Artikuláció: Funkció, Feladatok, Szerep és Betegségek

A jó és tiszta artikuláció elengedhetetlen a kommunikáció sikeréhez. Azokat, akik hibátlanul tudják megfogalmazni az elhangzottakat, a beszélgetőpartner jobban megérti. Az artikuláció elsősorban a beszédeszközök és a beszédközpont közötti jó interakciótól függ.

Mi a kommunikáció?

A kommunikáció sikeréhez elengedhetetlen a jó és tiszta artikuláció. Az artikuláció alatt az emberek azon képességét értjük, hogy tudatosan és koncentráltan ellenőrizzék a szavak és mondatok kiejtését. Fontos szerepet játszik a fonológiai, nyelvtani és morfológiai szempontok. A helyes artikulációhoz ép beszédeszközökre van szükségünk, mint pl száj, nyelv, fogak, szájpadlás, uvula, gége és a légzés. Ugyanolyan egészséges neurofiziológiai alapoknak kell lenniük. Ezek az alapok tartalmaznak egy ép beszédközpontot, amely a jobbkezes embereknél szinte mindig egyszerre helyezkedik el a bal agyfélteke temporális és frontális lebenyén. agy. A beszédközpont csak az emberek 10% -ában található a jobb oldalon. Az artikulációt főként a homloklebeny Brocca központja irányítja. A temporális lebeny Wernicke központja szintén hatást gyakorol, de ez csak betegség esetén válik nyilvánvalóvá. A beszédközpont megfogalmazza azokat a szavakat és kifejezéseket, amelyeket beszélünk, miközben az érintett izmok mozgásba hozzák a beszédeszközöket.

Funkció és feladat

Az artikuláció nemcsak arra szólítja fel a beszélőt, hogy magánhangzókat és mássalhangzókat állítson elő. Levegőáramokat, feszült és hangsúlytalan hangokat, valamint hangos és hangtalan hangokat hoz létre, amelyeket megkülönböztetnek a tagolás helye és a tagolás módja. Ezért a nyelvtől és a nyelvjárástól függően úgynevezett fogászati ​​hangokat, orrokat, szeméremtesteket, plozívumokat, záróhangokat és még sok minden mást fogalmazunk meg. Ezen kívül vannak olyan paraméterek, mint az intonáció, a ritmus és az érzelem a hangban. Minél pontosabb a artikuláció egy beszélgetési aktusban, annál sikeresebb lesz, feltéve, hogy a sikeres kommunikáció a cél. Világosan fogalmazunk, hogy jobban megérthessük. Míg az egészséges emberek szinte azonos tervezésű artikulációs apparátussal rendelkeznek, a kiejtés az eredet és a szocializáció függvényében változhat. Ezért a beszélgetőpartnereknek alkalmazkodniuk kell egymáshoz, hogy megértsék egymást. Az evolúciótörténet szempontjából az artikuláció különbözteti meg az embereket történelmi elődeiktől és állataiktól. Ennek oka, hogy a pontos és összetett artikuláció az emberek egyik fő vívmánya. A megfelelő artikuláció jobb fejlődési lehetőségeket és esélyeket nyit meg a társadalomban az egyén számára. Segít elkerülni a félreértéseket és lehetővé teszi a jobb együttélést. Meg kell tanulni a jó artikulációt. A csecsemők és a kisgyermekek szüleiktől megtanulják. A gyermekek és serdülők elsősorban az iskolában javítják. De a felnőtteknek is állandóan figyelniük kell kiejtésükre és koncentrálniuk, ha azt akarják, hogy jól megértsék őket. Akik rendelkeznek a mondanivaló fogalmával, képesek következetesen megfogalmazni a szavakat és a mondatokat, és így megfogalmazni őket. Az artikulálás tehát szorosan összefügg a gondolkodással, de a cselekvéssel is.

Betegségek és panaszok

A beszéd artikulációja azonban számos problémát is felvethet. Csúszik a nyelv, a szó összetévesztése és a kiejtési hibák ebben a kontextusban egészen normálisak. Eszméletlen folyamatokra utalnak, és nyelvi ösztönöket ébresztenek a nyelvi üzenet feladójában és fogadójában. Az artikulációnkat befolyásoló betegségek nemcsak a kimerültség, a közöny és a túlfáradtság állapotát tartalmazzák. Artikulációs problémák gyermekkor a serdülőkort pedig a szülőknek, szélsőséges esetben pedig logopédusnak vagy logopédusnak kell segíteniük. Másrészről az artikulációs problémák, amelyek aránytalanul gyakoriak az egyénben, eltérnek egymástól. Ezekben az esetekben kommunikációs zavarról beszélhetünk. A nem megfelelő artikulációban megnyilvánuló kommunikációs rendellenességek közé tartozik a dadogás, és elmosódott beszéd. Ide tartoznak olyan súlyos beszédveszteségek is, mint az afázia, valamint Alzheimer-kór betegség és egyéb emlékezet rendellenességek. Másrészt az artikulációt olyan tényezők befolyásolhatják és ronthatják, mint pl alkohol, szerek, gyógyszerek, sokkok vagy trauma. Ha hosszú távon a személyiségképe alkohol vagy a drogosok megváltoznak, ennek hosszan tartó vagy visszafordíthatatlan következményei lehetnek az egyén artikulációs pontosságára is. Ezek a negatív esetek magukban foglalják a Korsakow-szindrómát, amelyben kifejezetten a Wernicke-központ károsodott. Ezt a szindrómát kiválthatja túlzott alkohol fogyasztás. Vannak visszafordíthatatlan beszédhiányok. Így az artikuláció veszteségei is visszafordíthatatlanok. Ez fonológiai szinten különösen nyilvánvaló. A hangok bizonyos kombinációi néha csak nagy erőfeszítéssel hozhatók létre. Ez sok, a fent említett klinikai képben szenvedő Korsakow-szindrómára is igaz. Végül meg kell említeni az életkorral kapcsolatos artikulációs problémákat is, amelyek egy bizonyos életkor után valami egészen normálisak.