Gombás betegségek

Bevezetés

A gombás betegségek a fertőző betegségek közé tartoznak, és a bakteriális és vírusos fertőzések mellett a fertőző betegségek harmadik nagy csoportját jelentik. Az orvosi szakma a mycosis (görögül: mykes - a gomba) kifejezést használja gombás betegségekre. Természetesen az általunk ismert sok ezer gombafaj közül nem mindegyik veszélyes az emberre, de körülbelül 180 faj okozhat az emberek szempontjából releváns betegségmintákat.

Orvosi szempontból van értelme a gombák durva osztályozásának fonalas gombákká (dermatofiták), hajtásgombákká (élesztők) és penészgombákká. A gombák kórokozócsoportja néhány fontos jellemzőben különbözik más kórokozóktól, mint pl baktériumok or vírusok, így a diagnosztikai és terápiás lehetőségeket a különböző gombabetegségekhez kell igazítani. A gombás betegségek megjelenése széles spektrumon van jelen.

A leggyakoribb gombabetegségek a felszínen, a bőrön vagy a körmökön találhatók. Tinának hívják őket. Ide tartozik a bosszantó, de ártalmatlan lábgomba. Ezen felületi mikózisok mellett vannak szisztémás fertőzések, amelyek az egész testet és belső szervek. Ezek életveszélyesek lehetnek, de szinte kizárólag súlyos betegek és legyengült embereknél fordulnak elő más alapvető betegségek alapján.

Tünetek

A tünetek pontos súlyossága a kórokozótól és a klinikai képtől függ. A felszíni gombás megbetegedések legfontosabb általános tünete az a bőr megváltozik. Általában kerek, de foltszerű diffúz vörösségként is megjelennek.

A bőr hámlani kezd. A súlyosságtól függően sárgásfehér váladék jelenik meg. Ezenkívül az érintettek néha súlyos viszketésre panaszkodnak, ami tovább elősegíti a gomba terjedését.

Haj szőrös helyeken kiesik, a nyálkahártyák fehér bevonatot mutathatnak. A mélyebb gombás megbetegedések elpusztítják a bőrt. Ha szisztémás mycosisról van szó, akkor súlyos betegségek tünetei jelentkeznek, mint pl láz, légszomj, eszméletvesztés és akár halál is.

A gombás betegségeket számos különböző körülmény okozza. Mindannyiukban az a közös, hogy a gombának valamilyen formában képesnek kell lennie a testbe vagy a bőrbe jutni és ott elszaporodni. Az átvitel ezáltal általában az embertől az emberhez való közvetlen érintkezés útján történik, közvetett módon is megtörténhet.

Ennek klasszikus példája a sportolóé lábgomba, melyiket felvette a úszás medence. A gombák vagy spórái a bőrre kerülnek, és a legkisebb bőrredőkben vagy repedésekben fészkelődhetnek és szaporodhatnak. Ha a kórokozó kapcsolatba kerül a vér ér, szisztémás fertőzések alakulhatnak ki.

Egy idő után kialakulnak a gombás betegségek tipikus tünetei. Számos kockázati tényező kedvez a felületes gombabetegség kialakulásának. Ide tartoznak minden olyan körülmény, amely befolyásolja a bőr gátfunkcióját vagy megzavarja a bőrt immunrendszer normális működésében.

Jellemzően, cukorbetegség negatív befolyásoló tényezőként a mellitust vagy a perifériás artériás elzáródásos betegséget (paVk) említik. Során cukorbetegség, érzékenységi rendellenességek lépnek fel, így előfordulhat, hogy a lábfej apró elváltozásait nem veszik észre. A csökkentett miatt vér áramlik a paVk összefüggésében, a bőr már nem képes teljesen helyreállítani a kis bőrkárosodásokat, így a gombák könnyebben behatolhatnak.

A személyes higiénia szintén fontos tényező a gombás betegségek kialakulásában. A higiénia hiánya elősegítheti a gombás betegségeket. Másrészt a bőr gombás betegségei ugyanolyan gyakran fordulnak elő a túlzott higiénés magatartású embereknél.

A bőr természetesen természetes védőköpennyel rendelkezik, amely enyhén savas környezetet teremt. Ha ezt folyamatos mosás támadja meg, megkönnyíti a kórokozók behatolását a bőrbe. Bizonyos esetekben a gombás megbetegedések a levegőn keresztül is terjednek, amikor az ember belélegzi a köhögött spórákat.

Példa erre az aspergillózis, amely egészséges embereknél nem fordul elő. Súlyos gombás megbetegedések gyengült immunrendszerű embereknél fordulnak elő. Itt a test már nem tud harcolni a fertőzéssel, így a mély szövetek és szervek megtámadhatók.