A keringési rendszer anatómiája, működése és betegségei

A következőkben a „keringési rendszer” azokat a betegségeket írja le, amelyeket az ICD-10 (I00-I99) szerint ehhez a kategóriához rendelnek. Az ICD-10-et a betegségek és az azokhoz kapcsolódó nemzetközi statisztikai osztályozáshoz használják Egészség Problémák és világszerte elismert.

A keringési rendszer

Keresztül szív-és érrendszer, az összes szervet és szövetet vagy más szóval az emberi test minden sejtjét ellátják oxigén (O2), létfontosságú tápanyagok és létfontosságú anyagok (makrotápanyagok és mikrotápanyagok), hírvivő anyagok és metabolikus végtermékek, mint pl. szén a légzéssel keletkező dioxid (CO2) eltávolításra kerül.

Anatómia

A szív üreges izom, és a septum (szív septum) jobb és bal felére osztja. Mindegyik fele szív egy pitvarból (kamra) és egy kamrából (pitvarból) áll, melyeket viszont elválaszt szívszelepek. A szív jobb fele

A szív bal oldala

A keringési rendszer fel van osztva tüdőkeringésre („kis keringés”) és szisztémás keringésre („nagy keringés”):

Tüdő keringés

A test keringése

Élettan

A szív percenként 60 és 80 között ver (= szívfrekvencia) egészséges ember nyugalmi állapotában 4-7 liter vért pumpál a vérbe hajók. Szívó- és nyomásszivattyúként működik, és a keringési rendszer központi szerve. A szív-és érrendszer, egy bizonyos nyomás, az vérnyomás, jelen kell lennie. Diasztolés és szisztolés nyomásra oszlik. Amikor a szívizom ellazul, a szívkamrák megtelnek vérrel (szívelernyedés = kikapcsolódás vagy lazító fázis). Ezután a szívizom összehúzódik, és a vért kiszorítja a szívből és a véráramba (szisztolé = összehúzódási fázis). Amint ez megtörténik, az artériákban és a vénákban a nyomás nő. Ez megmagyarázza, miért a szisztolés érték az a vérnyomásmérés magasabb érték.

A szív- és érrendszer gyakori betegségei

A szív- és érrendszeri betegségek a legfőbb halálokok Németországban. Különösen az idős embereket érinti. A leggyakoribb szív- és érrendszeri betegségek a következők:

  • Apoplexia (stroke)
  • Ateroszklerózis (arterioszklerózis; az artériák megkeményedése)
  • Keringési rendellenességek
  • Szívelégtelenség (szívelégtelenség)
  • Herzvitien (szívbillentyű betegségek)
  • Szívritmuszavarok
  • Hipertónia (magas vérnyomás)
  • Kardiomiopátia (szívizombetegség)
  • A koszorúér-betegség (CAD; koszorúér-betegség).
  • Miokardiális infarktus (szívroham)
  • Myocarditis (a szívizom gyulladása)
  • Perifériás artériás elzáródásos betegség (pAVK)

A szív- és érrendszeri betegségek fő kockázati tényezői

Viselkedési okok

  • Diéta
    • Magas zsírtartalmú, magas szénhidrátok (mono- és diszacharidok/ egyszerű és kettős cukor), magas vörös húsfogyasztás, alacsony rostfogyasztás.
  • Stimuláns fogyasztás
    • Alkohol fogyasztás
    • Dohányfogyasztás
  • Fizikai inaktivitás
  • Pszicho-szociális helyzet
    • feszültség
  • Túlsúly
  • Megnövekedett derékkörfogat (hasi átmérő; alma típus).

Okok a betegség miatt

  • Diabetes mellitus - 1. típusú diabetes mellitus, 2. típusú diabetes mellitus
  • Hyperlipidemia (lipid anyagcsere rendellenességek).
  • Hipertónia (magas vérnyomás)

Felhívjuk figyelmét, hogy a felsorolás csak a lehetséges kivonata kockázati tényezők. Egyéb okok megtalálhatók az adott betegség alatt.

A szív- és érrendszeri betegségek fő diagnosztikai intézkedései

  • Vérnyomásmérés vagy 24 órás vérnyomásmérés.
  • Elektrokardiográfia (EKG)
  • Ergométer teszt
  • Echokardiográfia (szív ultrahang)
  • Intima-media vastagságmérés (IMD)
  • Számítógépes tomográfia (CT) a szív (kardio-CT).
  • Kardio-mágneses rezonancia képalkotás (kardio-MRI).
  • Szívkatéterezés (HKU)

Melyik orvos segít Önnek?

A betegség gyanúja szív-és érrendszer a háziorvos fejezi ki vagy erősíti meg, aki általában háziorvos vagy belgyógyász. A betegségtől függően további diagnosztikai vizsgálatokra vagy szakorvos, ebben az esetben a kardiológus ellenőrzésére lehet szükség.