Rövid áttekintés
- A demencia főbb formái: Alzheimer-kór (az összes demencia 45-70%-a), vaszkuláris demencia (15-25%), Lewy-test demencia (3-10%), frontotemporális demencia (3-18%), vegyes formák (5- 20%).
- Tünetek: A demencia minden formája esetén a szellemi képességek hosszú távú elvesztése áll fenn. Az egyéb tünetek és a pontos lefolyás a demencia formájától függően változik.
- Érintett: Főleg 65 év felettiek. Kivétel: frontotemporális demencia, amely 50 éves kor körül kezdődik. A legtöbb demens beteg nő, mert átlagosan tovább él, mint a férfiak.
- Okok: Az elsődleges demenciák (például az Alzheimer-kór) független betegségek, amelyekben az agy idegsejtjei fokozatosan elhalnak – ennek pontos oka nem ismert. A másodlagos demenciák más betegségek (például alkoholfüggőség, anyagcserezavarok, gyulladások) vagy gyógyszerek következményei lehetnek.
- Kezelés: gyógyszeres, nem gyógyszeres intézkedések (például munkaterápia, viselkedésterápia, zeneterápia stb.).
Mi a demencia?
A demencia kifejezés nem egy konkrét betegségre vonatkozik, hanem bizonyos tünetek együttes fellépésére (= szindróma), amelynek nagyon sokféle oka lehet. Összességében a kifejezés a betegség több mint 50 formáját fedi le (például Alzheimer-kórt és vaszkuláris demencia).
A demencia minden formájára jellemző a memória, a gondolkodás és/vagy más agyi funkciók tartós vagy progresszív károsodása. Gyakran más tünetek is jelen vannak (például az interperszonális viselkedésben).
Elsődleges és másodlagos demencia
Az „elsődleges demencia” kifejezés magában foglalja a demencia minden olyan formáját, amely független klinikai kép. Az agyból származnak, ahol egyre több idegsejt pusztul el.
A leggyakoribb primer demencia (és általában a leggyakoribb demencia) az Alzheimer-kór. A második helyen a vaszkuláris demencia következik. A demencia egyéb elsődleges formái a frontotemporális és a Lewy-testes demencia.
Vannak vegyes formái is az elbutulási folyamatoknak, különösen az Alzheimer-kórnak és a vaszkuláris demencia vegyes formái.
A pszeudodemencia nem „valódi” demencia, ezért nem tartozik a demencia elsődleges vagy másodlagos formái közé. Ez egy tünet – általában súlyos depresszió.
Kortikális és szubkortikális demencia
A betegségminták másik osztályozása azon alapul, hogy az agyban hol következnek be a változások: A kortikális demencia az agykéreg változásaihoz kapcsolódik (latinul: cortex cerebri). Ez a helyzet például az Alzheimer-kórban és a frontotemporális demenciában.
A szubkortikális demencia ezzel szemben a kéreg alatti vagy az agy mélyebb rétegeiben bekövetkező változásokkal járó demenciára utal. Ide tartozik például a szubkortikális arterioscleroticus encephalopathia (SAE), amely a vaszkuláris demencia egyik formája.
Demencia szindróma
A demencia szindróma kifejezést gyakran a „demenciával” azonosítják. Általános intellektuális hanyatlást, például memória- és tájékozódási zavarokat, valamint beszédzavarokat értünk. Idővel a páciens személyisége is gyakran változik.
A pszeudodemenciát meg kell különböztetni a demencia szindrómától. Ez a kifejezés olyan átmeneti agyi teljesítményzavarokat takar, amelyeket a gondolkodás és a késztetés gátlása színlelt. A pszeudodemencia leggyakrabban súlyos depresszióval összefüggésben alakul ki. Ha a depressziót megfelelően kezelik, a pszeudodemencia tünetei általában enyhülnek.
Ha többet szeretne megtudni a demenciáról és a pszeudodemenciáról, olvassa el a Demencia szindróma című cikket.
Szenilis demencia és szenilis demencia
Demencia szindróma
A demencia szindróma kifejezést gyakran a „demenciával” azonosítják. Általános intellektuális hanyatlást, például memória- és tájékozódási zavarokat, valamint beszédzavarokat értünk. Idővel a páciens személyisége is gyakran változik.
A pszeudodemenciát meg kell különböztetni a demencia szindrómától. Ez a kifejezés olyan átmeneti agyi teljesítményzavarokat takar, amelyeket a gondolkodás és a késztetés gátlása színlelt. A pszeudodemencia leggyakrabban súlyos depresszióval összefüggésben alakul ki. Ha a depressziót megfelelően kezelik, a pszeudodemencia tünetei általában enyhülnek.
Ha többet szeretne megtudni a demenciáról és a pszeudodemenciáról, olvassa el a Demencia szindróma című cikket.
Szenilis demencia és szenilis demencia
Olvasson többet a demencia e leggyakoribb formájának tüneteiről, okairól, diagnózisáról és kezeléséről az Alzheimer-kór című cikkben.
Vaszkuláris demencia
A vaszkuláris demencia az agy keringési zavarainak következménye. Gyakran hasonló demencia tüneteket mutat, mint az Alzheimer-kór. A vaszkuláris demencia pontos klinikai képe azonban attól függ, hogy a beteg agyában hol fordulnak elő keringési zavarok és mennyire kifejezettek.
Lehetséges tünetek a figyelmes hallgatás, a koherens beszéd és a tájékozódás problémái. Ezek a demencia jelei az Alzheimer-kórban is jelen vannak, de vaszkuláris demenciában gyakran korábban és súlyosabban jelentkeznek. Ezenkívül az emlékezet hosszabb ideig megőrzhető vaszkuláris demenciában.
A vaszkuláris demencia egyéb lehetséges jelei közé tartoznak a járászavarok, a lelassulás, a hólyagürülési zavarok, a koncentrációs problémák, a jellembeli változások és a pszichiátriai tünetek, például a depresszió.
Lewy testdemencia
A Lewy-testes demencia az Alzheimer-kórhoz hasonló demenciatünetekkel is megnyilvánul. Sok beteg azonban hallucinációkat (szenzoros illúziókat) mutat a betegség korai szakaszában. Cserébe az emlékezet általában tovább megmarad, mint az Alzheimer-kórban.
Ezenkívül sok Lewy-testes demenciában szenvedő embernél a Parkinson-kór tünetei vannak. Ide tartoznak a merev mozgások, az akaratlan remegés és az instabil testtartás. Ez az oka annak, hogy az érintettek gyakran meginganak és elesnek.
A demencia ezen formájának másik jellemzője, hogy a betegek testi-lelki állapota esetenként erősen ingadozik. Az érintettek időnként vállalkozó kedvűek és teljesen éberek, aztán megint zavartak, dezorientáltak és introvertáltak.
A demencia ezen formájának tüneteiről, okairól, diagnosztizálásáról és kezeléséről a Lewy test demencia című cikkében olvashat.
Frontotemporális demencia
Sok beteg feltűnő és antiszociális viselkedése miatt a demencia helyett gyakran először pszichés zavarra gyanakszanak. Csak a Pick-kór előrehaladott stádiumában jelennek meg a demencia tipikus tünetei, például memóriazavarok. Ezenkívül a betegek beszéde elszegényedik.
A demencia e ritkább formájának tüneteiről, okairól, diagnózisáról és kezeléséről a Frontotemporális demencia című cikkben olvashat bővebben.
Különbség: Alzheimer-kór és más típusú demencia
"Mi a különbség az Alzheimer-kór és a demencia között?" Ezt a kérdést egyes betegek és hozzátartozóik felteszik maguknak, feltételezve, hogy két különböző klinikai képpel van dolguk. Valójában azonban az Alzheimer-kór – amint fentebb már említettük – a demencia egyetlen formája, és messze a leggyakoribb. A helyes kérdés tehát az, hogy mi a különbség az Alzheimer-kór és a demencia más formái – például az érrendszeri demencia – között.
Ennyit az elméletről – de a gyakorlat gyakran másképp néz ki. Minden demencia betegről betegre eltérően fejlődhet, ami megnehezíti a betegség különböző formái közötti különbségtételt. Ezenkívül vannak vegyes formák, mint például az Alzheimer-kór és a vaszkuláris demencia. Az érintettek a demencia mindkét formájának jellemzőit mutatják, ezért a diagnózis gyakran nehéz.
Olvasson többet a demencia fontos formái közötti hasonlóságokról és különbségekről a Különbség az Alzheimer-kór és a demencia között című cikkben?
Demencia: Okok és kockázati tényezők
A demencia legtöbb esetben primer betegség (primer demencia), azaz önálló agyi eredetű betegség: Az érintetteknél az idegsejtek fokozatosan elpusztulnak, az idegsejtek közötti kapcsolatok megszűnnek. Az orvosok ezt neurodegeneratív elváltozásnak nevezik. A pontos ok az elsődleges demencia formájától függően változik, és gyakran nem teljesen ismert.
Alzheimer-kór: okai
Nem ismert, hogy pontosan miért alakulnak ki a plakkok. Ritkán – az esetek körülbelül egy százalékában – az okok genetikai eredetűek: a genetikai anyag változásai (mutációk) plakkképződéshez és a betegség kialakulásához vezetnek. Az ilyen mutációk örökletessé teszik az Alzheimer-kóros demenciát. Az esetek túlnyomó többségében azonban nem tudni pontosan, hogy valaki Alzheimer-kórban szenved.
Vaszkuláris demencia: okai
Vaszkuláris demencia esetén az agy keringési zavarai az idegsejtek pusztulásához vezetnek. Például egy agyi régióban egyidejűleg vagy különböző időpontokban fellépő több kisebb (érelzáródás miatti) stroke eredménye lehet ("multi-infarctus demencia"). Néha vaszkuláris demencia is kialakul egy nagyobb agyvérzés alapján, például hipertóniás betegeknél.
A vaszkuláris demencia kevésbé gyakori okai közé tartozik az érgyulladás és a genetikai rendellenességek.
Lewy test demencia: okai
Frontotemporális demencia: okai
Frontotemporális demencia esetén az agy frontális és temporális lebenyében lévő idegsejtek fokozatosan elhalnak. Az ok ismét nagyrészt ismeretlen. Egyes esetekben a betegség genetikai eredetű.
Másodlagos demencia: okai
A ritka másodlagos demenciákat más betegségek vagy gyógyszerek okozzák. Például alkoholfüggőség, pajzsmirigy-rendellenességek, májbetegség, fertőzések (pl. HIV encephalitis, neuroborreliosis) vagy vitaminhiány válthatják ki őket. A gyógyszerek a demencia lehetséges okai is.
A demencia kockázati tényezői
Az előrehaladott életkor és a megfelelő genetikai hajlam növeli a demencia kockázatát. Egyéb kockázati tényezők közé tartozik a magas vérnyomás, a cukorbetegség, a szívritmuszavarok, a magas koleszterinszint, a depresszió, a craniocerebralis sérülés, a dohányzás, a túlzott alkoholfogyasztás és az elhízás.
Demencia: vizsgálatok és diagnózis
Ha idős korban gyakrabban felejtünk el dolgokat, az nem feltétlenül ad okot aggodalomra. Ha azonban feledékenysége hónapokig fennáll, vagy akár fokozódik is, fel kell keresnie a háziorvosát. Demencia gyanúja esetén szakorvoshoz (neurológiai rendelőhöz vagy memória-ambulanciához) utalhat.
Orvostörténeti interjú
Az orvos először megkérdezi Önt a tüneteiről és az általános egészségi állapotáról. Azt is megkérdezi, hogy szed-e valamilyen gyógyszert, és ha igen, melyeket. Ennek az az oka, hogy sok gyógyszer átmenetileg vagy véglegesen ronthatja az agy teljesítményét. A kórtörténeti megbeszélés során az orvos arra is figyelni fog, hogy mennyire tud koncentrálni a beszélgetésre.
Gyakran az orvos közeli hozzátartozókkal is beszél. Megkérdezi őket például, hogy a páciens nyugtalanabb vagy agresszívabb-e, mint korábban, nagyon aktív-e éjszaka, vagy vannak-e érzékcsalódásai.
Kognitív demencia tesztek
Óra teszt
Az órateszt segít a demencia korai stádiumban történő felismerésében. E célból azonban mindig egy másik vizsgálattal kombinálják: Az órateszt eredménye önmagában nem elegendő a diagnózishoz.
Az órateszt menete meglehetősen egyszerű: 1-től 12-ig kell körbe írni a számokat, mivel azok egy óralapon vannak elrendezve. Ezenkívül az óra- és percmutatót úgy kell megrajzolnia, hogy egy bizonyos idő legyen (például 11:10).
Az értékelés során az orvos ellenőrzi például, hogy a számok és a mutatók helyesen vannak-e behúzva, a számjegyek jól olvashatók-e. A hibákból és eltérésekből arra a következtetésre juthat, hogy demencia lehet jelen. Például a kezdődő demenciában szenvedők gyakran helytelenül helyezik el a percmutatót, de az óramutatót helyesen.
Erről a vizsgálati eljárásról bővebben a Teszt megtekintése című cikkben olvashat.
MMST
A teszt végén az összes megszerzett pontot összeadjuk. Az eredmény alapján megbecsülik a demencia súlyosságát. Az Alzheimer-kór – a demencia messze leggyakoribb formája – tekintetében a demencia következő szakaszait különböztetjük meg:
- MMST 20-26 pont: enyhe Alzheimer-féle demencia
- MMST 10-19 pont: közepes/közepes Alzheimer-féle demencia
- MMST < 10 pont: súlyos Alzheimer-féle demencia
Ha többet szeretne megtudni a „Mini-Mental Status Test” folyamatáról és pontozásáról, olvassa el az MMST cikket.
DemTect
A DemTect rövidítés a „demencia észlelése” rövidítése. A körülbelül tíz perces teszt különféle kognitív képességeket, például a memóriát ellenőrzi. Tíz kifejezést olvasnak fel Önnek (kutya, lámpa, tányér stb.), amelyeket ezután meg kell ismételnie. A sorrend nem számít. A teszt megszámolja, hogy hány kifejezésre volt képes emlékezni.
Minden feladatért pont jár. A teszt végén összeadja az összes pontot. Az összesített eredmény felhasználható annak becslésére, hogy a kognitív teljesítménye károsodott-e, és ha igen, milyen mértékben.
Erről a vizsgálati eljárásról bővebben a DemTect cikkben olvashat
Fizikális vizsgálat
A fizikális vizsgálat fontos, hogy kizárjon más betegségeket, amelyek a feltételezett demencia tüneteit okozzák. Segít meghatározni fizikai állapotát is. Például az orvos megméri a vérnyomását, ellenőrzi az izomreflexeit és azt, hogy a pupillái hogyan reagálnak a fényre.
Lab tesztek
Egyes esetekben kiterjedtebb laboratóriumi vizsgálatokra van szükség, például ha a demens beteg feltűnően fiatal, vagy a tünetek nagyon gyorsan előrehaladnak. Ezután az orvos például gyógyszerszűrést, vizeletvizsgálatot és/vagy Lyme-kór, szifilisz és HIV vizsgálatot rendel el.
Ha a kórelőzmény és a korábbi vizsgálatok gyulladásos agyi betegség gyanúját vetik fel, az ágyéki gerincből limbális folyadék (CSF) mintát kell venni (lumbal punkció) és laboratóriumi elemzést végezni. Ez támpontokat adhat az Alzheimer-kórhoz: A CSF-ben bizonyos fehérjék (amiloid fehérje és tau fehérje) koncentrációjának jellegzetes változásai nagy valószínűséggel Alzheimer-kórra utalnak.
Képalkotó módszerek
A számítógépes tomográfia (CT) és a mágneses rezonancia képalkotás (MRI, más néven mágneses rezonancia képalkotás) a fő alkalmazott módszerek. Néha azonban más vizsgálatokat is végeznek. Ide tartozik például a nyaki erek ultrahangos vizsgálata, ha vaszkuláris demencia gyanúja merül fel. A Lewy-testes demencia tisztázatlan eseteiben hasznos lehet egy nukleáris orvosi vizsgálat (pozitronemissziós tomográfia = PET, egyfoton emissziós számítógépes tomográfia = SPECT).
Genetikai vizsgálat
Ha fennáll a gyanú, hogy a demencia örökletes, a betegnek genetikai tanácsadást és vizsgálatot kell felajánlani. A genetikai teszt eredménye nincs befolyással a terápiára. Egyes betegek azonban szeretnék pontosan tudni, hogy valóban hordoznak-e betegséget okozó gént vagy sem.
Demencia: Kezelés
A demencia terápia gyógyszeres kezelésből és nem gyógyszeres intézkedésekből áll. Minden beteg számára egyedi terápiás tervet készítenek. Figyelembe kell venni a beteg személyiségét és kívánságait, különösen a nem gyógyszeres intézkedések kiválasztásakor. A sikeres kezelés esélye annál nagyobb, minél korábban kezdődik a kezelés.
Demencia elleni szerek (antimentum szerek)
A demencia terápiájában használt fő gyógyszerek az úgynevezett antidemencia gyógyszerek. Különféle hírvivő anyagokat hatnak az agyban. Így fenntarthatják a betegek mentális kapacitását. A demenciaellenes szerek azonban általában csak korlátozott ideig működnek.
A demencia elleni gyógyszereket elsősorban az Alzheimer-kór kezelésében tesztelték. Jóváhagyott képviselői az acetilkolinészteráz inhibitorok és a glutamát antagonista (NMDA antagonista) memantin.
Az acetilkolinészteráz-gátlókat gyakran alkalmazzák a betegség más formáira is, mint például a Lewy-test demencia és a vegyes formái.
A glutamát antagonista memantin blokkolja az idegi hírvivő glutamát dokkolási helyeit az agyban. A glutamát koncentrációja növelhető például Alzheimer-kórban, amely hosszú távon tönkreteszi az idegsejteket. A memantinek (neuroprotekció) védenek ettől a visszafordíthatatlan idegkárosodástól. Az Alzheimer-kór középső és késői szakaszában alkalmazzák.
Demencia esetén is gyakran ajánlják a Ginkgo biloba gyógynövény alapú készítményeket. Gyengébb hatásúnak tartják, de kiegészítésként használhatók.
Egyéb szerek demencia kezelésére
Amikor az emberek megtudják, hogy demenciában szenvednek, gyakran depresszív hangulatot váltanak ki. Maguk az agysejtek pusztulása is felelős lehet a depresszióért. Ilyen esetekben az orvos antidepresszánsokat írhat fel. Hangulat- és hajtásfokozó hatásuk van.
Vaszkuláris demencia esetén kezelni kell azokat a kockázati tényezőket és alapbetegségeket, amelyek további érkárosodáshoz vezethetnek. Ez magában foglalja például a magas vérnyomás elleni vérnyomáscsökkentők és a megemelkedett vérzsírszintek (például emelkedett koleszterinszint) esetén a lipidcsökkentők beadását.
Viselkedésterápia
A demencia diagnózisa sok emberben bizonytalanságot, szorongást, depressziót vagy agressziót vált ki. Egy pszichológus vagy pszichoterapeuta viselkedésterápia részeként segíthet az érintetteknek abban, hogy jobban megbirkózzanak betegségükkel. Így a viselkedésterápia különösen alkalmas a demencia korai stádiumában lévő betegek számára.
Kognitív edzés
Önéletrajzi mű
A demencia korai és közepes stádiumában az önéletrajzi munka hasznos lehet: A beszélgetések során (egyéni vagy csoportos terápia) a páciensnek fényképeket, könyveket és személyes tárgyakat kell használnia, hogy felidézze és elmesélje korábbi pozitív tapasztalatait. Ez az önéletrajzi mű életben tartja a demens beteg korábbi életének emlékeit, és erősíti a beteg identitástudatát.
Valóság orientáció
A valóságorientáció során a páciensek a térbeli és időbeli tájékozódást, valamint az emberek és helyzetek jobb osztályozását képezik. Az időorientáció órákkal, naptárakkal és évszakok képeivel támogatható. A betegek térbeli eligazodása érdekében (például otthonukban) a különböző nappali helyiségek (fürdőszoba, konyha, hálószoba stb.) különböző színekkel jelölhetők.
Zeneterápia
A zeneterápia célja demenciában azon a tényen alapul, hogy a zene pozitív emlékeket és érzéseket ébreszt. A demencia korai stádiumában a betegek – egyénileg vagy együtt – maguk is játszhatnak valamilyen hangszeren (dob, háromszög, órajáték stb.) vagy énekelhetnek. Előrehaladott demenciában legalább az ismerős dallamok hallgatása megnyugtathatja a beteget vagy enyhítheti a fájdalmát.
Foglalkozásterápia
Annak érdekében, hogy a demencia korai és közepes stádiumában lévő betegek a lehető leghosszabb ideig tudják kezelni a mindennapi tevékenységeket, például a vásárlást, a főzést vagy az újságolvasást, rendszeresen gyakorolniuk kell ezeket a tevékenységeket egy terapeutával.
A betegség mérsékelt és súlyos stádiumában a tánc, a masszázs és az érintési ingerek ösztönözhetik a fizikai aktivitást. Ez örömet szerezhet a betegeknek, és javíthatja közérzetüket.
Miliőterápia
Ellátás tervezése: demencia
Előbb-utóbb a demens betegeknek segítségre lesz szükségük a mindennapi feladatokban, mint például az öltözködés, mosás, bevásárlás, főzés és étkezés. A betegeknek és hozzátartozóiknak ezért a lehető legkorábban foglalkozniuk kell a kérdéssel, és gondoskodniuk kell a jövőbeli ellátás megtervezéséről.
A fontos tisztázandó kérdések a következők: A demens beteg saját otthonában maradhat, és akar-e? Milyen segítségre van szüksége a mindennapi életében? Ki tudja ezt a segítséget nyújtani? Milyen járóbeteg-ellátási szolgáltatások állnak rendelkezésre? Ha az otthoni ellátás nem lehetséges, milyen alternatívák állnak rendelkezésre?
A Gondozástervezés: Demencia című cikkben minden fontosat elolvashat az olyan témákról, mint a családban való gondozás, a járóbeteg-gondozók és az idősotthonok.
A demenciával való foglalkozás
A demencia kezelése mindenekelőtt türelmet és megértést igényel – mind a betegtől, mind a hozzátartozóktól és a gondozóktól. Emellett sokat lehet tenni a szellemi hanyatlás lassítása érdekében. Ez magában foglalja a meglévő kognitív képességek rendszeres gyakorlását, például olvasással vagy keresztrejtvények megfejtésével. Más hobbikat is folytatni kell, mint például a kötés, a tánc vagy a repülőgépmodellek építése – szükség esetén a szükséges módosításokkal (például könnyebb kötési minták vagy egyszerűbb táncok).
Végül, de nem utolsósorban, a demens betegek számára is előnyös a kiegyensúlyozott étrend, a rendszeres testmozgás és a strukturált napi rutin.
Olvasson további tippeket a demenciával küzdő mindennapokhoz a Demencia kezelése című cikkben.
Segítség a demenciában
Aki saját otthonát ésszerűen szeretné átalakítani idős vagy demenciában szenvedő személy számára, az a Bundesarbeitsgemeinschaft Wohnungsanpassung e.V. tippekért és információkért. Ha idősek otthonába vagy idősek otthonába kell költözni, a Heimverzeichnis.de segítséget nyújt a megfelelő létesítmény megtalálásában.
Ezekről és más, demens betegek és hozzátartozóik kapcsolattartó pontjairól a Segítség a demenciában című cikkben tájékozódhat.
Demencia: a betegség lefolyása és prognózisa
A demencia bármely formája esetén a mentális kapacitás hosszú távon elveszik. A páciens személyisége is visszafordíthatatlanul érintett.
Egyedi esetekben azonban a demencia lefolyása betegenként nagyon eltérő lehet. Mindenekelőtt a betegség típusától függ. Például a vaszkuláris demencia gyakran hirtelen jelenik meg, és epizódokonként súlyosbodik. A legtöbb esetben azonban a demencia alattomosan kezdődik és lassan halad előre.
A demens betegek viselkedése is nagyon eltérő. Egyes betegek egyre agresszívebbek, mások barátságosak és nyugodtak maradnak. Egyes betegek hosszú ideig fizikailag fittek maradnak, mások ágyhoz kötődnek.
Összességében a demencia lefolyása személyenként nagyon eltérő lehet. Megjósolni is nehéz.
A demencia lefolyásának befolyásolása
A demencia nem gyógyítható. A demens betegek életminősége azonban jelentősen javítható aktivációval, elfoglaltsággal, emberi odafigyeléssel. Ezenkívül a megfelelő terápia (gyógyszeres és nem gyógyszeres intézkedések) segíthet átmenetileg megállítani vagy legalább lelassítani a demencia lefolyását.
Demencia: Megelőzés
Sok tényező kedvez a demencia-szerű betegségnek. Ha lehetséges elkerülni vagy legalább csökkenteni ezeket a kockázati tényezőket, ez segít megelőzni a demencia kialakulását.
Az agynak és a test többi részének minden életkorban előnyös a rendszeres testmozgás. A fizikai aktivitás serkenti a véráramlást és az anyagcserét az agyban. Ennek eredményeként az idegsejtek aktívabbak és jobban hálózatba kapcsolódnak. A sport és a testmozgás a mindennapi életben is csökkenti a vérnyomást és a koleszterinszintet, valamint megelőzi az elhízást, a cukorbetegséget, a szívinfarktust, a stroke-ot és a depressziót. Emellett a rendszeres testmozgás egészségesen tartja az ereket, ami véd a vaszkuláris demenciától. De a fizikai aktiválás nem csak megelőzésre alkalmas: a demens betegek is profitálnak belőle.
Agytréning” is ajánlott: Csakúgy, mint az izmokat, az agyat is rendszeresen meg kell próbálni. Erre alkalmasak például a kulturális tevékenységek, a matematikai fejtörők vagy a kreatív hobbik. Az ilyen szellemi tevékenység a munkában és a szabadidőben csökkentheti a demencia kockázatát.
