A középagy szindróma a koponyaűri nyomás növekedésének eredménye a koponya fossa közegében, és a középagy szerkezetének összenyomásával függ össze. A szindróma leggyakoribb oka a vérzés és az ödéma. A kezelés általában intenzív kezelés, amely magában foglalja az életfunkciók megőrzését és általában az idegsebészeti nyomás csökkentését.
Mi a középagy szindróma?
A mesencephalon képezi a agy származik. A neurológusok utalnak a agy a pons és a diencephalon, mint középagy között. A középagy lokalizálja az ember számára létfontosságú pályarendszereket és idegmagokat. A középagy nyomáskárosodását középagyi szindrómának foglalják össze, amely különböző tünetekkel járhat. Elsősorban a koponyaűri nyomás növekedése állítja be az akut középagyi tünetek színterét. A koponyaűri nyomás növekedésével agy a struktúrák elhagyhatják fiziológiai helyzetüket és elakadhatnak. A középagy általában a tentorium cerebelli-ben, az úgynevezett cerebellaris vermis-ben reked el. Ez egy keresztirányú agyhártya-szerkezet a supratentorialis térben lévő occipitális lebeny és a kisagy az infratentorialis térben. Az agyi rész elakadása csak a koponya fossa közegének nyomásának növekedése után következhet be. A nyomásnövekedés okai ezen a területen különböző természetűek lehetnek.
Okok
Az akut középagyi szindrómát agyi nyomásnövelő folyamatok előzik meg, például ödéma. Ilyen ödéma-képződmények különféle betegségek, például agydaganatok, agyi infarktusok vagy toxikus ischaemia. A stroke az agy ödémáját is okozhatja. Elvileg azonban a stroke és a daganatok egyidejű ödéma kialakulása nélkül is középagyi szindrómát eredményezhetnek. A fenti folyamatok mindegyike a koponyaűri nyomás növekedését okozza. A.-On belül korlátozott a hely koponya. Szivárgás vér során a ütés kisebb-nagyobb helyet foglal el. Ugyanez vonatkozik az agy térfoglaló elváltozásaira is víz felhalmozódás az ödéma értelmében. Mivel a koponyaüregben az agyi struktúrák alig mozdulhatnak el az útból, egymáshoz nyomódnak és elakadnak. Az eredmény középagyi szindróma lehet. Egyes esetekben a CSF kiáramlási rendellenességei is az elakadások elsődleges oka. A CSF a centrum körül mosódó cerebrospinalis folyadék leírására szolgál idegrendszer. Egyes esetekben a középagy agyi szindrómát is okozhatja traumás agyi sérülés, mérgezés, ill szívmegállás.
Tünetek, panaszok és jelek
Klinikai szempontból a középagyi szindróma három különböző szakaszra osztható, mindegyiket különböző tünetek jellemzik. Alapvetően progresszív tudatvesztés van. Ezen kívül a pupilla reflex megbukik a betegség folyamán. A kezdeti stádiumot az jellemzi tachycardia és kóros Cheyne-Stokes légzés. Az érintett személyek izzadnak, és már nem fájdalom ingerreakciók. Patológiás reflex előfordul. Babinski jelei például pozitívak. Az akut középagyi szindróma harmadik szakaszában a betegek fénymerev pupilláktól szenvednek. Ezenkívül az extenzor szinergizmusok úgynevezett decerebrációs merevség formájában jelentkeznek. Ezt a tünetet az összes gátló út meghibásodása magyarázza. A reflex túlaktívak ebben a fázisban. Ezt hiperreflexiának is nevezik. Mivel a középagy szindróma ahhoz vezet eszik a harmadik szakaszban a betegek életfunkciói veszélybe kerülnek a szindróma késői folyamán. A károsodás előrehaladtával a növekvő koponyaűri nyomás miatt a középagyi szindróma általában simán áttér az életet veszélyeztető bulbar agyi szindrómára.
A betegség diagnózisa és lefolyása
A neurológus az előzményekből kezdeti nyomokat szerez a középagyi szindrómára vonatkozóan. A standard reflex teszt megerősíti a kezdeti kísérleti diagnózist. A középagyi szindróma diagnózisának megerősítéséhez a neurológus diagnosztikai képalkotást használ. A legtöbb esetben MRI-t rendel. A szeletképen jól látható a középagy szűkülete. A koponyán belüli nyomás mérése kötelező, ha erre szükség van. A mérést a pálya alatt folyamatosan megismételjük annak érdekében, hogy minél hamarabb észleljük a nyomás folyamatos növekedését és beavatkozhassunk. A középagyi szindrómában szenvedő betegek prognózisa a diagnózis idejétől függ. Az első szakasz diagnosztizálása pozitív prognosztikai hatással bír.
Szövődmények
A középagyi szindróma miatt a betegek különféle korlátokat és kényelmetlenségeket tapasztalnak. Ezek lehet vezet bénulásra vagy az érzékenység további zavaraira, és ezáltal nagyon negatív hatással van a beteg mindennapi életére és életminőségére. Nem ritka, hogy az érintettek mindennapi életükben mások segítségétől függenek, és általában már nem képesek egyszerű tevékenységeket végezni. Nem ritka, hogy ez merevséget és szokatlant eredményez lélegző. Az érintettek szintén a eszik és már nem vesznek részt aktívan az életben. Különösen a rokonok, gyermekek vagy partnerek számára a középagyi szindróma képes vezet nagyon súlyos pszichológiai kellemetlenségekhez és feszültség, így ők is a pszichológiai kezeléstől függenek. Általános szabály, hogy a középagyi szindróma kezelése gyógyszeres kezeléssel történhet, ez általában az alapbetegségre irányul. Azt azonban általában nem lehet megjósolni, hogy ez a betegség pozitív lefolyását eredményezi-e. Általában a betegek várható élettartamát nem csökkenti vagy korlátozza a középagy szindróma.
Mikor kell orvoshoz fordulni?
A tudatzavar az agy jelenlegi betegségének első jele. Szükség van orvoslátogatásra, amint tudatzavarok vannak, fejfájás vagy figyelemhiány. Csökken a teljesítmény, problémák vannak koncentráció vagy a diszfunkciókat orvosnak kell megvizsgálnia. Eszméletvesztés esetén azonnal értesíteni kell a sürgősségi orvosi szolgálatokat. Szükség van sürgősségi ellátásra, valamint intenzív orvosi ellátásra az érintett személy számára. Orvosi vizsgálatokat végeznek, hogy a tünetek oka tisztázható és kezelhető legyen. Bystanders kötelesek venni elsősegély intézkedések amíg a sürgősségi orvos megérkezik. Csak így lehet biztosítani az áldozat túlélését. A légzési tevékenység szabálytalansága esetén a reflexek zavarai, valamint erős izzadás, orvosra van szükség. Különösen a pupilla reflexeinek elvesztését kell megbeszélni egy orvossal. Ha a veszteség fájdalom szenzáció lép fel, vagy a meglévő tünetek fokozódnak, orvoshoz kell fordulni. A halvány arcszín, az apátia, valamint az apátia a jelenlegi betegség jele. Mivel a középagyi szindróma képes vezet életveszélyesnek feltétel, azonnal orvoshoz kell fordulni, amint egyre növekszik a rossz közérzet vagy a rossz közérzet. Károsodott emlékezet, a dezorientációt és a kognitív teljesítmény elvesztését orvosnak kell megvizsgálnia.
Kezelés és terápia
A középagyi szindróma kezelése a megnyilvánulás színpadától és okától függ. A kezelés fő célja a létfontosságú funkciók biztosítása. Ezen túlmenően az agyi anyagcserét folyamatosan folytatni kell, és ellenőrizni kell a koponyaűri nyomást. Az életfunkciók fenntartása érdekében a betegek megkapják szellőzés vezérléssel hiperventilláció. Konzervatív gyógyszer terápia megfelel a igazgatás of katekolaminok. Továbbá, kötet cserére általában szükség van. Miután az életfontosságú jelek stabilizálódtak, a koponyaűri nyomás csökkentését tekintik a végső célnak terápia. A koponyaűri nyomás csökkentésének leghatékonyabb módja a nyomásnövekedés elsődleges okától függ. Az idegsebészeti csökkentés mellett mannit vagy a kamrai elvezetés fontos kiindulópont lehet. A nyomáscsökkentés során fontos, hogy ne csak a nyomásviszonyokat, hanem a beteg életfunkcióit is folyamatosan figyeljük. Ez ellenőrzés intenzív terápiás monitorozás útján történik. A koponyaűri nyomás akut csökkenését követi a megszüntetése az elsődleges ok. Ez az ok idegsebészeti beavatkozással megszűnik. Ha az elsődleges ok kiszivárog vér, Például a vérömleny a clearance-t ok-okozati tényezőként hajtják végre terápia. Ezzel szemben a tumor extirpációját okozó okozó helyet elfoglaló elváltozások esetén hajtják végre. Az, hogy a betegek teljes mértékben felépülnek-e a középagyi szindrómából, a zúzódások súlyosságától és az érintett területektől függ; rehabilitációs intézkedések elősegítheti a felépülést bármely hosszú távú következmény után.
Kitekintés és előrejelzés
A középagy-szindróma viszonylag rossz prognózist kínál, és jelentősen csökkenti az életminőséget az érintettek számára. A szindróma kezdetekor általában már jelentős agykárosodás jelentkezik, ami súlyos szövődményekhez vagy a beteg halálához vezet. Súlyos tünetek, például fokozott koponyaűri nyomás vagy eszik gyakran súlyos tanfolyamot vesznek igénybe. A betegeket mesterségesen kell szellőztetni, és általában nem reagálnak. Ha a tanfolyam pozitív, akkor kilátás nyílik a gyógyulásra, amennyiben nem történt súlyos testi károsodás. Általában a prognózis a kezelés időzítésétől és az okozati tényező súlyosságától függ traumás agyi sérülés. Ha a traumát orvos azonnal kezeli, a prognózis jobb. Kezelés hiányában a középagy szindróma mindig végzetes. Az előrejelzést az illetékes neurológus készíti, konzultálva a sebészekkel és más szakemberekkel. Az előrejelzés elkészítéséhez figyelembe kell venni a trauma súlyosságát, az előző lefolyást, valamint az esetleges fizikai és mentális károsodásokat. A prognózis viszonylag megbízható, mert a már bekövetkezett szervkárosodást általában nem lehet kezelni, és egyszer a traumás agyi sérülés legyőzött, nem feltétlenül okoz komplikációkat.
Megelőzés
A középagyi szindróma csak annyiban akadályozható meg, hogy a koponyaüreg területén kialakuló nyomásnövekedés megakadályozható legyen. A megelőző intézkedések például az agyi infarktus kapcsán a legszélesebb értelemben vett megelőző intézkedésnek számíthatunk.
Utógondozás
A középagyi szindróma legtöbb esetben a betegnek nagyon kevés és általában nagyon korlátozott lehetősége van az utógondozásra, ezért az érintett személy elsősorban a betegség korai diagnózisától és gyors kezelésétől függ, hogy megakadályozza a további szövődményeket és tüneteket. Öngyógyítás nem lehet, ezért mindig szükséges az orvos általi kezelés. A legtöbb beteg a középagyi szindróma sebészeti beavatkozására támaszkodik. Az érintettnek minden esetben nyugodtan kell nyugodnia egy ilyen művelet után, és az ágynyugalmat is be kell tartani. Az sem ritka, hogy különféle gyógyszereket szednek a tünetek enyhítésére. Az orvos utasításait be kell tartani, és ügyelni kell arra, hogy a gyógyszert rendszeresen és a megfelelő dózisban vegyék be. A legtöbb betegnek pszichológiai támogatásra is szüksége van a kezelés során, és a mindennapi életben saját családjának segítségétől is függenek. A középagyi szindróma további lefolyásáról ebben az összefüggésben nem lehet általános előrejelzést adni, mivel az nagymértékben függ a diagnózis idejétől.
Mit tehetsz te magad
Középagyi szindróma esetén az érintettek számára a legtöbb esetben nem állnak rendelkezésre önsegítő lehetőségek. Mindenesetre orvosi segítségre van szükség a szindróma kellemetlenségeinek és tüneteinek csökkentése és korlátozása érdekében. Sok esetben az érintett rokonai vagy szülei is súlyos pszichológiai panaszoktól szenvednek ill depresszió. Ebben az esetben a pszichológiai kezelés hasznos, hogy ezzel ne terheljék a beteget. A rokonok szeretetteljes segítsége és gondozása pozitív hatással lehet a középagyi szindróma betegségének lefolyására is. Ha az érintett kómába esik, akkor általában nem lehet közvetlen segítséget nyújtani. Ebben az esetben hasznos a mindennapi gondozás és a mentális kényelmetlenség megelőzése. Középagyi szindróma esetén az érintett személy rendszeres ellenőrzéseken és vizsgálatokon múlik, amelyeket különösen idősebb korban vagy tartós panaszok esetén kell elvégezni. Mivel lélegző a szindróma szintén negatívan befolyásolja, az érintettnek nyugodtan kell tennie, és nem szabad semmilyen megerőltető vagy sportos tevékenységet folytatnia. Sajnos általában nem lehet megjósolni, hogy a középagy szindróma csökkenti-e a várható élettartamot.
