Hólyagkövek: okok, tünetek, kezelés

Rövid áttekintés

  • Tünetek: A kis húgyhólyagkövek gyakran nem okoznak tüneteket. A kólikás alhasi fájdalom, vizelési fájdalom, véres vizelet jellemző a nagyobb kövekre.
  • Kezelés: A legtöbb esetben nincs szükség kezelésre, a kis kövek maguktól kimosódnak. Nagyobb kövek esetén a kövek kezdetben gyógyszeres úton feloldódnak vagy méretüket csökkentik, lökéshullámok összezúzzák, endoszkóppal és cisztoszkópiával eltávolítják. Csak ritkán van szükség nyílt műtétre.
  • Okok: A vizelet áramlásának zavara, prosztata megnagyobbodás, húgyúti fertőzések, anyagcserezavarok, bizonyos ásványi anyagok túlzott bevitele az étrendben
  • Kockázati tényezők: Kiegyensúlyozatlan étrend túl sok zsírral, fehérjékkel és sókkal, oxálsavban gazdag ételek, elégtelen folyadékbevitel, egyoldalú diéták, prosztata megnagyobbodás idősebb férfiaknál, csontritkulás, vitaminhiány, húgyhólyagkatéter vagy sebészeti varratok a hólyagban.
  • Diagnózis: Szakorvosi (urológus) vizsgálat, vizelet laborértékek, ultrahang és röntgen vizsgálat esetleg kontrasztanyaggal, számítógépes tomográfia, cisztoszkópia.
  • Prognózis: A kő többnyire magától elmúlik, egyébként a kisebb beavatkozások gyakran sikeresek. Megelőzés nélkül a hólyagkövek gyakran többször is kialakulnak.

Mik a hólyagkövek?

A húgyúti kövek szilárd, kőszerű képződmények (concrement) a kifolyó húgyutakban. Ha a húgyhólyagban húgykő található, az orvos ezt a konkréciót hólyagkőnek nevezi. A húgyhólyag, mint tározó, összegyűjti a vizeletet, és speciális izmokon keresztül lehetővé teszi, hogy tetszés szerint felszabaduljon.

A hólyagkövek vagy magában a húgyhólyagban képződnek (elsődleges húgyhólyagkövek), vagy a vesében vagy az ureterekben, és végül a vizelet egyenletes áramlásával a húgyhólyagba jutnak (másodlagos hólyagkövek). A húgyúti kövesség tünetei mindkét formánál azonosak.

A hólyagkő akkor alakul ki, amikor bizonyos kőképző sók kikristályosodnak a vizeletben. Ez általában akkor fordul elő, ha a kérdéses só túl magas koncentrációban van jelen a vizeletben, és így meghaladja az oldhatósági küszöböt. Ha a só szilárd kristályt (konkréciót) képez, idővel egyre több réteg rakódik le rá, így a kezdetben kicsi konkréció egyre nagyobb vizeletkővé válik.

A só típusától függően, amelyből a kő képződik, az orvosok megkülönböztetik:

  • Kalcium-oxalát kövek (az összes húgyúti kő 75 százaléka)
  • „Struvit kövek” magnézium-ammónium-foszfátból (10 százalék)
  • húgysavból készült urátkövek (5 százalék)
  • Kalcium-foszfát kövek (5 százalék)
  • Cisztin kövek (ritka)
  • Xantin kövek (ritka)

A hólyagkövek sok esetben nem okoznak semmilyen tünetet, és a vizelettel maguktól kiürülnek a szervezetből. Ha azonban a húgyúti kövek elzárják a húgycsőbe vezető utat, vagy túl nagyok ahhoz, hogy önmagukban áthaladjanak a húgycsövön, a húgykövet orvosilag eltávolítják.

Mi a tünetek?

A hólyagköves embereknek gyakran nincsenek tünetei. Az, hogy a hólyagkövek okoznak-e tüneteket, elsősorban attól függ, hogy pontosan hol található a kő és mekkora. Ha szabadon fekszik a hólyagban, a vizelet kiáramlása a húgycsőbe nem zavart. Speciális tünetek ebben az esetben nem jelentkeznek.

Ha viszont szilárdan tapad a hólyag alsó falához, és mérete elzárja a hólyag húgycsőbe történő kilépését, tünetek jelentkeznek. A tüneteket egyrészt a gyakran éles szélű hólyagkő okozta nyálkahártya-irritáció, másrészt a gyakran a vesébe visszahúzódó vizelet okozza.

A hólyagkő tipikus tünetei a hirtelen fellépő kólikás alhasi fájdalom, amely néha az oldalakra is kisugárzik. Ezenkívül fájdalom jelentkezik a vizelés során, a vizeletpatak hirtelen megszakad, és vér is előfordulhat a vizeletben. Gyakori tünet az állandó vizelési inger, amely a vizelés során kis mennyiségű vizelettel jár (pollakiuria).

A húgycső teljes elzáródása esetén vizelet halmozódik fel a hólyagban, amely gyakran az uretereken keresztül a vesékig terjed. Ezt a helyzetet, amikor az érintett személyek már nem tudnak vizeletüríteni, az orvosok vizeletretenciónak vagy ischuriának nevezik.

Ezeken a tüneteken kívül sok szenvedőben egyre nyugtalanabb a mozgás. Ez azért van, mert öntudatlanul olyan testhelyzetet keresnek, amelyben a fájdalom csillapodik. Folyamatosan változnak fekvő helyzetből álló helyzetbe, vagy sétálnak. Ezenkívül a fájdalom következtében néha hányinger, sőt hányás is fellép.

Ha fájdalmat észlel vizelés közben, vagy szokatlan, görcsös fájdalmat észlel az alhasban, a legjobb, ha azonnal orvoshoz fordul, és tisztázza az okát. Ha a vizelet a vesékbe kerül, vesekárosodás lehetséges.

A férfiakat statisztikailag nagyobb valószínűséggel érintik a hólyagkövek. A húgyúti kövesség tünetei férfiaknál és nőknél azonosak.

Hogyan kezelhetők a hólyagkövek?

A hólyagkő mérete és elhelyezkedése határozza meg, hogy az orvos eltávolítja-e, vagy megvárja a spontán váladékozást. A legtöbb esetben nincs szükség speciális kezelésre a hólyagkő esetén. A kisméretű (legfeljebb öt milliméteres) kövek és a hólyagban szabadon fekvő kövek tízből körülbelül kilenc esetben maguktól ürülnek ki a húgycsövön keresztül.

Néha bizonyos gyógyszerek (például a tamszulozin hatóanyag) elősegítik az eliminációt, ha például a prosztata megnagyobbodás összehúzza a húgycsövet. Egyes kövek (urátkövek, cisztinkövek) esetében az orvosok kémiai reakcióval (kemolitolízis) is igyekeznek a húgyhólyagköveket feloldani, illetve méretüket csökkenteni.

Mindenesetre ajánlatos sok folyadékot inni, hogy megkönnyítse a kövek átjutását.

Fájdalom esetén (ami gyakran előfordul, amikor a húgyúti kő átcsúszik a húgyúton), általában segítenek a fájdalomcsillapítók, például a diklofenak hatóanyaggal.

Ha a kő túl nagy ahhoz, hogy spontán elhaladjon, ha a kő elzárja a húgycsövet, és ha súlyos fertőzésre (urosepsis) utaló jelek vannak, a kezelőorvosnak műtéti úton kell eltávolítania a követ. Megpróbálja összetörni a kisebb húgyúti köveket csipesszel, vagy eltávolítani közvetlenül a cisztoszkópia során.

Az, hogy mennyi ideig tartózkodik a kórházban a beavatkozás után, attól függ, hogy mekkora volt az eltávolított kő, és hogy nem voltak-e komplikációk az eljárás során. Mint minden műtéthez, a cisztoszkópiához is vannak kockázatok. Általában fennáll annak a veszélye, hogy a kórokozók behatolnak a húgyhólyagba a műszereken keresztül, és begyulladnak. Emellett – bár nagyon ritkán – az orgonafalak megsérülnek, vagy akár kilyukadnak a használt műszerrel.

Néhány éve a legtöbb eljárás során nyomáshullámokat használnak a kövek feltörésére. Ezt az eljárást extrakorporális lökéshullám litotripsziának (ESWL) nevezik. Az ESWL során a nagyobb köveket a lökéshullámok elpusztítják, lehetővé téve az érintett egyének számára, hogy a törmeléket egyszerűen a vizeletükön keresztül ürítsék ki.

Ha a betegek a hólyagkő eltávolítása után is fájdalmat éreznek, ez a húgyhólyag-gyulladás (cystitis) jele lehet. Ezt szükség esetén antibiotikumokkal kezelik.

Ma már csak nagyon ritka esetekben alkalmaznak nyílt sebészeti módszert. Szükséges például, ha az orvos a cisztoszkópia során nem tudja elérni az endoszkóppal a hólyagot, mert a kő vagy más szerkezet elzárja a húgycsövet vagy a hólyag bejáratát.

Ha a hólyagköveket a hólyag ürítésének zavara okozta, a kezelőorvosnak a kőeltávolítás után a fő prioritása az ok kezelése. Férfiaknál a prosztata megnagyobbodás gyakran húgycső-elvezetési zavarokhoz, majd kőképződéshez vezet.

Ilyenkor az orvos először gyógyszeres kezeléssel próbálja meg kezelni a prosztata-megnagyobbodást. Erősen megnagyobbodott prosztata vagy ismétlődő húgyúti kövesség esetén azonban műtéti beavatkozás javasolt a kőképződést kiváltó ok megszüntetése érdekében. A legtöbb esetben az úgynevezett transzuretrális prosztata reszekció (TURP) javasolt. Ebben az eljárásban a prosztatát a húgycsövön keresztül távolítják el.

Hólyagkövek feloldása házi gyógymódokkal

Ha olyan tüneteket tapasztal, mint a kólikás fájdalom vagy véres vizelet, feltétlenül forduljon orvoshoz.

A húgyhólyagkövek eltávolítására szolgáló otthoni gyógymódok segíthetnek a kisméretű köveken, amelyeknek nincsenek vagy csak kisebb tünetei vannak. A húgyúti kövesség elleni házi gyógymódok többsége a megelőzésre is hatásos, mint például a sok folyadékivás és a kiegyensúlyozott étrend.

Bármi, ami serkenti a vizelet képződését, hasznos lehet a kis kövek vizelettel történő kiöblítésére. Ilyen otthoni jogorvoslati lehetőségek közé tartozik.

  • Gyógyteák
  • Igyál sok vizet
  • Lépcsőzés
  • Általában sok mozgás

Az otthoni jogorvoslatoknak megvannak a határai. Ha a tünetek hosszabb ideig fennállnak, nem enyhülnek, vagy éppen súlyosbodnak, mindig orvoshoz kell fordulni.

Hólyagkövek homeopátiás kezelése

A homeopátiában a Berberis aquifolium, a Berberis, a Camphora, a Coccus kaktuszok (közönséges mahónia, borbolya, kámfor és kochine pikkelysömör) készítményei D6-D12 hígításban cseppek, tabletták vagy gömböcskék formájában hatásosak a hólyagkövek ellen.

A homeopátia fogalma és specifikus hatékonysága ellentmondásos a tudományban, és tanulmányok nem támasztják alá egyértelműen.

Okai és kockázati tényezők

A húgyhólyagkövek ásványi sókból, nagyon ritkán fehérjékből állnak, amelyek általában feloldódnak a vizeletben, és kiürülnek vele a szervezetből. Bizonyos körülmények között ezek a sók kioldódnak a vizeletből ("kicsapódnak"), és leülepednek a húgyhólyagban. A kezdetben kicsi képződmények gyakran folyamatosan növekednek a további sók felhalmozódása miatt.

Az orvosok megkülönböztetik az elsődleges és másodlagos húgyhólyag köveket. Az elsődleges húgyhólyagkövek magában a hólyagban, míg a másodlagos húgyhólyagkövek a felső húgyúti szervekben, például a vesében vagy a húgyvezetékben képződnek, és a vizelettel együtt a hólyagba kerülnek. Az elsődleges hólyagkövek sokkal gyakoribbak, mint a másodlagos hólyagkövek.

A vizeletretenció tipikus okai közé tartozik a prosztata megnagyobbodása vagy a húgyhólyag ürítési zavara neurológiai károsodás miatt. A jóindulatú prosztata hiperplázia (BPH) nagyon gyakori az idősebb férfiaknál.

A húgyhólyagkövek olyan neurológiai betegségekben is előfordulhatnak, mint a sclerosis multiplex vagy a kiáramlási akadály miatti paraplégia. Ezeknél a betegségeknél a hólyag izomzatának összehúzódása és ezáltal a vizelés (vizelés) gyakran károsodik.

Húgyúti fertőzés esetén a baktériumok gyakran megváltoztatják a vizelet kémiai összetételét, ami növeli bizonyos anyagok kicsapódásának kockázatát. A szakértők például a magnézium-ammónium-foszfátból álló struvit köveket bizonyos baktériumok okozta húgyúti fertőzéseknek tulajdonítják.

Németországban a kedvezőtlen, magas állati zsírokban, fehérjékben és oxálsavat tartalmazó ételeket a hólyagkövek kialakulásának kockázati tényezőjének tekintik. Az oxálsav megtalálható például a diófélékben, a kávéban, a kakaóban, a rebarbarában, a répában és a spenótban.

A kőképző anyagok, mint az oxalát, kalcium, foszfát, ammónium és a húgysav (urát) csak bizonyos mennyiségben oldódnak fel a vizeletben. Ha a táplálékkal bevitt mennyiség meghalad egy bizonyos határt, az csapadékhoz vezethet.

A hólyagkövek egyéb kockázati tényezői a következők:

  • Túl kevés folyadékbevitel (tömény vizelet)
  • Kiegyensúlyozatlan étrend túl sok hús- és tejtermékkel
  • Megnövekedett D3-vitamin bevitel (például vitaminkapszulák)
  • B6-vitamin és A-vitamin hiánya
  • Csontritkulás a csontokból a vérbe jutó kalcium fokozott felszabadulásával
  • A mellékpajzsmirigy túlműködése (hyperparathyreosis) a kapcsolódó megnövekedett kalciumszint miatt a vérben
  • Túlzott magnéziumbevitel

A hólyagkövek minden korosztályban előfordulnak. Az idősebb és túlsúlyos emberek azonban hajlamosabbak a hólyagkövekre. A statisztikák szerint a férfiak gyakrabban érintettek, mint a nők. Náluk a prosztata jóindulatú megnagyobbodása (BPH) dominál okként.

Hólyagkövek: vizsgálat és diagnózis

Hólyagkő gyanúja esetén a húgyúti betegségekkel foglalkozó szakember (urológus) a megfelelő személy, akivel kapcsolatba kell lépni. A nagyvárosokban általában sok urológus dolgozik magánpraxisban, míg vidéken gyakran csak a kórházakban lehet urológust találni. Először a kezelőorvos felveszi a kórtörténetét.

Ennek során leírja az orvosnak jelenlegi panaszait és korábbi betegségeit. Ezután az orvos további kérdéseket tesz fel, például:

  • Pontosan hol fáj?
  • Van problémája a vizelettel?
  • Ön (férfiak) ismert, hogy megnagyobbodott a prosztata?
  • Vért észlelt a vizeletében?
  • Szed valamilyen gyógyszert?

Az anamnézist fizikális vizsgálat követi. Az orvos például sztetoszkóppal meghallgatja a hasat, majd finoman megtapintja. A fizikális vizsgálat segít az orvosnak abban, hogy megállapítsa a hasi fájdalom lehetséges okait, és milyen további vizsgálatok szükségesek a tisztázáshoz.

További vizsgálatok

Hólyagkő gyanúja esetén általában további vizsgálatokra van szükség. Ebből a célból, ha a betegnek a hólyagkő ellenére nincs vizeletvisszatartása, laboratóriumban megvizsgálják a vizeletet kristályok, vér és baktériumok szempontjából. Ezenkívül az orvos vérmintát vesz, amely a vesefunkció becslésére és a húgysavszint vérvizsgálattal történő meghatározására szolgál.

A vérkép és a véralvadás utal a húgyhólyag esetleges kísérő gyulladására. Ha gyulladás van a szervezetben, akkor a fehérvérsejtek (leukociták) és az úgynevezett C-reaktív fehérje (CRP) szintje jelentősen megnő a vérben.

Ebben az eljárásban a szakemberek kontrasztanyagot fecskendeznek be a vénába. Ez az egész testben eloszlik, és lehetővé teszi a vese és a kiürülő húgyutak láthatóvá tételét bármilyen kövekkel. Időközben a számítógépes tomográfia (CT) nagyrészt felváltotta az urográfiát. A CT-vizsgálattal minden típusú kő és bármilyen húgyúti elzáródás biztonságosan és gyorsan kimutatható.

Egy másik vizsgálati módszer a cisztoszkópia. Ebben az eljárásban egy rúdszerű vagy katéterszerű műszert helyeznek be a hólyagba integrált kamerával (endoszkóppal). Ez lehetővé teszi, hogy a kövek közvetlenül láthatóak legyenek a továbbított élő képeken. A cisztoszkópia előnye, hogy a vizsgálat során a kisebb kövek is eltávolíthatók. Ezenkívül az orvos a húgyhólyagból kifolyó vizelet elzáródásának egyéb okait is észlelheti, például daganatokat.

A betegség lefolyása és prognózisa

Az öt milliméternél kisebb hólyagkövek körülbelül 90 százaléka magától kimosódik a vizelettel. Eközben fájdalom gyakran előfordul, amikor a hólyagkő „vándorol” a húgycsövön keresztül. Általános szabály, hogy minden húgykő, amely nem múlik el magától, intervenciós vagy sebészeti eljárással eltávolítható.

A hólyagkő sikeres eltávolítása nem garancia arra, hogy a húgyhólyagkövek soha többé nem fognak kiújulni. Az orvosok ismételten felhívják a figyelmet arra, hogy a húgyúti köveknek nagy a kiújulási aránya. Ez azt jelenti, hogy azoknál az embereknél, akiknek egyszer hólyagköve volt, fennáll a veszélye annak, hogy újra kialakul.

Hogyan lehet megelőzni a hólyagkövek kialakulását

Csökkenti a hólyagkövek kialakulásának kockázatát, ha gondoskodik a rendszeres testmozgásról és a kiegyensúlyozott étrendről, amely magas rost- és alacsony állati fehérjetartalmú. Főleg, ha korábban hólyagkövei voltak, csak kis mennyiségben javasolt purint és oxálsavat tartalmazó ételek fogyasztása.

Ilyen élelmiszerek például a hús (különösen a belsőségek), a hal és a tenger gyümölcsei, a hüvelyesek (bab, lencse, borsó), fekete tea és kávé, rebarbara, spenót és mángold.

Ezenkívül ügyeljen arra, hogy legalább napi 2.5 litert igyon, mivel ez jól kiöblíti a húgyutakat, csökkentve az ásványi sók leülepedésének kockázatát. A hólyagkövek elkerülésére azonban elvileg nincs biztos mód.