Mi a choroidalis plexus?
A plexus choroideus összefonódott vér hajók. Mindkét ér (futás felé szív) és artériák (futás a szívtől távol) részt vesznek a plexus kialakulásában. Mindegyikük az üreg belsejében található üregekben található agy (agykamrák), amelyek tele vannak cerebrospinalis folyadékkal (likőrrel). A choroidealis plexus feladata a cerebrospinalis folyadék kialakítása és a kamrákba juttatása.
A choroidalis plexus anatómiája
A plexus choroideus két rétegből áll. A belső réteg (lamina propria) a puha speciális formájából áll agyhártya (pia mater). Gazdagon elágazó, apró vér hajók (kapillárisok).
A kapillárisok a vénák és az artériák közötti átmenetet képviselik. A külső réteg (lamina epithelialis) ugyanúgy specializálódott idegszöveti támogató sejtekből áll. Ezt a speciális sejttípust ependym sejteknek nevezzük.
Szűrik a vér a belső rétegből és így előállítja a cerebrospinalis folyadékot (likőrt). Több plexus choroideus van. Alkoholos üregekben helyezkednek el agy (agykamra).
Vannak 4 agy kamrák. Az első két (laterális kamrák) egymás mellett helyezkednek el, egy-egy az agy minden féltekéjén. A harmadik és a negyedik kamra az oldalsó kamrák alatt helyezkedik el.
A negyedik kamra a gerinccsatorna (Canalis centralis). Az üregeket lyukak és kis járatok kötik össze. A plexus choroideus az oldalsó kamrákban található, főleg az alsó oldalon.
A harmadik és a negyedik kamrában inkább a felső oldalon helyezkedik el. A negyedik kamrának különlegessége van: a negyedik kamra oldalán kis lyukak (Apertura lateralis, Foramen Luschkae) találhatók. A choroidalis plexus egy része ezeken a lyukakon keresztül halad kifelé. Ezt a szerkezetet alakja miatt Bochdaleck virágkosárának nevezik.
A choroidalis plexus működése
A choroidalis plexus feladata a cerebrospinalis folyadék képzése. Naponta körülbelül 500 ml cerebrospinalis folyadékot termel. A koroid így a plexus naponta többször megújítja az egész cerebrospinalis folyadékot.
A cerebrospinális folyadék elengedhetetlen az agy túléléséhez. Úgy tartalmazza az agyat, mintha a vízben lebegne. Ez megvédi a sokkoktól.
Ezenkívül a cerebrospinalis folyadék felhajtóereje csökkenti az agy súlyát. Ez megakadályozza a nyomás hatása által okozott sérüléseket is. A cerebrospinális folyadék másik fontos funkciója az agy idegsejtjeiből származó salakanyagok ártalmatlanítása.
Az idegsejtek anyagcseréje során olyan anyagok keletkeznek, amelyeket az idegsejtek már nem használhatnak. A cerebrospinális folyadékba kerülnek. Ez áramlási irányával szállítja őket be a nyirokrendszer.
A plexus choroideus biztosítja, hogy elegendő cerebrospinalis folyadék álljon rendelkezésre ezeknek a feladatoknak a végrehajtásához. A cerebrospinális folyadékot úgy állítja elő, hogy kiszűri a vért a belső rétegének kapillárisaiból. A vér folyadékát (a vérplazmát) elválasztják a vér szilárd komponenseitől (a vérsejtektől).
Az ependimális sejtek koroid a plexus más anyagokat is felszabadít az így kapott folyadékba, mint pl nátrium, magnézium, klorid, glükóz és vitaminok. Ez ezeknek az anyagoknak a megnövekedett koncentrációjához vezet a folyadékban, és az idegsejtek optimális mennyiségének ellátását szolgálja. A Plexus choroideus ciszták a plexus chroideus szövetében található ciszták.
A ciszták zárt, újonnan kialakult üregek egy szervben. A plexus choroideusban szinte kizárólag születendő gyermekeknél találhatók meg. Előfordulhatnak egyenként vagy több helyen.
Általában csak néhány milliméter nagyságúak. A legtöbb esetben a ciszták nem okoznak problémát. 1-2: 100 gyermeknél viszonylag gyakran fordulnak elő.
Ennek során terhesség (a terhesség 28. hetéig) általában önmaguktól vonulnak vissza. A legtöbb esetben a plexus-choroidalis cisztákat észlelik egy an során ultrahang a terhes nő és a gyermek vizsgálata (szonográfia). Az ilyen megállapítások nagy bizonytalansághoz és aggodalomhoz vezethetnek.
A plexus-choroidalis ciszták azonban nem jelentenek betegséget. Maga a ciszta nem befolyásolja a gyermek agyi fejlődését a születés előtt. Rendkívül ritka esetekben a ciszták olyan kedvezőtlenül helyezkedhetnek el, hogy blokkolják a cerebrospinalis folyadék kiáramlását és felhalmozzák a cerebrospinalis folyadékot a gyermekben fej (belső hydrocephalus).
Ez a ritka szövődmény általában csak születés után jelentkezik, és kezelhető. Ha a plexus choroidalis ciszták egy egyébként figyelemre méltó folyamat során jelentkeznek terhesség, általában teljesen ártalmatlanok. Statisztikailag azonban a kromoszóma-rendellenesség fokozott kockázatával járnak. Különösen a triszómia 18 (Edwards-szindróma), azaz három jelenléte kromoszómák 18, ebben az esetben nőtt.
Ez a kockázat ismét kissé megnő, ha az anya 35 évesnél idősebb, vagy a plexus-choroidalis ciszták mindkét oldalon megjelennek. Ezért egy részletesebb ultrahang a gyermek vizsgálatát (finom ultrahang) el kell végezni. Ezenkívül a 28. SSW-n keresztül ellenőrizni kell a ciszták létezését.
Invazív diagnosztika (magzatvíz mintavétel vagy chorionus villus mintavétel) szintén alkalmazható a kromoszóma-rendellenesség kizárására. Ezekben a vizsgálati módszerekben a magzatvíz vagy annak része placenta kilyukadt. Ez növeli a vetélés akár 2% -kal.
A kromoszóma-rendellenességű gyermek születésének kockázata lényegesen kisebb, ha a megállapítások nem feltűnőek. Ezért, ha a megállapítások nem feltűnőek, egy ilyen vizsgálatot nagyon kritikusan kell mérlegelni. Ha a megállapítások szembetűnőek, akkor lehetősége van invazív diagnosztikai konzultációra.
Ezt emberi genetikusnak vagy megfelelő képzettséggel rendelkező orvosnak kell elvégeznie. A konzultáció során ki kell számolni és meg kell magyarázni az egyéni kockázatot. A plexus choroideus daganatai lehetnek jóindulatúak vagy rosszindulatúak.
A jóindulatú forma plexus papilloma, a rosszindulatú forma plexus carcinoma néven ismert. Az esetek 80% -ában a plexus choroideus tumor egy plexus papilloma. A choroidealis plexus daganatai általában csecsemőkorban vagy gyermekkor, később lényegesen ritkábbak.
A daganat gyakran termel likőrt. Elzárhatja a szesz kiáramlási útját is. Ez folyadék felhalmozódásához vezet az agyban, az úgynevezett hydrocephalusban.
Ez megnövekedett nyomást gyakorolhat az agyra és más tünetekre, mint pl fejfájás, hányinger, hányás és rohamok. A diagnózist olyan képalkotó eljárásokkal állapítják meg, mint a számítógépes tomográfia, a mágneses rezonancia képalkotás vagy a biopszia a daganat. A terápia a daganat esetleg teljes mikrosebészeti eltávolításából áll, amelyet esetleg követ sugárkezelés.
Plexus papilloma esetén a terápia utáni túlélés esélye jó. Csak ritkán fordul elő a daganat, vagy nem lehet teljesen eltávolítani. A plexus carcinoma viszont gyakran áttétet ad.
Ezért a prognózis sajnos nem kedvező. A diagnózist olyan képalkotó technikákkal állapítják meg, mint a számítógépes tomográfia, a mágneses rezonancia képalkotás vagy a biopszia a daganat. A terápia a daganat esetleg teljes mikrosebészeti eltávolításából áll, amelyet esetleg követ sugárkezelés.
Plexus papilloma esetén a terápia utáni túlélés esélye jó. Csak ritkán fordul elő a daganat, vagy nem lehet teljesen eltávolítani. A plexus carcinoma viszont gyakran áttétet ad.
Ezért a prognózis sajnos nem kedvező. A plexus choroideus meszesedése a szilárd anyagok lerakódása a plexus choroideus területén. Ennek nem feltétlenül kell meszesedésnek lennie, fehérjék ehhez a képhez is vezethet.
A meszesedéseket általában véletlenszerű megállapításként veszik észre olyan képalkotó eljárásokban, mint a mágneses rezonancia képalkotás vagy a számítógépes tomográfia. Mivel a meszesedés viszonylag sok embernél fordul elő, különösen idősebb korban, jelenleg azt feltételezik, hogy ennek nincs betegségértéke. Bizonyos esetekben a meszesedés jelezheti a vaszkuláris meszesedését hajók az agy (érelmeszesedés) vagy kisebb trauma. Nagyon ritkán az agydaganatok fokozott előfordulását is megfigyelték.
