Stresszes vagy? - Ezek a jelek

Bevezetés

Alapvetően a stresszt fokozott fizikai aktiváció jellemzi. Néhány nap múlva a szervezet stresszel kapcsolatos változások következnek be. Ez a mellékvesekéreg fokozott növekedésében és az immunvédelem csökkenésében nyilvánul meg. Így, ha a test nem kap mindent egyértelműen a „stresszes” helyzet, a stressz megváltoztatásával vagy elhagyásával hormonok nem bomlanak le, és a fizikai feszültség tünetei megmaradnak.

• Ha a stresszt kiváltó tényező továbbra is fennáll, a riasztási válasz az adaptációs szakaszba lép, amelyet a megnövekedett tolerancia (ellenállási fázis) jellemez.
• Ez a megszerzett alkalmazkodás azonban átmeneti jellegű, és a kimerülési szakasz tüneteibe kerül, amelyben a szervezet tartós és néha visszafordíthatatlan károsodást tapasztal.

A stressz tipikus tünetei

• Koncentrációs rendellenességek és feledékenység
• Idegesség
• Nyugtalanság
• Ingerlékenység
• Elégedetlenség vagy túlzott igények
• Álmatlanság
• szélhámosság
• Kedvtelenség, kimerültség és fáradtság
• Tachycardia és / vagy szívbotlás
• Légszomj
• Hegesztett járványok
• Száraz száj
• Rekedtség
• Fejfájás
• Nyaki fájdalom
• Hátfájás
• Izomfeszültség és / vagy izomrángások
• Hasi fájdalom
• Bőrkiütés
• Hasmenés
• Hányinger
• Hányás
• Gyomorégés
• Emésztőrendszeri fekélyek
• A libidó elvesztése vagy szexuális diszfunkció
• Hajhullás
• Megváltozott étkezési szokások, étvágy növekedéssel vagy csökkenéssel
• Megváltozott addiktív viselkedés (alkoholfogyasztás, nikotinfogyasztás)
• Fokozott fogékonyság a fertőzésekre az immunrendszer gyengülése miatt
• Magas vérnyomás
• Depresszió
• Kiégés

A stressz bizonyos típusú szívritmuszavarokhoz vezethet. Úgynevezett extraszisztolákról beszélünk. Ezek extra ütemei a szív amelyeket az érintettek szívbotlásként érzékelnek.

A legtöbb esetben ezek az extra szívverések teljesen ártalmatlanok, de általában kellemetlenek az érintett személy számára. Ha olyan tünetek jelentkeznek, mint szédülés vagy légszomj a szív akadozás vagy ha az extrasystolák hosszú ideig fennállnak, orvoshoz kell fordulni. Ez az orvos meg tudja állapítani, hogy a szívritmus zavar kezelést igényel (hosszú távú) EKG segítségével.

Egyéb - súlyosabb - szívritmuszavarokat nem okozhat kizárólag stressz. Azokban az emberekben, akik már szenvednek a szívritmus zavarazonban a stressz provokálhatja vagy kiválthatja annak előfordulását. Ilyen szívritmuszavarra példa pitvarfibrilláció.

• Szív- és keringési problémák
• Tachycardia
• Szívritmuszavar észlelése

A mentális és fizikai stressz a szimpatikusok fokozott aktivitásához vezet idegrendszer az emberi testben. Akut stressz reakcióban ez rövid távú emelkedéshez vezet vér nyomás. De a krónikus stressz a tartós növekedéséhez is vezethet vér nyomáson keresztül.

A stressz hatásának leírására vér nyomás, a stressz okozta magas vérnyomás kifejezést használják. Tanulmányok kimutatták, hogy sok alkalmazott normális vérnyomás magánéletükben és az orvosi rendelőben végzett mérések során, miközben ők is magas vérnyomás értékek a munkahelyen. Ezt maszkolt magas vérnyomásnak nevezik.

Egy több mint 4000 tesztelővel végzett vizsgálat kimutathatta, hogy minden második 45 évesnél idősebb embernek van magas vérnyomás értékek a munkahelyen. Magas vérnyomás széles körben elterjedt betegség, amely, ha nem kezelik, számos kockázati tényezőt hordoz magában. Így az olyan betegségek kockázata, mint pl szív a támadás és az ütközés tartósan növekszik vérnyomás.

Ezért elengedhetetlen a stressz okozta magas vérnyomás kimutatása és kezelése. Kezdetben a stressz csökkentése vagy a stressz kezelése meghatározó szerepet játszik a kezelésben. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek csak másodlagos jelentőségűek a stressz okozta magas vérnyomás kezelésében.

Részletesebb információkat a következő helyen talál: Magas vérnyomás a légszomj a pánikroham tipikus tünete. Az első tünet a szívfrekvencia.Az érintettek ezt gyakran fenyegetõként élik meg. A félelem fokozódik és lélegző gyorsabbá és mélyebbé válik.

Ennek eredményeként több szén-dioxid lélegzik ki. Ezt hiperventilációnak is nevezik, és perceken belül olyan tünetekhez vezet, mint szédülés, bizsergő érzések a száj ujjak és az egyre növekvő légszomj. Nem csak teljes értékű pánikrohamok hanem stresszes helyzetekben is változás lélegző előfordulhat.

Ez szubjektív légszomjhoz vezethet, vagy ahhoz, hogy nem tudunk megfelelően lélegezni. Ha a tünetek ismételten jelentkeznek, orvosi vizsgálatot kell fontolóra venni a lehetséges szerves okok kizárása érdekében. Terápiás szempontból, a stressz csökkentése vagy a stresszel való megbirkózás mellett tanulás különféle kikapcsolódás technikák jöhetnek szóba.

• Pánikroham
• Légszomj - mi áll a háttérben?

A stressz fizikai felizgatáshoz vezet a szimpatikus aktiválása révén idegrendszer. E fizikai izgalom során az izmok egyre feszültebbé válnak. Ez a feszültség leginkább az állkapocs területén érezhető, ill vállöv.

A hátsó részen az akut feszültség eleinte gyakran észrevétlen marad. Ha a stressz továbbra is fennáll, akkor a hátizmok tartósan megnövekedett feszültsége következik be, ami elkerülhetetlenül ahhoz vezet feszültségek amelyek révén észrevehetővé válnak fájdalom. A terápiában meghatározó intézkedés az életmód megváltoztatása, különösen, ha az irodai munka túlnyomórészt mozgásszegény.

Ez növeli a hátproblémákat. Ezért a munkaidő alatti rendszeres felállás és rövid hátsó gyakorlatok hozzájárulhatnak a kikapcsolódás az izomzat. A rendszeres testmozgás elengedhetetlen.

A hőség az akut stádiumban is segíthet. Fontos azonban megtanulni a stressz kezelését is, hogy ez ne ismétlődjön meg fizikai tünetekben. Mentális vagy érzelmi események sztrájkolnak a gyomor.

Ez a mondat nem létezik semmiért. Tehát a pszichés vagy fizikai stressz gyakran panaszokhoz vezet a gyomor-bél területén. Ezek sokfélék lehetnek.

Tól től hasi fájdalom és a hányinger nak nek puffadás, hasmenés vagy székrekedés. Ezenkívül a pszichológiai stressz is megnyilvánulhat étvágytalanság vagy éppen ellenkezőleg, mohó étvágyrohamként. Egy üres gyomor és a túl gyors és a túl sok táplálékfelvétel is gyomorfájáshoz vezet.

A stressz kezelésére hasi fájdalom, természetesen a stressz csökkentése az elsőbbség. A növényi gyógyszerek támogatása is használható például Iberogast®, annak érdekében, hogy megnyugtassa a gyomor bélrendszer. Ezenkívül a pszichológiai stressz is megnyilvánulhat étvágytalanság vagy éppen ellenkezőleg, mohó étvágyrohamként.

Az üres gyomor, a túl gyors és a túl sok ételbevitel szintén gyomorfájdalmakhoz vezethet. A stressz kezelésére hasi fájdalom, természetesen a stressz csökkentése az elsőbbség. A növényi gyógyszerek támogatása is használható például Iberogast®, a gyomor-bél traktus megnyugtatása érdekében.

Az előző szakaszban leírtak szerint a stressz gyakran a gyomor-bél traktus tüneteihez vezet. Hasi és gyomorfájdalom lehet az eredmény. A tünetek különböző időpontokban jelentkezhetnek.

Néhány ember, aki magas stressznek van kitéve, panaszkodik gyomorfájdalom napi szinten mások csak akut stressz esetén szenvednek a tünetektől. Először is fontos kizárni a gyomorfájdalom. Ha gyomor fájdalom hetekig vagy hónapokig fennáll, a háziorvoshoz kell fordulni.

Ő dönthet arról, hogy milyen további diagnózis szükséges. A stressz egy úgynevezett kirekesztési diagnózis. A gyomor előtt fájdalom értékét stresszel kapcsolatosnak kell tekinteni, minden egyéb jelentős - fizikai - okot ki kell zárni.

Bizonyos körülmények között szükség lehet gyomorsavat csökkentő tabletták vagy akár a gasztroszkópia. Ez érdekes lehet az Ön számára is: Gyomorfájás elleni otthoni gyógymódok, hányás A stressz miatt sok ember, aki nagyon izgatott olyan feladatok előtt, mint például a hallgatóság előtt tartott előadások vagy a vizsgálatok, hirtelen vörös foltokat kap az arcán és a dekoltázsán. A stresszhelyzet után a foltok ugyanolyan gyorsan tűnnek el, mint amilyenek megjelentek.

Ez csak egy példa a bőrkiütésekre, amelyeket pszichés stressz okozhat. A stresszel kapcsolatos kiütések nagyon másképp nézhetnek ki. Ezek viszketéssel vagy anélkül jelentkezhetnek, órákig és napokig tarthatnak, vagy percek után eltűnhetnek. Az is ismert, hogy a stressz kiváltja a csalánkiütést (csalánkiütés).

A stressz csökkentése és a stressz elkerülése a legfontosabb terápiás megközelítés. A gyomor-bél traktusban gyakran panaszok fordulnak elő fizikai vagy mentális stressz összefüggésében. Hogy ez megnyilvánul-e hasmenés or székrekedés személyenként változik.

E panaszok ellensúlyozása érdekében a stressz kezelése az elsődleges prioritás. Az étkezési szokások megváltoztatása szintén hasznos lehet. Például kicsi, alacsony zsírtartalmú és alacsony rosttartalmú ételek felhasználhatók olyan helyzetek megelőzésére, amelyekben megnövekedett stresszszint várható.

Különféle növényi gyógymódok is vannak a gyomor-bélrendszeri panaszok kezelésére. Az egyik példa erre Iberogast®. Ezenkívül olyan gyógyszerek is megvásárolhatók, amelyek ellensúlyozzák az akut hatást hasmenés.

Nem szabad azonban gyomor-bélrendszeri fertőzések esetén szedni, és nem szedhetők tartósan. Imodium® erre példa. További érdekes információk erről a témáról a hasmenésnél találhatók a stressz miatt

• Hasmenés
• Székrekedés

A gyomor-bélrendszeri fekélyek kialakulásának számos oka van, például a gyomornyálkahártya bakteriális kolonizációja, a túlzott mértékű használata fájdalomcsillapítók or nikotin/alkohollal való visszaélés.

De a stressz emésztőrendszeri fekélyeket is kiválthat. Ezután az egyik stressz okozta fekély. A stressz azonban elsősorban nem pszichológiai stressz, hanem elsősorban fizikai stressz.

Például egy szervezetben súlyos műtét következtében gyomor-bélfekély alakulhat ki, sokk, súlyos baleset vagy szepszis, azaz rendkívül magas stresszszinttel járó helyzetek. A pszichológiai stressz viszont, például a munkahelyi magas szintű pszichés stressz okozta, önmagában nem okozhat gyomor-bélrendszeri fekélyeket. Számos tényezőnek kell összefognia, hogy ilyet okozhasson fekély.

A mentális stressz tehát önmagában nem az egyetlen kiváltó oka a gyomor-bélrendszeri fekélyeknek, de kockázati tényező.

• Gyomorfekély
• Irritálható gyomor
• Irritálható bél
• Gyomorégés

Merevedési zavar, más néven merevedési zavar, minden életkorú férfit érinthet. Lehet szerves, de pszichológiai is.

A stressz meghatározó szerepet játszik a pszichológiai okokban. Legyen szó a munkahelyi stresszről, a párkapcsolatról vagy a családdal, nincs jelentősége. Gyakran ördögi kör alakul ki, mert az érintett nagyon fél, hogy a merevedési zavar újra megjelenik.

Merevedési zavar gyakran egyszeri esemény. Ha gyakrabban fordul elő, a szerves okokat az urológusnak a biztonság kedvéért ki kell zárnia. Mind a fizikai, mind a pszichés stressz kiválthatja hajhullás.

Különösen a krónikus mentális stressz kockázati tényező a hajhullás. Stresszel kapcsolatos hajhullás általában diffúz hajhullás, vagyis az egész fejbőrön eloszlik. Kezdete haj a veszteség gyakran sokkal későbbi, mint a stressz kezdetének időpontja.

Gyakran 2-3 hónap van a stressz kezdete és haj veszteség. Ennek köze van a haj ciklus. A stresszel kapcsolatos hajhullás diagnosztizálása előtt ki kell zárni más okokat, például a hormon anyagcserezavarait, a pajzsmirigy betegségeit vagy hiánytüneteit.

A legfontosabb intézkedés a stressz csökkentése. Miután a stressz alábbhagyott, a hajciklus miatt időbe telik, amíg a haj növekedése ismét megnő. Hat-kilenc hónapba telhet, mire az elveszett haj újra nőni kezd.

További hasznos információk a következő oldalon találhatók: Homeopátia a mentális megterhelés és a stressz következtében fellépő hajhullás ellen Ismert, hogy a krónikus stressz gyengíti a immunrendszer. A test sajátja immunrendszer felelős többek között a kívülről bejutott kórokozók elleni védekezésért. Egy legyengült immunrendszer a fertőzések iránti fokozott hajlam észrevehetővé válik.

Ezt mutatja például az a tény, hogy a legyengült immunrendszerű ember gyakrabban szenved banális megfázástól. De komolyabb bakteriális, vírusos és gombás betegségek gyakrabban fordulhatnak elő ilyen embereknél.Még a már létező alapvető betegségek, mint pl bronchiális asztma, cukorbetegség A mellitus vagy a szív- és érrendszeri betegségek romlhatnak, ha az immunrendszer gyengül. Míg a krónikus stressz gyengíti az immunrendszert, az akut stressz során ennek ellenkezője érdekes módon történik: az immunrendszer egyes részei általában még erősebbé válnak az akut stressz során, és egyes területeken fokozott immunvédelmet eredményeznek.

Kiégés és depresszió két különböző betegség, de ezeket gyakran egyenértékűnek tartják. A kiégés azonban a jelenlegi osztályozásban nincs kódolva önálló klinikai képként. Míg a kiégésnek általában kontextusa van - nevezetesen krónikus túlterhelés a munka életében -, depresszió sok esetben kontextusmentes.

Általában a mindennapi élet minden területét érinti és magában foglalja, és nem korlátozódik a szakmai szférára. A kiégés azonban nagyon jól kísérheti depresszió. A legtöbb esetben a kiégést krónikus stressz okozza, a túlterhelés tapasztalatával és az elvégzett munka elismertségének hiányával kombinálva.

A stressz szerepet játszhat a depresszióban is. A pszichoszociális és biológiai tényezők kölcsönhatása azonban rendkívül összetett, és még mindig számos kutatási projekt tárgyát képezi. Feltételezhető azonban, hogy a krónikus stressz, amelyet nem lehet jól kezelni, kockázati tényező lehet a depresszió kialakulásában.

• Burnout
• Depresszió - Milyen jelek vannak?
• A stressz következményei

Az ínyvérzést többnyire a fogak területén fellépő gyulladás okozza. Megvitatják, hogy a stressz kockázati tényezőnek tekinthető-e az ínyvérzés kialakulásában. A stressz nem a vérzés közvetlen kiváltója gumik, de a magas szintű stressz növeli annak előfordulásának valószínűségét.

Vérzés azonban gumik nem tipikus stressz tünet.

• Egyrészt a hosszan tartó fizikai vagy érzelmi stressz csökkenti az immunrendszert, így az ínygyulladás vérzéssel jár gumik gyorsabban fordul elő.
• Másrészt bebizonyosodott, hogy a stresszes időkben kissé elhanyagolják a fogorvosi ellátást, ami viszont elősegíti plakett az íny felhalmozódása és vérzési hajlama.

Ajak herpesz az egyik legelterjedtebb betegség, mivel a lakosság körülbelül 90% - a hordozza a betegségeket Herpes simplex Az 1-es típusú vírus, bár nem mindegyikük mutatja a tipikus hólyagokat. Terápia elvégezhető, de gyakran semmi sem szükséges.

Ismeretes, hogy a stressz az egyik legfontosabb kiváltó oka a megfázásnak. Az okozó kórokozók ajak herpesz állandóan jelen vannak a testben. Az akut és a krónikus stressz gátolja az ellene való védekezés fontos feladatait vírusok.

Ez megkönnyíti a meglévők számára herpesz vírusok stresszes helyzetekben szaporodni, mivel a testnek nincs megfelelő védekezése. Az ajkak területén hólyagok képződnek, amelyek néhány nap múlva meggyógyulnak. Övsömör betegségtől független betegség ajak herpesz.

Ennek oka: bárányhimlő vírusok (bárányhimlő). Ha egy személy szerződött bárányhimlő életükben egyszer a vírusok a testben maradnak. Ha az immunrendszer gyengül, például stressz hatására, akkor ismét szaporodhatnak és oda vezethetnek övsömör (övsömör).

Manapság az oltás bárányhimlő ajánlott, ezért feltételezhető, hogy a övsömör az elkövetkező évtizedekben jelentősen csökken. Az a feltételezés, hogy a stressz a klasszikus kiváltó oka fülzúgás elterjedt. A szakértők körében azonban vitatott, hogy a stressz valóban közvetlen kiváltó-e, vagy csak az egyik a kialakulásának számos kockázati tényezője fülzúgás.

Sok érintett személy leírja, hogy a már meglévő fülcsengés fokozódik, vagy észrevehetően előtérbe kerül magas stresszszintű helyzetekben. Fülzúgás ezért nem tipikus stressz tünet. A szédülés nagyon nem specifikus tünet, amely számos betegség kapcsán jelentkezhet, de kézzelfogható betegség nélkül is.

Az okok sokfélék. Az egyik leggyakoribb és ártalmatlan ok a folyadékhiány. Ez viszont csökkent vérnyomáshoz vezethet, ami viszont szédülést okozhat.

A szédülés viszonylag gyakran fordul elő fizikai és pszichés stressz összefüggésében. Ez csak néhány másodpercig tarthat, de hosszú távon előfordulhat általános bizonytalansági érzésként is. Az akut helyzetben hasznos lehet ülni vagy feküdni és inni. Hosszú távon azonban meg kell vizsgálni, hogy a kiváltó stressz mennyiben csökkenthető.

A gyanú szerint a stressz lehetséges kiváltó oka orrvérzés. Akut stressz reakció során különféle hírvivő anyagok szabadulnak fel. Ezek a szívverés felgyorsulását és a vérnyomás emelkedését okozhatják. A megnövekedett vérnyomás viszont gyakran kiváltó oka orrvérzés. Azonban, orrvérzés nem tartoznak a stressz jellegzetes tünetei közé.