Bevezetés
Az emberi állkapocs két részből áll, amelyek méretükben és alakjukban egyértelműen különböznek egymástól. Az alsó állkapocs (lat. Mandibula) igen nagy arányú csont alkotja és szabadon kapcsolódik a koponya a mandibuláris ízületen keresztül. A felső állkapcsot (lat. Maxilla) viszont egy pár alkotja csontok és szilárdan kapcsolódik a koponya.
Szerkezet
A felső állkapocs teste négy különböző területre osztható. A felsőtest elülső szélén található az úgynevezett arcfelszín (lat. Facies anterior), ennek hátsó szélén az alsó temporális felület (lat.
Facies infratemporalis). A szempálya alsó határát a felső állkapocs orbitális felülete (lat. Facies orbitalis) alkotja.
Az orrfelület (lat. Facies nasalis) az oldalsó részét képviseli a orrüreg határ. A felső állkapocs felülete nem teljesen sík és sima, szélein különféle nyúlványok, mélyedések, kiemelkedési pontok láthatók.
Összekötő szerkezetként a frontális folyamat (lat. Processus frontalis) között helyezkedik el orrcsont, könnycsont és homlokcsont. A háromszög alakú járomcsont (lat.
Processus zygomaticus) az orbitális felszín alsó szélén található. Valószínűleg a legfontosabb funkcionális feladatot az ív alakú alveolaris folyamat (lat. Processus alveolaris) látja el, mert ez hordozza a rágási folyamatban alapvető szerepet játszó fogakat. Ezenkívül a felső állkapocs vízszintes, lemezszerű szerkezetű, a palatális nyálkahártya (lat. Processus palatinus), amely az alveoláris folyamat és a orr és képezi a kemény szájpadlást.
Kínálat
A felső állkapocs idegellátására egy fő ág, a maxilláris ideg leválik az ötödik agyidegről (trigeminus ideg). Ez az idegzsinór pedig egy kisebb ideget, a nervus infraorbitalis-t bocsátja ki, amely a felső állkapcson halad keresztül, és ellátja a csontot és a fogakat. Kibújik a csontból koponya a szempálya alsó szélén lévő lyukon keresztül (infraorbitális foramen).
A vér a felső állkapocs ellátása a maxillárison keresztül történik ütőér (lat. Arteria maxillaris). Ez ütőér a külső rész közvetlen folytatása nyaki artéria (évek.
Arteria carotis externa). Nagy távolságot fut a nyak az alsó állkapocs majd csont, majd a fültőmirigy, beköltözik az úgynevezett szárny szájpadlásba (lat. Fossa pterygopalatina). Innen fut egy fontos két feje között rágóizom (Musculus pterygoideus lateralis) tényleges ellátási területére.
A sorozat összes cikke: