Anatómia | Fascias

Anatómia

A felszíni fasciák közvetlenül a bőr és a subcutis alatt helyezkednek el, nagyon rugalmasak és képesek felszívni a testzsírt (súlygyarapodás vagy terhesség). A mély fascia egy további zsírréteg alatt fekszik, kevésbé rugalmasak és alacsonyabbak vér ellátás, mint a felszíni fascia, és felelősek a továbbadásáért fájdalom. A miofibroblasztok a mély fascia fontos elemei.

Ezek különlegesek kötőszöveti a simaizmok izomsejtjeihez hasonló sejtek termelnek kollagén és összehúzódással képesek reagálni a mechanikai vagy kémiai ingerekre és kikapcsolódás. A mély fascia merevsége valószínűleg a myofibroblastok sűrűségétől függ. A miofibroblasztok rendkívül nagy hányada megtalálható például Dupuytren-betegségben (olyan betegségben, amelyben a flexor inak az ujjak vastagabbá és merevebbé válnak, a mozgás súlyos korlátozásával jár együtt).

Különleges eset az orgona fasciák, amelyek beborítják a szerveket. Kevésbé rugalmasak és felelősek a szervek támasztó funkciójáért és rögzítéséért. Ha a szerv fascia feszültsége túl laza, ez szervi prolapsushoz vezet; ha a feszültség túl szoros, a szervek szükséges csúszási képessége romlik.

Feladatok

  • Kapcsolat: A tágabb értelemben a fasciák alkotják az izmok összes testrendszerének kapcsolatát, inak, szalagok, csontok, ízületek, idegek, érrendszer és a hormonrendszer. A rácsszerű szerkezet egész testhálóját szövik, amelynek nincs kezdete és vége. Ez az összekötő szövet biztosítja testünk különböző struktúráinak összehozatalát, és az egymásba kapcsolt fogaskerekekhez hasonlóan egész rendszerként is funkcionál, feltéve, hogy nincs fennakadás.
  • Támogató funkció: Ha testünket nem támogatnák és nem tartanák fasciák, összeomlana, mivel a csontok csak az alapszerkezet.

    A fasciák minden szövetet összekapcsolnak egymással, ugyanakkor a szomszédos izmok és szervek kölcsönös elhatárolását is előidézik egymástól, és ezáltal arra szolgálnak, hogy a különböző szövetek egymás ellen csúszjanak. 3D elaszticitásuknak köszönhetően a fasciák rendkívül rugalmasak, ezért sokféle terheléshez képesek alkalmazkodni.

  • Passzív szerkezetként a fascia összehúzódáskor támaszt nyújt az izmoknak. Nagy igénybevétel mellett sűrűbbé válhat, és így védelmet nyújt az izmoknak.

    Mivel az kötőszöveti beavatkozik az erő izomátadásába, az izmok által kifejtett erő az ínnél kezdődik (az izom átmenete a csontig), így az erő nem veszik el a szomszédos szövetben.

  • Védelmi funkció: Az kötőszöveti hálózat védi testünket a külső igénybevételek és az áthatoló idegen testek által okozott sérüléstől, és rugalmasként működik sokk a párna mozgásainak elnyelője.
  • A bőr után a fasciae rács a testünk legnagyobb érzékszerve. A fasciában található érzékelők (receptorok) sűrűsége tízszer nagyobb, mint az izmokban. A receptorok nagy sűrűsége miatt a fascia hálózat nagy érzékszervet képez, amely regisztrálja a legkisebb feszültség, nyomás változásokat, fájdalom hőmérséklet és hőmérséklet, és továbbítja a megszerzett információkat a agy.

    A kötőszövetben lévő receptorok állandó üzenetei segítenek abban, hogy jó testérzékelést érjünk el, amelyen keresztül képesek vagyunk a test minden részének térbeli helyzetét szemellenőrzés nélkül észlelni, és szükség esetén megváltoztatni és beállítani. A nagy háti fascia különösen nagy számban tartalmaz fájdalom receptorok, amelyek a nyak hátuljára fej.

  • Szállítás: A kötőszövet minden alkotóeleme úszik viszkózus, 70% -ban vizet tartalmazó alapanyagban, a mátrixban. A teljes tömegátadás ebben a nedves környezetben zajlik.

    A fasciák kitöltő szöveteket töltenek fel vér és a víz, és a vér, nyirokfolyadék és idegek. A mozgás során a kötőszövet szivacsként reagál, amelyet a megkönnyebbülés fázisában kinyomnak és újra felszívnak. Ebben a folyamatban a döntő tényező a szövet folyadékkal való újratöltése.

    A tápanyagokat a kötőszöveten keresztül szállítják és elosztják a szükséges helyre. A vénás és nyirokrendszerrel történő cserén keresztül a salakanyagok ismét eltávolításra kerülnek. Ha betegség vagy testmozgás hiánya miatt az anyagok szállítása a kötőszöveti mátrixban megszakad, a szövet megvastagszik és „salakanyagok” halmozódnak fel.

  • A kötőszöveti mátrixban a fibroblasztok folyamatosan átalakulnak.

    A fibroblasztok folyamatosan újakat termelnek kollagén valamint rugalmas kötőszövetekké fejlődő rugalmas szálak, például húzóízületi szalagok vagy laza töltőszövet a hasüregben lévő szervek között, miközben a régi kopott struktúrák újra lebomlanak.

  • Gyógyulás: Amikor a fibroblasztok találkoznak a sérült szövetekkel, azok túltermelésével reagálnak kollagén rostokat és így lezárhatja a sebet. A munka elvégzése után ezek a sejtek elpusztulnak. Ha azonban a gyógyulási folyamat zavart, például gyulladás miatt, vagy ha a test egy része tartósan túlterhelt, a fibroblasztok folyamatosan több kollagént termelnek.

    A szálláncok csomóssá, mattá válnak, és kis hegeket (fibrózisokat) alkotnak, ami fájdalmat és mozgáskorlátozást okoz (pl. Fájdalmas) vállmerevség, fagyott váll). A túlzott kollagéntermelés szintén meghatározó szerepet játszik a daganatok növekedésében és terjedésében.

  • Immunrendszer: A fasciában vannak az immunrendszer mobil sejtjei (makrofágok), amelyek mindent felszívnak a kötőszövetben, amelynek nincs - vagy káros funkciója van. Ide tartoznak az elhalt sejtek, baktériumok, vírusok és a tumorsejtek. A fagocitizáló sejtek (ártalmatlanító sejtek) képesek eltávolítani a kórokozókat a nyirok- vagy vénás rendszeren keresztül, és ezáltal fontos szerepet töltenek be az immunvédelemben. A hízósejtek (mastociták) különösen aktívak a gyulladásos folyamatok szabályozásában.