An impingement szindróma amikor fájdalmas az ízület feszültsége, ami korlátozott mozgáshoz vagy az ízület degenerációjához (kopásához) vezet. A csípőben ez az összehúzódás az acetabulum, az medencecsontokés a combcsont, a combcsont, amely a combcsontot képezi fej. Femoro-acetabularis impingementnek (FAI) is nevezik. Az ízület genetikai vagy terhelésfüggő változásai olyan feszültséghez vezethetnek, amelyben a közös partnerek ütköznek egymással. Ez a szerkezetek sérüléséhez és erős, többnyire szúráshoz vezethet fájdalom az ízületben.
Fizikoterápia
A csípő ütközése gyakran túl gyenge fenékizmok kísérik (farizmok). Ez stabilizálja a csípőt és a medencét. Vannak olyan kis rövid izmok is, amelyek nagyon közel futnak a csípőizület és stabilizálja.
Ezt az izomcsoportot fizioterápiával is meg kell erősíteni. Ha van akut fájdalom és gyulladás a csípőizület túlterhelés után nem szabad stresszes, erősítő gyakorlatokat végrehajtani. Ebben az esetben az ízületet le kell oldani, védeni és esetleg lehűteni. Gyakorlatok, amelyek mozgósítják a csípőizület a fizioterápia része is csípő ütközése (FAI). Erre a célra alkalmasak a terapeuta passzív technikái (pl. Manuális terápia), de az aktív gyakorlatok is.
Ünnepély
1.) Lunge, erre a beteg elhelyez egyet láb messze előre a függőleges helyzetből, míg a másik lába a helyén marad. A felsőtest és a medence egyenes vonalban leereszkednek, és egyenes vonalat képeznek a háttal comb.
Miután a pozíciót néhány másodpercig biztonságosan és stabilan tartotta, a beteg visszatér a kiindulási helyzetbe, majd elhelyezi a másikat láb előre. Lunge lépéseket hátul is lehet végrehajtani. Ebben az esetben a lábakat felváltva hátratoljuk.
A felsőtest egyenes vonalat képez a háttal láb újra. A merülés lépéseit gondosan és ellenőrzött módon kell végrehajtani. A technika mindig az első!
16 (oldalanként 8) ismétlést kell végrehajtani 3 sorozatban. A szettek között 30 másodperces szünet van. Ha a gyakorlatot a mobilitás hangsúlyával hajtják végre, akkor különösen széles mozgásokat kell végrehajtani.
A gyakorlat a csípőizmok megerősítésére is elvégezhető, ebben az esetben hosszabb ideig kell tartani. 2.) Híd A csípőízületet stabilizáló izmok megerősítésére szolgáló másik gyakorlat az úgynevezett híd.
Itt a beteg fekvő helyzetben fekszik a padlón. A tenyér felfelé mutat, a karok kissé széthúzódnak a test mellett. A lábak függőlegesek, a térdek hajlottak, a sarok a padlóra kerül, a lábujjak a test felé húzódnak.
Most nyomja felfelé a medencét úgy, hogy egyenes vonalat képezzen a combokkal és a törzzsel. A feszültséget hátul érezni kell comb és a fenék. A pozíció vagy hosszú ideig tartható (kb.
30 - 60 mp), vagy dinamikusan végrehajtható. A feneket felfelé nyújtják, csak néhány másodpercig tartják, majd lassan a padló felé engedik. Mielőtt a medencét leengednék, megkezdődik a következő ismétlés, és a medence újra felemelkedik.
A gyakorlatot 3-4 sorozatban, 15-20 ismétléssel hajtják végre. Különös hangsúlyt lehet fektetni az edzésre súlyváltással vagy ellenállások és AIDS. Számos egyéb erősítő vagy mozgósító gyakorlat létezik, amelyeket a beteg panaszaihoz és állapotaihoz kell igazítani.
Erre a célra a terápia kezdetén részletes vizsgálatot, majd egy specifikus vizsgálatot végeznek edzésterv készül. Továbbá, elektroterápia, a hőkezelést és a parittya asztalt használják a fizioterápiában. További gyakorlatok megtalálhatók a cikkekben:
- Csípőcsípés - fizioterápia
- Gyakorlatok a csípő ütközésére
