Placenta

Szinonimák

méhlepény, méhlepény

Meghatározás

A méhlepény során keletkezett szerv terhesség, amely magzati és anyai részből áll. A placenta számos funkciót tölt be. Táplálékot és oxigént biztosít a gyermek számára, különféle termel hormonok és anyagcserére használják.

A méhlepény általában korong alakú, vastagsága körülbelül 3 cm, átmérője 15 és 25 cm között van. Súlya körülbelül 500g. Intakt méhlepény esetén nincs kapcsolat az anya és a magzat között vér.

Ez a rész különösen érdeklődőknek szól, különben hagyja ki ezt a részt! A megtermékenyített petesejt korai fejlődése során a megtermékenyítést követő 4. naptól két különböző típusú sejt, az embrioblasztok és a trofoblasztok különböznek egymástól. A trofoblasztok fontosak a placenta fejlődése szempontjából, különösen a belőlük kibontakozó sejteket syncytiotrophoblastoknak nevezik.

A syncytiotrophoblastok sejthalmaza a megtermékenyítést követő 9. napon lazul fel, és kis üregeket (lacunákat) képez. Mivel a megtermékenyített petesejt beültetett a méh falába, a kis anya vér hajók (kapillárisok) a méh izomrétegében kitágultak és torlódtak. Ez az úgynevezett sinusoidok kialakulását okozza.

Az egyre növekvő syncytiotrophoblastok megrágják az anyai sinusoidokat, így az anyai vér beszivárog az üregekbe. A syncytiotropophlastok villiumokká fejlődnek, amelyek a harmadik hét végén átalakulnak és végül harmadlagos villiakká válnak, amelyekben a magzati vér hajók képződnek. A méhlepény magzati és anyai részből áll.

Az anyai részt az izomréteg képezi méh. A magzati rész a villiban gazdag petemembrán (chorion frondosum), amely a gyermek alatt helyezkedik el és a fent említett sejtekből, a trofoblasztokból áll. E két rész között van egy hely, amely körülbelül 150-200 ml anyai vérrel van tele.

Ez a vér anyai eredetű hajók a méhfalban. A vérrel teli térben sok villi található ágaival, amelyeket aztán villi fának neveznek. Ezeket a villi fákat az anya vére mossa körül, így az anya és a gyermek közötti anyagcsere a különböző szállítási mechanizmusok miatt bekövetkezhet a felszínükön.

Fontos azonban, hogy az egészben terhesség az anyai vért sejtréteg választja el a magzati vértől. Ezt a szűrőmembránt ezért placenta gátnak is nevezik. Az anyai rész irányában a méhlepény legfeljebb 38 lebenyből (sziklevélből) áll, amelyek mindegyikében legalább két ilyen villi található, és össze vannak kapcsolva.

A 14. héten terhesség (SSW), a méhlepénynek megvan a végleges szerkezete. Vastagsága a terhesség 5. hónapjáig növekszik, míg a területe az 5. terhességi hónap után tovább növekszik, és végül eléri az átmérőjét 15 és 25 cm között. A legtöbb esetben a méhlepény korong alakú szerkezet.

Más formák azonban ismertek. A méhlepény lehet karéjos, osztott, másodlagos lebengyel vagy öv alakú. Nagyon ritkán csak a villiák diffúz eloszlása ​​figyelhető meg.

A méhlepény fontos funkciója az anyák és a gyermekek közötti cseréje. Különösen az anyától származó víz és oxigén éri el a villi magzati erét a koncentráció különbségei miatt. Ezek az erek végül egyesülnek a ér az köldökzsinór (Vena umbilicalis), amely a tápanyagokkal és oxigénnel dúsított vért hordozza a gyermek testébe.

Fontos, hogy a vér elhaladjon a máj, így az egész szervezet hozzáférhet az általa szállított anyagokhoz, és nem mindegyiket használja fel a máj. Cukrok (glükóz), fehérjék (aminosavak és fehérjék) és zsírok is a gyermek vérébe jutnak a méhlepény különböző transzportereinek segítségével. Egy bizonyos típusú antitest (immunglobulin G) felszívódása szintén külön említést érdemel, mivel a születendő gyermek számára bizonyos fokú védelmet nyújt bizonyos fertőzésekkel szemben.

Ennek ellenére néhány baktériumok és a vírusok behatolhat a placenta gátjába és bejuthat a gyermek szervezetébe. Ennek az átmenetnek köszönhetően a születendő gyermek ennek ellenére megfertőződhet és megbetegedhet egyik vagy másik fertőzésben, különösen azokban, amelyeket az okoz vírusok. Ugyanígy egyes gyógyszerek a placentán keresztül jutnak be a gyermek testébe. Ezért a terhesség alatt nagyon fontos gondoskodni arról, hogy ne vegyenek be ilyen gyógyszereket, mert károsíthatják a gyermek fejlődését.

A gyermek által kiválasztott anyagokat a méhlepény két artériáján keresztül juttatják vissza a méhlepénybe köldökzsinór (Arteriae umbilicales) és a bolyhokon keresztül az anya vérébe engedhető. Az anya teljesen lebonthatja vagy átalakíthatja az ilyen kiválasztódási termékeket, és kiviheti azokat a testéből. A méhlepény második fő feladata a nagy mennyiségű hormonok amelyekre szükség van a terhesség alatt, és amelyeket az anya mirigyei nem tudnak további előállítani.

Egyrészt a női nem hormonok progeszteron és ösztrogén termelődik. Progeszteron elősegíti a mellfejlődést, a tejtermelést (laktogenezist) és gátolja az izomzat összehúzódását méh. A mell növekedése és méh az ösztrogén hatásnak köszönhető.

Az ösztrogén koncentrációja az anyai vérben és vizeletben a gyermek vitalitásától függ, mivel átalakítja az elődöket. Ennek ellenére ennek a módszernek ma alig van jelentősége a terhes nők és gyermekeik vizsgálatakor. Egy másik nagyon jól ismert hormon az úgynevezett humán koriongonadotropin (HCG).

Biztosítja, hogy a megtermékenyített petesejt méhének izomrétegét ne utasítsák el. Ez a petesejtek első érését is okozza petefészkek egy női gyermekről és a herék bele a herezacskó férfi gyermekekben. A gyakorlatban ezt a hormont használják a terhesség kimutatására a terhességi teszt.

Ennek magas koncentrációja ugyanis kimutatható az anyák vizeletében korai terhesség. Emellett előáll az emberi placenta aktogén (HPL), amely zsírokat biztosít az anya energiaellátásához és tükrözi a placenta funkcionális állapotát, valamint az emberi koriontirotropint (HCT), amelynek működését még nem sikerült teljesen tisztázni.