Rövid áttekintés
- Érintett ízületek: Általában bármely ízületben lehetséges, de főleg olyan ízületekben, amelyek különösen érzékenyek a sérülésekre, mint például a váll, a könyök, a csípő, a térd
- Chassaignac bénulás: speciális eset a könyöknél gyermekeknél, gyakran a kar erős rángatózó mozgása váltja ki; bénulásnak nevezik, amikor az alkar mozdulatlanná válik, az orvos helyreállítja a radiális fejet
- Nyakcsigolyák speciális esete: az első nyakcsigolya elcsúszása a másodikhoz képest, amelyet baleset okoz, fejlődési rendellenesség vagy kötőszöveti gyengeség, nyaki fájdalom, motoros vagy érzékszervi rendellenességek, sőt bénulás
- Kiropraktika kezelés: módszer, amelyben a terapeuta kézzel felszabadítja az elzáródott csigolya- és végtagízületeket
Mi az a szubluxáció?
Egy ízületben a csontok többé-kevésbé rugalmasan kapcsolódnak egymáshoz. A csontok egymáson fekvő részeit ízületi felületeknek nevezzük. Sima porcréteggel rendelkeznek. A szalagok, az ízületi tok és az izmok szinte mindig a helyükön tartják az ízület csontjait.
A külső erő hatására stabilizáló funkciójuk nem lesz elegendő, és az ízületi felületek egymás ellen tolódnak el. Ha ez nem történik meg teljesen, de részlegesen mégis érintkeznek egymással, ezt szubluxációnak nevezik.
Erről bővebben a Diszlokáció című cikkben olvashat.
Mely testrészeket érinti?
Elvileg bármely ízületben lehetséges a szubluxáció. Azonban a diszlokációhoz hasonlóan elsősorban azokat az ízületeket érinti, amelyek anatómiájuk vagy testhelyzetük miatt különösen érzékenyek a sérülésekre, mint például a váll, a könyök, a csípő és a térdkalács (patella). Mind a teljes, mind a nem teljes elmozdulás is előfordul a fogakban külső erők hatására. Ha a fog még mindig érintkezik az állkapocscsont mélyedésével, ez subluxáció.
Bizonyos ízületeknél a csontrészek szinte soha nem tolódnak el teljesen, ezért itt sokkal gyakoribb a subluxáció. Ilyen például a csigolyatestek elmozdulása.
Chassaignac bénulás (pronatio dolorosa)
A szubluxáció egy speciális formája, amely csak gyermekeknél fordul elő, a Chassaignac-bénulás. Speciális eset a szubluxációk között, mivel csak hat éves korig fordul elő gyermekeknél. A Chassaignac bénulása Charles Chassaignac francia sebészről kapta a nevét, és ebben a korban az egyik leggyakoribb sérülés. Mivel az érintett gyerekek alig tudják mozgatni az alkarjukat, ezt bénulásnak nevezik – ami orvosilag nem teljesen pontos.
Mi okozza Chassaignac bénulását?
A Chassaignac bénulás kialakulásának tipikus esete a következő: a gyerek az utcán áll egy felnőtt kezében, és hirtelen futni kezd, a felnőtt pedig kézen fogva visszarántja a gyereket, mert autó jön.
A keletkező erők a radiális fej, más néven radiális fej elmozdulásához vezethetnek. A radiális fejet két ízületében tartó szalagos apparátus ugyanis kisebb gyermekeknél még nem túl stabil. Ennek eredményeként a sugárirányú fej néha kicsúszik a gömbcsuklóból a felkarcsonttal. A népszerű „angyalok repülnek” játékban a könyökízületre is kedvezőtlen erő hat.
A gyerekek ezután enyhén behajlítva és befelé fordítva tartják a karjukat. Ebben a védekező testhelyzetben alig éreznek fájdalmat.
Chassaignac bénulás kezelése
Az ilyen típusú szubluxáció könnyen kezelhető. Ideális esetben a radiális fej az orvos célzott mozgásával visszaugrik a gyűrű alakú tartószalagba, és a fájdalom és a mozgáskorlátozás ugyanolyan gyorsan megszűnik, ahogyan felléptek. A diszlokáció helyreállítása után a karnak általában nem kell különösebb pihentetést adni.
A Chassaignac-féle bénulás szövődményei
Mint minden szubluxáció és diszlokáció esetében, az ilyen típusú sérülést követően fokozott a kockázata egy újabb diszlokációnak. Ha a radiális fej röviddel a redukció után ismét kicsúszik a gyűrűs ínszalagból, a felkar gipszelése segíthet. Ezt körülbelül két hétig alkalmazzák, és a kart kifelé forgatva tartja. Ily módon elkerülhető az új szubluxáció.
A csigolyatestek szubluxációja
Ha az első (legfelső) nyakcsigolya elmozdul a második nyakcsigolyához képest, ezt atlantoaxiális szubluxációnak nevezik. Neurológiai tünetek, sőt paraplegia is lehetséges következmények.
Hogyan történik az atlantoaxiális szubluxáció?
Az első nyakcsigolya gyűrű szerkezetű, amelyen a fej nyugszik. A második nyakcsigolyából egy csontos kiemelkedés (dens tengely) növekszik ezen a gyűrűn keresztül alulról. Ily módon az első és a második nyakcsigolya alkotja az atlantoaxiális ízületet, amely lehetővé teszi a fej oldalirányú elfordulását.
Az atlantoaxialis subluxatio tünetei és kezelése
Az atlantoaxialis subluxatio legnagyobb veszélye, hogy a nyaki csigolyagyűrűn is áthaladó gerincvelő megsérül. A nyaki fájdalom mellett, különösen a nyak hajlításánál, a végtagok motoros vagy szenzoros zavarai is előfordulhatnak. Súlyos esetekben minden végtag lebénul („nagy paraplegia”, tetraplegia).
A fejlődési rendellenességek okozta subluxatio esetén a tünetek általában fokozatosan, az élet első hónapjaiban jelentkeznek, míg akut subluxatio esetén nagyon hirtelen. Az atlantoaxialis szubluxációt képalkotó eljárással kell megerősíteni. Ha a gerincvelő sérült, a műtét általában elkerülhetetlen.
Subluxáció a kiropraktikában
A szubluxáció viszonylag nagy szerepet játszik a kiropraktika kezelésében. Ez a kezelési módszer magában foglalja a csigolya- és végtagízületek subluxációinak kézi feloldását. Fontos, hogy a kezelést helyesen végezzék, hogy ne sérüljenek meg az idegek, az izmok, a csontok vagy az ínszalagok.
A kiropraktika fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos, és tanulmányok nem bizonyítják egyértelműen.
