Méhnyakrák: teszt és diagnózis

Rákszűrési intézkedések (KFEM) / méhnyakrák-szűrés

A méhnyakrák átlagos kockázatának kitett tünetmentes nőknek a következő szűréseket kell elvégezniük:

  • Méhnyakrák szűrés: A törvény szerint a citológiai kenetvizsgálatokat (Pap-teszteket) évente egyszer el kell végezni 20 éves kortól kezdve; 2018-tól kezdődően a nőket a rákszűrési intézkedések (KFEM) részeként kell tesztelni az alábbiak szerint. A méhnyakrák szűrésének a következőképpen kell történnie:
    • ≥ 20 éves: éves tapintási vizsgálat.
    • 20 - 34 éves kor: éves Pap-kenet (citológiai vizsgálat Papanicolaou szerint; méhnyak-kenet / sejtkenet a méhnyak).
    • ≥ 35 éves kor: 3 évenként kombinált vizsgálat:
      • Teszt a genitális fertőzésekre humán papillomavírussal (HPV).
      • Pap kenet
  • A kóros Pap-teszteket (IIw, III, IIID) triage segítségével tisztítják citológia vagy kolposzkópia segítségével. Ha 30-34 éves nőknél abnormális citológiai eredményeket észlelnek, HPV-tesztet végeznek tisztázásként vagy triage-tesztként vagy kolposzkópiaként:
    • HPV teszt: a HPV DNS molekuláris kimutatása (differenciálás az alacsony és a magas kockázat között HPV fertőzés); pozitív HPV-kimutatással rendelkező nőknél jelenleg további pontosítás ajánlott citológiai úton Megjegyzés: A negatív HPV-teszt kizárja a CIN 5+ (CIN 30 = carcinoma in situ) biztonságosabb és hosszabb, mint egy nem feltűnő citológia.
    • A következő tesztek állnak rendelkezésre az onkogén aktivitás („rák aktivitás”) becsléséhez:
      • Biomarkerek:
        • P16 (tumor szuppresszor fehérje; a HPV onkogén aktivitásának közvetett markere).
        • Ki 67 (proliferációs marker). A HPV-fertőzés fokozott proliferációt indukál a sejtmagokban, amelyet a színimmunocitokémia szemléltet

        Megjegyzés: Csak mindkét biomarker egyidejű kimutatása jelzi a nyaki sejt onkogén transzformációját („rosszindulatú transzformáció”), a tartósan magas kockázatú HPV-fertőzés által okozott onkogén transzformációt („rosszindulatú transzformáció”), valamint a differenciális kolposzkópiával (cervicalis endoscopy) történő további tisztázás indikációját minta kivágása (szövetminta eltávolítása diagnosztikai célokra) HPV-pozitív nőknél a méhnyakrák-prekurzorok kialakulásának kockázatát a két biomarker, p16 és Ki 67 jobban megbecsülheti:

        • A pozitív Pap-tesztet mutató nők körében az ötéves kumulatív kockázat méhnyakrák prekurzorok (≥ CIN2) kettős festéssel szignifikánsan magasabb, 31%, szemben 25%.
        • Azoknál a nőknél, akiknek a p16 / Ki-67 tesztje negatív volt egy nem feltűnő Pap-teszt eredményéhez képest, a méhnyakrák a prekurzor kockázata lényegesen alacsonyabb, 8.5%, szemben 12.3%.

        KÖVETKEZTETÉS: Valószínű, hogy a szűrési intervallum három évre meghosszabbítható HPV-pozitív nőknél, negatív biomarker-teszttel.

      • HPV L1 kapszid fehérje detektálás: immunocitokémiai detektálás kenetkészítményben.
        • Az észlelés azt jelzi, hogy a immunrendszer sikeresen küzdhet a beteg sejtekkel.
        • Ha az L1 kapszid fehérje nem mutatható ki, akkor a fertőzés méhnyakrák felé történő progressziójára (progressziójára) kell számítani
    • Differenciális kolposzkópia biopszia (szövetminta) szövettani tisztázásra (finom szöveti vizsgálat), mint a magas kockázatú diagnózis felállítását követő azonnali nyomon követési lépés HPV fertőzés a köztes lépések nélkül: Biomarker vagy L1 kapszid fehérje.

További megjegyzések

  • A nyílt jelölésű COMPASS (Cytology and Primary HPV Screening in Australia) vizsgálat előzetes eredményei azt mutatják, hogy 2% -os CIN1.0 + kimutatási arány mellett 0.1%, a HPV-teszt szignifikánsan jobb volt a Pap-szűrésnél.
  • Az amerikai prevenciós szolgálatok munkacsoportja (USPSTF) az onkogén DNS kimutatását fontolgatja vírusok (HPV-teszt) 30 éves és idősebb nőknél a jobb szűrési módszer: először azt javasolja, hogy a 30-65 éves nők 5 évente végezzenek HPV-tesztet Pap-teszt nélkül.
  • Nem minden méhnyakrákot okoz a HPV. A 8 vizsgált elsődleges daganat közül 178-ban a tumor genomikai elemzése nem talált bizonyítékot a HPV és annak onkogénjeivel, például E6 és E7 (= HPV-negatív karcinómák) való fertőzésre. A nyolc karcinómából hét nagy hasonlóságot mutatott az endometrium karcinómával (rák az méh), vagyis más génekben is különböznek egymástól.

Kóros visszatérő citológia diagnosztikai eljárása.

Pap IIID / IVA: kolposzkópia (nyaki endoszkópia) → biopszia (szövetminta):

  • CIN I → vezérlés
  • CIN II / III → műtéti eltávolítás (lásd műtét: preinvazív elváltozások).

Pap IV B: kolposzkópia → biopszia

  • CIN III → műtét (lásd d.)
  • Invazív carcinoma → műtét (.sd)

Megjegyzés: A magas kockázatú HPV-vel járó nyaki dysplasia jelenlétében az anális Pap-teszt is minden harmadik nőben kóros.

Laboratóriumi diagnosztika méhnyakrákban

2. rendű laboratóriumi paraméterek - az előzmények eredményeitől függően, fizikális vizsgálatstb. - a differenciáldiagnosztikai munkához

* A méhnyakrák 80% -a laphámrák!