Ringató szakaszok - Bemelegítés | Fascias

Ringató szakaszok - Bemelegítés

A ritmikus zene (kb. 110-120 BPM) felmelegedése után, térkitöltő, háromdimenziós gyakorlatsorozatokkal, koordinációs igényekkel, ruganyos gyakorlatokkal, nyújtás, ritmikai elemeket hajtanak végre, amelyek kifejezetten a fasciális spirális vonalakra irányulnak. A mozgássorozatok a 60-as évek tornagyakorlataira emlékeztetnek.

Ezeket a mozgásformákat funkcionális torna váltotta fel, és inkább statikus nyújtás gyakorlatok, amelyek elsősorban „biztonságos, tengelyorientált gyakorlatokat” terjesztettek, attól tartva, hogy ellenőrizetlen nyíróerők voltak a ízületek. A ruganyos, ritmikus gyakorlatokhoz való visszatérés azon a tényen alapul, hogy a célszövet - a fascia - rugalmas, ezért nagyrészt szakadásnak ellenálló háló. Az elért mozgástartomány végén kicsi, irányított rugós mozgásokat, úgynevezett minibugrásokat hajtanak végre.

Ez aktiválja a már kifeszített izom összes rostrészét és a spirál a fasciális rács struktúrái. A cél a kötőszöveti az áramlási sebesség növelésével a hőbemeneten keresztül a mozgás révén. A gyakorlatok alatti nyomás és tapadás révén még több kollagén a fasciális sejteken keresztül termelődik.

Ennek eredményeként a rácsszerű struktúrák a kötőszöveti jobban igazodnak egymáshoz, nő a stabilitás és a rugalmasság. A fasciális rács rugalmassága felelős azért, hogy mennyire gazdaságos az energiafogyasztásunk az aktív testmozgás során. Mivel a kötőszöveti képes az előfeszítés révén kinetikus mozgási energiát tárolni, és mozgás közben katapultszerűen újra felszabadítani, a nagy energiafogyasztással jellemzett izommunka támogatott és így megkönnyebbül.

Képzett embernél tehát az aktív izommunka aránya csökken a kollagén felfüggesztés. A sportolás közbeni teljesítménynövekedést és az energiatakarékos, gazdaságos mindennapi mozgásokat tehát nem kizárólag az izomerő növekedése okozza. Különösen a sportban a sérülések kockázatát csökkentheti ruganyos, lazító, nyújtás gyakorlatok bemelegítés közben (nincs statikus, hosszan tartó nyújtás az edzés előtt). A tárolt mozgási energia felhasználása különösen nyilvánvaló a lábak és a lábak tavaszi mozgásában.

Az izmok „kezdeti összehúzódásán” kívül a mozgás kezdeténél a mozgás további menetében már nem mérhető izomaktivitás. A mozgás további menetét a passzív struktúrák hajtják végre, különösen a Achilles-ín. A lengési mozgásokat a rugó mozgásának növekedéseként definiálják.

Fontos, hogy a lengési mozgást ne kizárólag a gravitáció segítségével hajtsák végre, hanem hogy a fordítási ponton lévő rugalmas energiát hasznosítsák. A gerinc, a térd és a csípő ízületek mozogjon a karok lengő mozgásával együtt. Az ugrások a rugalmas mozgások további növekedését jelentik.

Csak jóval lehetségesek összehangolás az izmok összehúzódása és a passzív szövetek támogatása. A gerincre gyakorolt ​​nagy nyomás és ütőterhelés miatt az ugrások nem mindig alkalmasak edzésformának a korábban károsodott ortopéd betegek számára. Kiindulási helyzet: Álljon szétterpesztett lábakkal, a jobb kar húzza át fej, a bal kar a háta mögött van elrejtve 1. gyakorlat: a felsőtest oldalirányú dőlése álló helyzetből balra, a véghelyzetből történő puha rugózással, az oldalak cseréje 2. gyakorlat: kiinduló helyzetben ezen felül keresztezze a jobb oldali láb mögötte nyújtson balra, miközben az oldalirányú dőlésbe ringat, oldalcsere 3. gyakorlat: a gyakorlatban az oldalirányú hajlás a felsőtest előre hajlásával a test tengelye előtt / vagy a test hátsó része előtt egy A felsőtest előre hajlása a test tengelye előtt / vagy a test hátsó része a felsőtest előre hajlásával a test tengelye előtt / vagy hátul A nyaki gerincből kiindulva lassan görgesse a hátsó csigolyáját csigolyánként , mozgatva az ujjbegyeit a padló felé, majd óvatosan ugráljon felfelé és lefelé, hogy csökkentse az ujjak és a padló közötti távolságot, közép felé jobbra vagy balra. A bal láb nyújtása Gyakorlat: jobb kézzel húzza a bal láb irányába (rövidített lábizmokkal hajlítsa meg kissé a térdet), majd nyújtja a jobb karját kissé ruganyosan felfelé, vezesse kifelé, fordítsa vele a fejet és a felsőtestet , a bal kar egyidejűleg kinyújtva és hátrafelé vezetve a test tengelye mögött: Álljon egy széklet elé csípőig nyitott lábakkal, mindkét kezét laposan fektesse a székletre Gyakorlat: Az egyik lábát kissé hajlítsa meg, a másik lábát nyújtva, ugyanakkor idő nyomja a medence megfelelő felét a mennyezet felé