Mennyibe kerül az oltás?
Néha a japán agyvelőgyulladás elleni védőoltást foglalkozási okokból adják be, például azért, mert valakinek a munkája miatt Ázsiába kell utaznia, vagy olyan orvosi laboratóriumban kell dolgoznia, ahol a japán agyvelőgyulladás vírusait kezelik. Ilyenkor általában a munkáltató fizeti a japán agyvelőgyulladás elleni oltást.
