Az egészséges alvás fontos a közérzet és a teljesítmény szempontjából. Ugyanakkor az emberek nem mindig alszanak egyformán mélyen. Egy alváson belül a test több alvási ciklust él át, amelyek közül az egyik a mély alvás.
Mi a mély alvás?
Az emberi alvási ritmus különböző alvási fázisokra osztható. Az elalvási fázis után a test mély alvási fázisba lép. Ez körülbelül fél órával az elalvás után kezdődik. Az emberi alvási ritmus különböző alvási fázisokra osztható. Az elalvási fázis után a test mély alvási fázisba lép. Ez körülbelül fél órával az elalvás után kezdődik. Ebben a ciklusban az elektroencefalogram - röviden EEG - az alvás laboratóriumában szabályos hullámmintákat mutat vályúkkal. Az első mély alvási szakasz általában a leghosszabb és körülbelül egy órán át tart. A mély alvást könnyebb álmodás vagy REM fázisok szakítják meg. A REM a „gyors szemmozgást” jelenti, és egy olyan szakaszra utal, amely nagyon közel áll az ébrenléthez. Az emberi test átlagosan négy-hat alvási ciklust él át éjszakánként, amely könnyű alvást, mély alvást és álom alvást tartalmaz. Egy ciklus körülbelül kilencven percig tart. Reggel felé rövidül a mély alvás időtartama. Körülbelül négy óra elteltével az emberek alig alszanak mély álomba. A kutatások azt mutatják, hogy a kora reggeli ébredés nem befolyásolja a teljesítményt, mindaddig, amíg a szervezet teljes mértékben ki tudta használni a számára szükséges első mély alvási fázist.
Funkció és feladat
Alapvetően az alvás szinte valamennyi pozitív hatását a mély alvás fázisai váltják ki. Általánosságban elmondható, hogy az alvás a test helyreállítását és regenerálódását szolgálja. Egy mozgalmas nap után kimerültség és fáradtság jelzi a test alvásigényét. A tartalékok a mély alvás időszakában töltődnek fel. A immunrendszer a megnövekedett hormontermelés erősíti. Az izmok ellazulnak mély alvás közben vér nyomás és keringés csökken. A kortizol szintek a legalacsonyabbak ebben a szakaszban. A kortizol egy olyan feszültség hormon, amely a mély alvás fázisában csökken. Ezenkívül a tanult információkat ebben az időszakban lehet a legjobban megjegyezni. Így a mély alvás fázisai nemcsak a fizikai felépülést szolgálják, hanem pozitívan hatnak a mentális állapotra is. Ennek bizonyítására számos olyan tanulmányt végeztek, amelyek során a tesztalanyoknak lefekvés előtt memorizálniuk kellett a mintákat. Ezeket ébredés után kellett reprodukálni. Ahogy az várható volt, jobb eredményeket értek el, mint azok a tesztalanyok, akiket alvás után először mutattak be a mintával. A nap eseményei mély álomban vannak rendezve, és az álom fázisaiban kerülnek feldolgozásra. Ennek során a agy nem fontos információkat rendez, és negatív és pozitív tapasztalatokat szervez. A test teljesítménye különösen a mély alvás fázisában biztosított. Azonban ez az alvási szakasz is, amelyben az emberek a legvalószínűbbek beszél vagy alvajárás álmukban. A legtöbb esetben ez nem okoz hátrányt az illető számára. A partnerek számára azonban alvajárás zavaró és kellemetlen lehet. Az érintett személyt viszont ebben a szakaszban nem szabad zavarni. Azok, akiket mély álomban ébresztenek, általában dezorientációt és zavart állapotokat mutatnak, mivel a test tudatfunkciói teljesen le vannak állítva a helyreállítás érdekében.
Betegségek és betegségek
Ezeket a szempontokat figyelembe véve úgy tűnik, hogy nem meglepő, milyen hatása van alvászavarok hatással lehet az emberi testre és a mindennapi életre. Az alvás zavarokkal való folyamatos megszakítása döntően megzavarja az emberek alvási ciklusait. A helyreállítás és a regeneráció így már nem garantálható. Az érintett személyek nyugtalanságot szenvednek, és panaszkodhatnak rájuk fáradtság és a a koncentráció hiánya. Ha időről időre ez a helyzet, akkor nem kell tartani a további következményektől. A rendszeres alvászavarok viszont negatívan hatnak a szervezetre. feszültség, kimerültség és koncentráció nehézségek az eredmény. Az érintettek gyakran könnyebben ingerlékenyek, és már nem tudják elvégezni a mindennapi feladatokat a megszokott hatékonysággal. Ezen felül fizikai alkalmasság szintén csökken. Az eredmény az fáradtság. Alvászavarok gyakran izomfeszültség kíséri, mivel a test nem képes ellazulni a szükséges mértékben. Különböző panaszok és betegségek fordulnak elő az alvás fázisaiban, és megzavarják azok nyugalmát. Ide tartozik például az ún alvási apnoe. Ez egy olyan betegség, amelyet alvás közbeni légzésleállás jellemez. Ennek eredménye a nappali álmosság és a mikrohullám. Ezenkívül számos másodlagos betegséget kiválthat az alvási apnoe szindróma. Az állandó éjszakai ébredést a test elégtelen miatt bekövetkező riasztási reakciói okozzák oxigén kínálat. Az ébredést gyakran nem érzékelik tudatosan. Az egészséges alvást megakadályozó másik rendellenesség a narkolepszia. Ez a túlzott nappali álmosság, amely ellenőrizetlen elalvással társul. Ezenkívül zavart az éjszakai alvás. A mindennapi élet vagy pszichológiai okok által kiváltott zavart alvási ritmus mellett a lakosság legfeljebb 10% -a szenved rendszeresen nyugtalan láb szindróma. A rendellenesség a végtagok mozgatásának késztetésében nyilvánul meg, amelyet kellemetlennek tartanak, és megakadályozza a páciens elalvását. Ez egy neurológiai rendellenesség, amelyet az érintettek gyakran nem érzékelnek ilyennek. A zavart alvási ritmus gyakran a teljesítmény csökkenéséhez, valamint a depressziós hangulathoz és a nappali fáradtsághoz is vezet. A legtöbb esetben olyan gyógyszerek, mint pl altatók or antidepresszánsok megkönnyebbülést nyújtani. Az alvási szokások megváltoztatása szintén csodákra képes. A rendszeres alvási rituálék nemcsak az egészséges alvási szokások tudatosítását segítik elő, hanem segítenek a szenvedőknek jobban megszervezni a napjukat.
