Felfogási lánc: Funkció, feladatok, szerep és betegségek

Az észlelési lánc egy hatláncú modell az érzékelési folyamat jobb megértéséhez. Hat kapcsolata befolyásolja egymást, és állandó ciklusban kapcsolódik újra. A diszfunkcionális észlelési lánc olyan jelenségekhez kapcsolódik, mint pl hallucináció.

Mi az észlelési lánc?

Az észlelési lánc hattagú modell az érzékelési folyamat jobb megértéséhez. Az érzékszervi lánc az emberi szenzoros érzékeléssel foglalkozik. Az emberi szervezet különféle érzékszervi szerkezetekkel van ellátva az információk feldolgozásához és az információk megszerzéséhez a környezetből. Minden érzékszervi struktúra felhasználja a környezeti ingereket, amelyeket a szervezet bioelektromos gerjesztés formájában kap. A testben az egyes érzékszervi struktúrák részleges információit szűrjük és értelmes átfogó információkká egyesítjük. A részleges információ együtt alkotja az észlelést. Az észlelés láncolata az észlelés fogalmának alapmodellje. Hat különböző kapcsolata van, amelyek kölcsönös hatással vannak. Ebben a modellben az érzékelési apparátus a külvilág felé néz. Az észlelés lánca önálló és ciklusként írható le. Az érzékelés minden típusában ez az áramkör ugyanabban a sorrendben vesz részt. A lánc hat láncszeme az inger, transzdukció, feldolgozás, észlelés, felismerés és cselekvés.

Funkció és feladat

Az élet érzékeli. Ez azt jelenti, hogy a felfogás létfontosságú minden szervezet számára. Minden cselekvés reakció az érzékszervi információkra. A felfogás így segíti az embereket a tájékozódásban és a környezetük felmérésében. Az érzékelési apparátusnak köszönhetően az emberek így a környezethez igazíthatják cselekedeteiket. Az észlelési apparátus nélkül az emberek elszakadnának a külvilágtól, és nem lennének képesek értelmesen cselekedni. Az észlelési lánc elején található az inger. A környezetben lévő tárgyak olyan jeleket produkálnak, amelyek fizikailag mérhető mennyiségeknek felelnek meg. Ezek a jelek képet adnak az embernek a környezetéről, és lehetővé teszik számára, hogy felmérje a testen kívüli viszonyát. Ebből a célból az ingerek eltalálják a megfelelő szenzoros rendszer szenzoros sejtjeit. Az érzékszervi sejteket a kívülről érkező ingerek gerjesztik, és egy transzdukciós folyamat során az energia különböző formáit bioelektromos vagy biokémiai feszültségváltozásokká alakítják. Így keletkeznek akciópotenciálok. A vett jelek előfeldolgozása általában magukban a receptorokban történik. Az információk tényleges feldolgozása azonban a agy. A szűrés, a gátlás, a konvergencia és a divergencia, valamint az integráció és az összegzés folyamata az egyént szolgálja agy régiók számára az általános információk megszerzése érdekében. Ez a teljes információ a megismerés révén az emberi lény tudatába kerül. A hang itt hanggá válik. Az elektromágneses hullámok fényessé válnak. Csak a tudatos teljes információ vezet az információk megértéséhez vagy kiosztásához. Olyan folyamatok révén, mint az ember emlékezése, kombinálása, felismerése, társítása vagy megítélése agy megbecsüli a tudatos észlelés jelentését. Az észlelés végeredménye a reakció. Ez a reakció általában egy adaptált műveletnek felel meg. Gyakran ez a cselekvés az, amely további percepciós információkat tesz elérhetővé az illető számára. Például, ha az észlelési láncban egy kapcsolat megszakad, akkor a zavart észlelésre adott reakció megfelelhet a zavar megszüntetésének. Az ember tisztában van az egyes ingerek és a központban való megjelenésük közötti kapcsolattal idegrendszer a megismerésnek köszönhetően. Emiatt felismeri, ha hiányzik a kapcsolata az észlelési lánc helyes menetéhez. Emiatt képes felismerni, azonosítani és tudatosan kiküszöbölni a zavarokat. A helyzetre vonatkozó további információk összegyűjtése érdekében a reakció lehet például tapintás vagy a szemgolyó mozgása. Az észlelési lánc tartósan kapcsolódik önmagához. Az egyes lépések közvetlensége és sebessége csak a másodperc töredékét veszi igénybe.

Betegségek és panaszok

Az észlelési lánc mind az általános orvoslásban, mind a pszichológiában szerepet játszik. Az érzékszervi receptorok hibái például megzavarhatják az észlelési láncot, és megfoszthatják az egyént az adaptív válaszkészségtől. Ugyanez vonatkozik az agyi elváltozásokra azokon a területeken, amelyek felelősek az észlelés feldolgozásáért és osztályozásáért. Mind a receptorhibák, mind az agyi elváltozások az észlelési illúziók vagy az észlelési lánc egyéb rendellenességeinek fiziológiai okai. Másrészt a fizikai ok nélküli mentális betegségek érzékelési illúziókat, illúziókat vagy hallucinációk. Az illúziókban a valós tényeket megváltozott módon érzékelik. Ez a jelenség számos klinikai képet jellemez a pszichológia területéről, és ismert például olyan jelenségekből, mint a reflektorfény. Az érintettek úgy vélik, hogy környezetük tartósan megfigyeli és megítéli őket. Emberek társadalmi fóbia különösen gyakran szenvednek ettől az illúziótól. Ban ben hallucinációk, a betegek olyan dolgokat érzékelnek, amelyek valójában nincsenek meg. Megfelelő környezeti ingerek nélkül az egyik vagy az összes érzékszervi terület észlelése jelen lehet. Ennek oka lehet pszichózis or alváshiány. Az agy fiziológiai változásai néha kiváltják hallucinációk. A hallucinációkat különösen gyakran figyelték meg a következőkkel összefüggő agyi változások eredményeként epilepszia. Az észlelési illúzióknak nem feltétlenül kell kóros jelenségnek lenniük. Különösen optikai csalódások bizonyos színkombinációkkal érhető el az érzékelés láncának tényleges változása vagy megzavarása nélkül. Az illúzió és a valóság határa különösen nehéz a szem számára. Kétdimenziós képekkel dolgoznak, és mégis azt az érzetet keltik az emberekben, hogy három dimenzióban érzékelik a környezetet.