A stressz révén
A fejlődés kialakulásának okai szív a psziché okozta botlások sokfélék lehetnek. A szívritmuszavarok, amelyeket elsősorban a tartós stressz vált ki, nem ritkák. A stressz okozta szív dadogás elsősorban a kortizol fokozott felszabadulásának köszönhető.
Ez az úgynevezett „stressz hormon” hatással lehet a különféle szervrendszerekre. A hosszan tartó stressz vagy a kortizol tartós növekedése mindenekelőtt a immunrendszer. Ezen túlmenően, a szív-és érrendszer befolyásolja a tartós stressz.
Szív a botlás, amelyet a psziché okoz, következménye lehet. Diagnosztikailag azonban nehéz a szívritmuszavar ezen formáját pszichológiai etiológiának tulajdonítani. Először is azt kell feltételezni, hogy a szív a botlás szerves oknak köszönhető.
Csak akkor, ha minden lehetséges szerves okot kizártak, meg lehet állapítani, hogy a szívdadogást stressz okozza-e. Az érintetteknek sürgősen fontolóra kell venniük saját életkörülményeik megváltoztatását. Csak így kezelhető hosszú távon a stressz okozta szívrebbenés. Erről további információt itt olvashat: Stressz okozta tachycardia és stressz okozta szívritmuszavar
Tünetek
A szívbotlást, amelyet a psziché okoz, nem kell mindig fizikai panaszokkal járnia. Ezért sok esetben a szívritmuszavart csak nagyon későn azonosítják. Más betegeknél viszont kifejezett tünetek jelentkeznek a szív megbotlása során.
A psziché okozta dadogás jelenlétének tipikus jele a lüktető és szorongó érzés mellkas. Mivel a pszichoszomatikus szívdobogás általában más tünetekkel jár, bizonyos körülmények között izzadás, légszomj, szédülés és pánik fordulhat elő. Hányinger és egy erős vizelési inger jelezheti a psziché által okozott dadogás jelenlétét is.
Akut szívbotlástól szenvedő beteg esetén egyelőre mindig szerves eredetet kell feltételezni. Emiatt a szívbotlás diagnózisa több lépést tartalmaz. Egy részletes orvos-beteg konzultáció (anamnézis) során az érintett személynek a lehető legpontosabban le kell írnia az átélt tüneteket.
Ezenkívül a korábbi betegségek, a meglévő allergiák és a rendszeresen alkalmazott gyógyszerek különösen fontosak lehetnek a szívdobogás diagnosztizálásában. Ezt az orvos-beteg konzultációt általában tájékozódás követi fizikális vizsgálat. A vizsgálat során vér ellenőrizni kell a nyomást, az oxigéntelítettséget és az impulzust.
Ezen kívül minden szívszelepek sztetoszkóppal ellenőrizni kell és EKG-t kell készíteni. Amint a szívbotlás jelenlétének gyanúja beigazolódik, meg kell keresni a szívritmuszavar szerves okát. Ha még a kiterjedt diagnosztika után sem lehet okot okozni a szívdadogás előfordulására, pszichológiai vizsgálatot kell követni.
