Az endothelium egyrétegű lapos sejtekből álló réteg, amely az egészet kibéleli hajók és ezáltal fontos akadályt jelent az intravaszkuláris és az extravaszkuláris tér között (mint a téren belüli és kívüli tér) vér hajók).
Szerkezet
Az endothelium képezi az intima legbelső sejtrétegét, egy háromrétegű falszerkezet belső rétegét ütőér. A sejtek egy vagy több sejtmagot tartalmaznak, és viszonylag laposak. Hosszanti irányban vannak elrendezve, és így biztosítják a sima áramlást vér keresztül a hajók.
Az endothelium egyes sejtekből áll, amelyeket sűrű sejtkontaktusok zárnak össze. Ezek az érintkezők magukban foglalják a tapadó érintkezőket, a szoros csomópontokat és a rés csatlakozásokat. Elválasztják az intravaszkuláris teret az érfal mélyebb rétegeitől, és így megakadályozzák az érintkezést vér sejtek és extracelluláris mátrix (azaz az ereken kívüli folyadék).
Ugyanakkor kontrollálják a plazmakomponensek átjutását is. Így befolyásolják az endothel permeabilitását. Azt, hogy az oldott anyagok miként juthatnak át a sejtkontaktusokon, befolyásolja többek között a cukorráncok legfelső rétege.
Ezt az apikális felületet glycocalix-nak is nevezik. Ezenkívül különféle anyagok képesek megkötődni a glikokalixhoz, és ezáltal befolyásolni a sejt belsejét. A szemközti oldalon, a sejt bazális oldalán, az endoteliális sejtek helyi érintkezések útján összekapcsolódnak a szubendoteliális réteggel.
Funkció
Az endotheliumnak számos olyan funkciója van, amelyek az ér méretétől és helyétől függően változhatnak. Egyrészt gátat hoz létre. A szoros csomópontok, mint az endothel sejtek közötti erős sejtszerkezet, megakadályozzák a vérben feloldódott komponensek passzív áthaladását.
Ezért szoros diffúziós gátat képeznek az anyagok nem kívánt koncentrációinak megvédésére a szubendotheliális rétegben. A csúcsfelület cukormaradványokkal megakadályozza a vérsejtek tapadását. Az anyagok csak a szelektinek és más molekulák aktiválásával kötődhetnek hozzá.
Így az endothelium is hozzájárul a véralvadáshoz. Sértetlenül megakadályozza az a kialakulását vérrög, és érsérülés után elősegíti az alvadást. Az endothelium szabályozhatja az erek szélességét is.
Az endoteliális sejtek úgynevezett myoendotheliális érintkezésekkel kapcsolódnak a középső réteg belső izomsejtjeihez, a közeghez. Ez az érintkezés, amely általában hézagcsatlakozásokon keresztül jön létre, értágító hatást gyakorol az izmokra. Helyileg az endothelium nitrogén-oxidot (NO) is felszabadíthat.
A nitrogén-monoxid felszabadulását az áthaladó vér súrlódása okozta nyíróerők válthatják ki, amikor vérnyomás megemelkedik. Egy másik lehetőség az endotélium felszíni receptoraihoz kötődő értágító szerekkel történő stimuláció. Ez értágító anyag. Szükség esetén azonban vazokonstriktív anyagot is felszabadíthat. Ez a fehérje endotelin.
